Pénzcentrum • 2023. június 12. 18:03
Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközként használt eurót. Milyen feltételeket kell teljesíteni ehhez, és van-e esély arra, hogy belátható időn belül megvalósuljon a cél? Most ennek jártak utána a Bankmonitor szakértői.
Cikkükben felidézik, hogy Matolcsy György jegybankelnök elmondása alapján legalább 2030-ig nincs realitása annak, hogy Magyarország bevezesse az eurót. Ennek apropóján most utánajártunk, elérhető távolságban vannak-e azok a kritériumok, amelyek teljesítése elengedhetetlen az euróövezeti csatlakozáshoz. A helyzet valóban kiábrándító: jelenleg a magyar adatok még csak meg sem közelítik a megkövetelt szinteket - írja cikkében a Bankmonitor.
Az euró bevezetését megelőzően az adott országnak el kell érnie a fejlettségbeli felzárkózás (konvergencia) meghatározott szintjeit, annak érdekében, hogy a közös deviza használatára való átállás zökkenőmentesen megvalósulhasson. Ehhez négy makrogazdasági feltételt kell teljesíteni:
- Árstabilitás: az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítő ország inflációs rátáját.
- Rendezett és fenntartható államháztartás: az ország nem állhat túlzott deficit-eljárás alatt.
- Hosszú távú hozamok: a hosszú távú hozamszint legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb árstabilitással rendelkező állam hozamszintjét.
- Árfolyam-stabilitás: az országnak legalább 2 évig részt kell vennie az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II), az előírt normál ingadozási sávok betartásával, a saját deviza euróval szembeni leértékelése nélkül.
- A négy gazdasági kritériumon túl pedig további jogi feltételei is vannak az euróövezeti csatlakozásnak, például a jegybanki függetlenségre vonatkozólag.
Az inflációban teljesít a legrosszabbul Magyarország
A négy gazdasági feltétel közül jelenleg az infláció jelenti a legnagyobb akadályt a magyar csatlakozási kívánalmak számára. Az árstabilitás szempontjából legjobban teljesítő három ország Luxemburg, Belgium és Spanyolország: ezekben a tagállamokban idén áprilisban rendre 2,7%, 3,3% és 3,8% volt az éves infláció szintje. Ehhez képest Magyarországon kiugróan magas, 24,5%-os pénzromlást mért az uniós módszertan, azaz gyakorlatilag hétszeres inflációról beszélhetünk a referenciaszinthez képest.
Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a Magyar Nemzeti Bank előrejelzései szerint 2024-ben akár 5% alá is csökkenhet a hazai infláció, 2025-ben pedig visszatérhet a jegybank célkitűzéseinek megfelelő 2,5-3,5% közötti sávba. Azt jelen pillanatban még nehéz lenne megmondani, hogy reális-e a jegybanki forgatókönyv – erre a kérdésre csak az idő múlásával kapunk majd választ.
Az államadósság moderált, a deficit kevésbé
Az államháztartás helyzetét két tényezővel, a GDP-arányos államadóssággal és a költségvetési hiánnyal (deficit) mérhetjük. Államadósság terén a magyar helyzet moderáltnak tekinthető. Az uniós tagországok átlagos értéke 2022 utolsó negyedévében kb. 67% volt, ehhez képest a magyar adósságráta 73%-os szinten tartózkodott, ezzel olyan fejlett országokat utasítva maga mögé, mint Ausztria, Belgium vagy Franciaország. (Igaz, hogy a közép-európai régión belül a magyar adósság magasnak számít: a második legmagasabb érték – kb. 58% – Szlovákiában figyelhető meg.)
A költségvetési hiány terén azonban súlyos problémák mutatkoznak Magyarországon. A 2022-es évet átlagosan 2,3%-os hiánnyal zárták az Európai Unió tagországai, miközben néhány ország pozitív egyenleget tudott felmutatni. Magyarország a skála negatív végén helyezkedett el, 6,2%-os deficittel. A 2023-as évtől azonban már javulást vár a gazdaságirányítás: a kormány friss konvergenciaprogramjában foglaltak szerint idén 3,9% lehet a GDP-arányos államháztartási deficit, az államadósság szintje pedig 70% alá csökkenhet.
A hozamszintben is Európa csúcsán Magyarország
A hosszú idő után az utóbbi években ismét megjelenő vágtató infláció magával hozta a magas kamatokat is. A rövid időtávra szóló magyar referenciahozamok bőven a kétszámjegyű tartományban helyezkednek el, de még 5 évre is 8% feletti hozamot várnak el a befektetők a mostani állás szerint. Az Eurostat adatai alapján 2023. áprilisban 8,35% volt a konvergencia-kritériumokban figyelembe vett magyar hozamszint, amely az összes tagállam hozamai közül az első helyezést éri el.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A három legjobb árstabilitással büszkélkedő ország, Luxemburg, Belgium és Spanyolország hozamai ugyanebben az időszakban 3% körül helyezkedtek el. Eszerint az euróövezeti csatlakozáshoz a magyar hozamnak minimum 5 százalékpontot kellene csökkennie.
Erősödött a forint, de stabilitásról nem beszélhetünk
Magyarország uniós csatlakozásának idején, 2004-ben egy euró kb. 250 forintba került. Az azóta eltelt bő 19 évben összességében 47%-os gyengülésnek lehettünk tanúi, most éppen 370 forintot kell adni egy euróért. Megjegyzendő, hogy 2022-ben a 430-as szint fölé is benézett az árfolyam, de azóta egy jelentősnek mondható erősödést produkált.
Ugyan a forintgyengülés trendszerűnek látszik, mégis találhatunk stabilabb időszakokat az utóbbi 20 évben: például a 2014-es év elejétől 2018 közepéig a 310 forint körüli, +/-5%-os szélességű sávban mozgott az árfolyam. Az euróövezeti csatlakozáshoz hasonlóan stabil teljesítményre lenne szükség – kérdés, hogy mikor kerülhet sor legközelebb egy ilyen szerencsés időszakra.
Belátható időn belül nem lesz euró Magyarországon
Láthattuk, hogy a négy kritérium mindegyike komoly kihívást jelent a mai magyar gazdaság számára: sem az infláció mértéke, sem az államháztartás helyzete, sem a hozamszint, sem az árfolyam nincs olyan pályán, amely lehetővé tenné a célok belátható időn belüli elérését. Ilyen körülmények között még akkor is nagyon távoli ábránd lenne a magyar euró, ha egyébként meglenne rá a gazdaságirányítási akarat. Mostani tudásunk szerint pedig egyelőre az akarat is hiányzik, és nincs kitűzött céldátuma a közös fizetőeszköz hazai bevezetésének. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jegybankelnök által is megjelölt 2030-as év előtt nem valószínű, hogy komolyan felvetődhetne Magyarország euróövezeti csatlakozása.
De hát nálunk forint van!
Lapunk egy éve írt arról, hogy miért nem balszerencsés az a fiskális logika, mely szerint nekünk nem kell foglalkozni az euró akkor nagyon magasra szökött árfolyamával, hiszen nálunk forint van. Már csak a kivándorlás erősödését is elhozhatja az euróval szemben gyenge forint: azok a magyarok, akik külföldi munkavállalásban gondolkoznak, számukra óriási löketet adhat a gyengülő forint, hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy euróért 350 vagy 400 forintot ér itthon (pl. egy 2000 eurós nettó fizetés esetében ez akár 100 ezer forintot is jelent). A hazai béremelés ezzel aligha tud lépést tartani, így a munkavállalási célú kivándorlás tovább emelkedhet, ami a munkaerőhiányos magyar gazdaságnak óriási csapás lehet. További példákat is hoztunk az alábbi cikkben, olvasd el újra: