Úgy is menthetsz teknősöket, hogy okosan vásárolsz (x)

Valljuk be: a fogyasztói társadalmat nem úgy tervezték, hogy fenntartható legyen. Ha éhesen szabadulunk be egy szupermarketbe, könnyen járhatunk úgy, hogy a hirtelen jött ötletekre hallgatva egy halom vacakkal érünk a kasszához. Rágcsákat, zacskós leveseket, csokikat tömünk abba a műanyag szatyorba, amit az utolsó pillanatban szaggattunk le a pénztárgép oldaláról.

Nem szégyen, sokan jártunk már így egy fárasztó nap után. Ám arra sokszor nem gondolunk, hogy mi lesz azzal a sok szeméttel, amit termelünk. A nejlonszatyor például meglepően messzire juthat – 2019-ben a világóceán legmélyebb pontján, a 11 kilométer mély Mariana-árokban is találtak belőle.

Noha a hulladékot nem a hétköznapi emberek söprik az óceánokba, mi is sokat tehetünk annak érdekében, hogy kevesebb teknős fulladjon meg a lenyelt kupakoktól, vagy ne kerüljön annyi mikroműanyag a talajba a palackjaink félezer éves lebomlása után. Mit tehetünk ezért? A legjobb, ha meg sem termeljük a hulladékot.

Kezdjük ott, hogy ne menjünk szatyor nélkül boltba! Sőt, az se műanyag legyen, amit viszünk, hanem mondjuk szövet. A csomagolásmentes vásárlás szintén jó megoldás arra, hogy a szokottnál kevesebb hulladékot termeljünk. A zöldségek, gyümölcsök kis szütyőkbe pakolhatók, a kész élelmiszerekhez pedig vihetünk saját dobozt, így a helyi menzán is megspórolunk egy adag műanyagot az óceánnak. És ha már evés: szezonális táplálkozással a messziről szállított, hajókkal és teherautókkal utaztatott élelmiszerek is elkerülhetők. Érdemes helyi kistermelőktől vásárolni: ők helyben termelt árut kínálnak, amit nem kezeltek annyi vegyszerrel és műtrágyával, mint a hosszú utazásra tervezett termékeket.

Habár a legjobb szemét az, amit sosem dobunk ki, természetesen nem várható el, hogy teljesen hulladékmentesen éljünk. Itt jön képbe a szelektív gyűjtés: a műanyagot és a papírt szakszerűen, külön gyűjtve és tárolva sokat tehetünk a környezetünkért. Sőt, a szerves hulladékot sem kell azonnal a kukába hajítani: otthoni komposzt készítésével az olyan, egyébként lebomló anyagok is visszajutnak a természetbe, mint a zöldségek héja vagy a kávézacc.

Megdöbbentő adat, hogy az európai vásárlók a ruháik harminc százalékát mindössze egyetlen egyszer viselik, azután vagy a szekrényükben tartják, vagy rosszabb esetben kidobják. Kevésbé közismert tény az is, hogy a ruházati vállalatok az ezredfordulón 2, tizenegy évvel később már 5 kollekciót dobtak piacra évente. Ehhez képest ma már van olyan cég, ami 24 kollekcióval jelentkezik éves szinten. Náluk már nincsenek mikrokollekciók sem, ez valójában nem is fast fashion, hanem ultra fast fashion. Kérdés tehát: valóban szükségünk van ennyi ruhára? Nem lenne okosabb kevesebb, tartósabb, jó minőségű ruhát választanunk?

Innentől már csak egy lépés, hogy olyan használati tárgyakra is kiterjesszük stratégiánkat, mint az elektronikai eszközök vagy a bútorok. Ha nem veszünk évente új okostelefont és nem rohanunk egyből az áruházba, mikor újfajta húsgolyót és asztalt dobnak piacra, máris sokat tettünk azért, hogy a Föld egy picit jobb hely legyen.

Ha szeretnéd tudni, hogyan lehet felelősségteljes fogyasztóként élni, látogass el november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire. Találkozzunk a Hungexpón!

További részletek: www.planetbudapest.hu

(x)