Pénzcentrum • 2021. november 19. 13:01
Rövidesen a versenyszférában is elkezdődnek a bértárgyalások azt követően, hogy a hét elején hivatalosan is megkötötték a minimálbér és bérminimum 2022-es emeléséről szóló megállapodást. A versenyszféra legtöbb vállalata ugyanakkor az új üzleti évhez köti a bérrendezést, vagyis helyben március közepéig kell egyezséget elérni. A jelentősen emelkedő bérminimum és a munkaerőhiány jövőre ismét komoly fizetésrendezést jelez.
Miután a minimálbér és a garantált bérminimum ügyében egyezség született, a versenyszférában is megkezdődnek a bértárgyalások - írja a Magyar Nemzet. Azonban a határidő itt nem a naptári, hanem az üzleti évhez lesz köthető, tehát akár márciusig is elnyúlhat a folyamat, és áprilistól lehetnek új bérek.
Napirendre kerülnek nemcsak a fizetések, hanem az egyszeri kifizetések és a béren kívüli juttatások is.
Fejtörést ezekben a hónapokban a legalacsonyabb fizetések jelentős emelkedése okozhat, ráadásul felütötte fejét a munkaerőhiány, ebből kifolyólag újraindult a verseny a képzett, tapasztalt munkavállalók felvételéért, megtartásáért; az nyer, aki többet fizet, jobb körülmények közt dolgoztat. A magyar munkavállalók pedig elsősorban a fizetés, azon belül is az alapbér összege alapján mérlegelnek. Ha a konkurencia többet ajánl, akkor a munkavállalók gyorsan továbbállhatnak. - írja a lap.
Várakozások szerint a folyamatok két számjegyű átlagbér-emelkedéshez vezetnek majd.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az érdekképviseletek elsődleges célja az alapbérek emelése. Fontos szerep juthat az egyéb rendszeres vagy egyszeri kifizetéseknek és a nem bérjellegű, úgynevezett munkavállalói jóllétet növelő intézkedéseknek is.