Pénzcentrum • 2025. június 3. 09:04
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-ben 788,7 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, ami az előző évi 1763,2 milliárdos mínusz után javulást jelent, de így is két év alatt több mint 2500 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a jegybank. A forint gyengülése ugyanakkor segített a tőkehelyzeten, így a saját tőke negatív értéke 1665 milliárd forintra mérséklődött.
A jegybank frissen közzétett éves jelentése szerint a 2024-es 788,7 milliárd forintos veszteség az elmúlt 15 év második legrosszabb eredménye, bár jelentősen javult a 2023-as 1763,2 milliárdos mínuszhoz képest. A negatív eredmény fő oka továbbra is a magas kamatkiadás volt, amely az inflációs folyamatokkal és a megemelt kamatszintekkel állt összefüggésben - írja a Portfolio.
A csökkenő kamatpálya eredményeként a forint kamatokon elszenvedett veszteség közel felére esett vissza az előző évhez képest, miközben a nettó deviza kamateredmény mintegy 160 milliárd forinttal nagyobb profitot mutatott.
A jegybank gazdálkodásának másik jelentős tétele a devizatartalékon elért eredmény. Az MNB tavaly közel 400 milliárd forintos nyereséget ért el a devizaátváltásokon, ami mérsékelte a veszteséges kamateredmény hatását. Ez a nyereség abból származik, hogy a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama (374,76 forint/euró) jelentősen alacsonyabb volt a piaci árfolyamnál (410 forint/euró), így minden egyes euró átváltása mintegy 35 forintos realizált nyereséget eredményezett.
Figyelemre méltó tétel volt a 2024-es eredményben a pénzügyi műveletek 330 milliárd forintos vesztesége. Ennek hátterében az áll, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) év végén összesen 1077,3 milliárd forint névértékű állampapírt vásárolt vissza az MNB-től. Mivel ezek a tranzakciók névértéken történtek, miközben a hozamok jelentősen emelkedtek, a piaci árfolyam és a névérték közötti különbség egyszeri jelentős veszteségként jelentkezett a jegybanknál.
A visszavásárlás elsősorban a GDP-arányos államadósság kozmetikázását szolgálta. Ennek ellenére az adósságráta a 2023-as 73,4%-ról 73,6%-ra emelkedett, de a művelet nélkül még magasabb lett volna. Az MNB szerint a tranzakció által okozott veszteséget a későbbi évek kedvezőbb eredménye ellensúlyozni fogja, mivel a jegybankmérleg szűkülése és a bankrendszer likviditástöbbletének csökkenése folyamatos kamatmegtakarítást jelent.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az elmúlt két év masszív vesztesége ellenére az MNB tőkehelyzete némileg javult: a saját tőke negatív értéke az előző évi 1855 milliárd forintról 1665 milliárdra csökkent. A javulás egyetlen oka a forint év végi gyengülése volt, ami a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékában közel ezer milliárd forintos pozitív változást eredményezett.
A parlament korábban módosította a jegybanktörvényt, így az MNB "átmenetileg" negatív tőkével működhet. Mivel a jogszabály nem definiálja az átmeneti időt, ez a helyzet gyakorlatilag bármeddig fennállhat, amíg a későbbi évek nyereségéből vissza nem tudják pótolni a tőkét. A korábbi évek teljesítménye alapján – 2013-2020 között nyolc év alatt nagyjából 800 milliárd forint volt a nyereség – a negatív tőke ledolgozása akár évtizedekig is eltarthat.
A szakmai konszenzus szerint a jegybankok tartósan negatív tőkével is hatékonyan tudnak működni és el tudják látni monetáris politikai feladataikat. Az MNB működési költségei 2024-ben 87 milliárd forintot tettek ki, ami 6,9%-kal haladta meg az előző évi szintet. Ezen belül a személyi ráfordítások 10,7%-kal, a banküzemi költségek pedig 3,3%-kal emelkedtek. A Varga Mihály vezetésével májusban hivatalba lépett új jegybanki vezetés költségcsökkentést tűzött ki célul, ennek keretében leépítik a korábbi tevékenységek egy részét, bezárják az alapítványokat, eladják a balatonakarattyai oktatási központot, és 15%-os létszámcsökkentést hajtanak végre.