Eltérő mintázatok a régiós felzárkózási versenyben

Pénzcentrum2020. december 22. 14:00

A gazdaságpolitikák általános célja a gazdasági fejlettség növelése, vagyis az állampolgárok jólétének folyamatos javítása. A kelet-közép-európai régió az elmúlt évtizedekben viharos időszakokon ment keresztül, a gazdasági fejlődést először a rendszerváltozást követő tranzíciós válság, majd a 2008-2009-es globális pénzügyi és gazdasági válság, aktuálisan a koronavírus hatására kibontakozó recesszió nehezíti. Mindezek ellenére, különböző mértékben, de mindegyik régiós országban sikerült a gazdasági fejlettséget közelíteni az Európai Unió átlagához. 

Csehország példamutató utat járt be az elmúlt időszakban és már a fejlett európai országok körében foglal helyet. Szlovákia fejlettsége alacsonyabb szintről gyorsan nőtt, majd megakadt, így 2019-ben az egyenletesebb fejlődést mutató Lengyelország utolérte északi szomszédunkat. Hazánk gazdasági fejlettsége folyamatosan emelkedett az elmúlt években, így sikerült visszaszereznünk második pozíciónkat a régiós fejlettségi rangsorban. 

A hazai gazdasági felzárkózáshoz a már megkezdett út folytatása vezet. A demográfiai és munkaerőpiaci reformok segítik a társadalom minél szélesebb körének boldogulását, miközben a termelékenység és versenyképesség emelkedésén a digitalizáció és a legmodernebb technológiák általános elterjedésén keresztül hozhatja el a magasabb jólétet.

Konvergencia, de eltérő sebességgel

Az elmúlt évek gazdasági eredményeinek köszönhetően sikerült visszaszereznünk második pozíciónkat a régiós fejlettségi versenyben (1. ábra). 2000-ben hazánk gazdasági fejlettsége az EU 53,6 százalékán állt, így a Visegrádi régió országai közül egyedül Csehország egy főre jutó hozzáadott értéke haladta meg a hazait. A 2000-es évek első évtizedében elkövetett gazdaságpolitikai hibák miatt azonban 2010-re Magyarország sereghajtóvá vált a mezőnyben, és a 2010-es évek sikeres gazdaságpolitikai fordulatai voltak szükségesek ahhoz, hogy hazánk fejlettsége 2019-re ismét a második helyre kerüljön Szlovákia és Lengyelország előtt. 

A gazdasági fejlettség legnépszerűbb mérőszáma az egy főre jutó GDP. Az Eurostat adatai alapján Magyarország egy főre jutó GDP-je folyó áron 4 millió 863 ezer Ft, vagyis 14 950 euro volt 2019-ben. Azonban a bruttó hozzáadott érték országok közötti összehasonlításánál az egységes devizában való kifejezés mellett elengedhetetlen a különböző árszínvonalakra való korrigálás is, vagyis az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson történő kifejezése. A vásárlóerő-paritás lényegében egy mesterséges árfolyam, ami kontrollál az országok közötti relatív árszintekre, így kifejezi, hogy a referenciaország (jellemzően USA vagy EU) 1 dollárt vagy eurót érő reprezentatív termékkosara hány forintért vásárolható meg Magyarországon. A magyar egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 23 110 euro, míg az EU-ban 31 163 euro volt, így hazánk az EU fejlettségének 74,2 százalékán állt tavaly.

Eltérő növekedési mintázatok azonosíthatóak a Visegrádi régió országainak körében. Szlovákia felzárkózása az euro bevezetését és a globális pénzügyi válságot követően megtorpant, így közel másfél évtized után újra megelőztük őket fejlettségben. Lengyelország egy főre jutó GDP-je a 2000-es évek közepén még jelentősebben elmaradt a hazaitól, azonban a 2008-2009-es világválságot Európában egyedülállóan pozitív gazdasági növekedéssel vészelték át, így fejlettségük az elmúlt évekre megközelítette hazánkét. Románia az elmúlt időszakban érdemben emelte fejlettségét, de érdemes megjegyezni, hogy ennek ára a makrogazdasági egyensúly felborulása volt.

1. ábra: Relatív fejlettség az EU27 arányában

Cseh felzárkózás és szlovák megtorpanás

Csehország 20 év alatt a mai magyar fejlettségi szintről megközelítette az EU átlagát. Csehország egy főre jutó GDP-je 2000-ben az EU-átlag 73,2 százalékán állt, ami lényegében megfelel hazánk aktuális relatív fejlettségének. A sikeres cseh gazdasági konvergencia következtében fejlettségük az EU-átlag 93,1 százalékára emelkedett 2019-re. Az elmúlt húsz évben a cseh GDP átlagosan 2,9 százalékkal bővült, míg az Európai Unió átlagos gazdasági növekedése ugyanebben az időszakban 1,6 százalék volt. 

A tartósan pozitív és átlagosan 1,3 százalékpontos növekedési többlet támogatta az ország felzárkózását. A sikeres konvergenciafolyamat következtében a cseh egy főre jutó GDP 2019-ben már meghaladja Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Portugália és Görögország szintjét, amelyek 2000-ben még lényegesen magasabbak voltak. Ma Csehország az EU 13. legfejlettebb gazdasága, miközben Magyarország a 20., Szlovákia a 21., Lengyelország a 22., akiket Románia követ a rangsorban.

A szlovák konvergencia az elmúlt években megakadt. 2000 és 2008 között Szlovákia GDP-je évente átlagosan 5,7 százalékkal emelkedett, amivel összhangban az ország gazdasági fejlettsége is élénk ütemben emelkedett. A 2008-2009-es világgazdasági válságot követő időszakban a szlovák felzárkózás lassult, majd megakadt. A 2016 és 2019 közötti időszakban a szlovák GDP évente átlagosan mindössze 2,8 százalékkal növekedett, miközben Magyarország gazdasági teljesítménye 4,1, Csehországé 3,3 százalékkal bővült. Ezek következtében északi szomszédunkat sikerült újra visszaelőzünk fejlettségben, miközben a Csehország és Szlovákia közötti fejlettségi különbség ismét a 2000-es évek elején jellemző 20 százalékpontra emelkedett. A szlovák felzárkózás megtorpanásában a válság hatásai mellett szerepet játszhatott az önálló monetáris politikából fakadó alkalmazkodóképesség hiánya is.

A beruházásokra alapuló gazdasági modell hozta el a felzárkózást Csehországnak. A 2008-2009-es világválság előtti időszakban a cseh GDP növekedését elsősorban a járműipari kapacitások kiépülése támogatta. A beáramló külföldi működőtőke és a kétszámjegyű vállalati hiteldinamika következtében bővültek a beruházások, majd ezek termelővé fordulását követően a növekedés motorja a magas ipari termelés és az ennek következtében emelkedő export lett. A 2013-tól újrainduló gazdasági növekedést elsősorban a belső keresleti tételek támogatták. Míg az Európai Unióban a beruházási ráta 20-22 százalék körül ingadozott az elmúlt években, Csehországban 25 százalék felett alakult és 2008-at követően minden évben az EU27 országok képzelt dobogóján szerepelt. Mindeközben Szlovákia beruházási rátája a 2008-2009-es világgazdasági válság óta átlagosan 21,4 százalékon alakult és 2018-2019 már elmaradt az EU-s tagállamok átlagos értékétől (2. ábra).

2. ábra: Beruházási ráták alakulása

Az erős munkaerőpiaci fundamentumok stabil támaszai a konvergenciának. 2019-ben a 15-74 éves népesség 65 százaléka volt foglalkoztatott Csehországban, ami régiós összehasonlításban a legkedvezőbb és az EU országai között is a 8. legmagasabb érték. A munkanélküliségi ráta mindössze 2 százalék körül alakult tavaly - az egyik legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A munkaerő (közgazdasági megközelítésben) egy termelési tényező, így ennek megfelelő mennyisége és minősége alapfeltétele a gazdasági növekedésnek. 

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A cseh foglalkoztatási ráta az évezred első évtizedében összességében stagnált, majd 2010-et követően dinamikusan emelkedett (3. ábra). 2010 és 2019 között Csehország folyamatosan növelte előnyét az EU-átlaghoz képest. A 2008-2009-es válság mély sebet ejtett a szlovák munkaerőpiacon. Míg a szlovák foglalkoztatási ráta 2008-ban az Európai Unió átlaga közelében alakult, az ezt követő két évben jelentősen romlott a munkaerőpiaci helyzet. 2008 és 2010 között a balti országok, Spanyolország és Írország mögött Szlovákia munkanélküliségi rátája emelkedett a legnagyobb mértékben az EU-ban, miközben a foglalkoztatási ráta mérséklődött. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt tíz évben a hazai foglalkoztatási ráta emelkedett a legnagyobb mértékben a vizsgált országok közül, így 2017 óta a hazai foglalkoztatási ráta meghaladja a szlovákot.

A kedvező munkaerőpiaci folyamatok - így a jövedelmek és a foglalkoztatás bővülése - és a háztartások körében felhalmozott nettó pénzügyi vagyon is segítette a lakossági fogyasztás emelkedését, ami 2013-at követően a cseh gazdasági növekedés egyik legfontosabb elemévé vált. A cseh felzárkózás azért is figyelemre méltó, mert a makrogazdasági egyensúly megőrzése mellett valósult meg. Az elmúlt hét év során a költségvetési egyenleg tartósan a 3 százalékos maastrichti kritérium alatt alakult, míg az államadósság a GDP 30 százaléka közelébe csökkent 2019-re. Emellett a külső finanszírozási képesség tartósan pozitív tartományban tartózkodik 2013 óta.

3. ábra: Foglalkoztatási ráták a 15-74 évesek körében

A munkaerőpiac és a beruházások a fenntartható felzárkózás kulcstényezői

A hazai munkaerőpiac szerkezetének javítása segítheti a gazdasági felzárkózást. A cseh gazdasági konvergencia sikeressége hangsúlyozza a kedvező munkaerőpiaci kondíciók jelentőségét a gazdasági fejlődésben. A népesség csökkenése számos európai országban, így Magyarországon is az egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívás elé állítja a gazdaságpolitikát. 

A foglalkoztatás szintje egyszerre függ a lakosság demográfiai és képzettségi jellemzőitől, valamint az egyes társadalmi csoportok foglalkoztathatóságától. Mindezek következtében a hazai munkaerőpiac szerkezetének javítása segíthet ellensúlyozni a romló demográfia hatásait. A munkaképes korú (15-74 éves) lakosság becslésünk szerint 2030-ig több, mint 340 ezer fővel mérséklődhet hazánkban, ezen belül a legmagasabb foglalkoztatási rátával rendelkező 25-54 évesek létszáma 283 ezer fővel mérséklődik. 

Ez a folyamat változatlan foglalkoztatási helyzet esetén 256 ezer fővel, 4 millió 256 ezer főre csökkentené a foglalkoztatottak számát 2030-ra. A munkaerőpiac képzettségi szerkezete is meghatározó a foglalkoztatottak számának alakulásában. Az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája jellemzően alacsonyabb, mint a képzettebb csoportoké, így a magasabb képzettség felé történő elmozdulás hozzájárulhat a foglalkoztatás emelkedéséhez.

A beruházások élénkítése, illetve a termelékenység és versenyképesség javítása a hosszú távon is fenntartható konvergencia támasza. Csehország beruházási rátája 2000-2019 között átlagosan 27,7 százalékon alakult, ami nemcsak régiós, de európai összevetésben is magas. 2019-ben a hazai beruházási ráta meghaladta a cseh értéket és Írország mögött a második legmagasabb volt az EU-ban (27,2 százalék). A beruházások bővülése hosszú távon is támasza a konvergenciának, hiszen amellett, hogy közvetlenül emeli a gazdasági teljesítményt, hosszabb távon a tőkeállomány emelkedésén keresztül a potenciális GDP növekedését is támogatja. 

Érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a beruházások új technológiák elterjedését és alkalmazását ösztönzik, az a termelékenység és versenyképesség javítását is szolgálja. Csehország munkatermelékenysége az EU tagországok 85,4 százalékán alakult 2019-ben, ami lényegesen meghaladja a régiós és hazai értéket (4. ábra). Fontos megjegyezni, hogy a termelékenység bővülése a kis és közepes vállalkozások esetén meghaladta a nagyvállalatokét, így a vállalati dualitás mérséklődött az elmúlt években. A kkv-k termelékenysége a legnagyobb mértékben a kereskedelem, az információ és kommunikáció, a feldolgozóipar, illetve az építőipar esetében emelkedett.

4. ábra: A munkatermelékenység szintjének alakulása az Európai Unió átlagához képest (2019)

*A szerzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai: Kis Katalin, közgazdasági elemző; Rippel Géza, vezető közgazdasági elemző; Szabó Eszter, junior elemző

Címkék:
mnb, válság, vásárlóerő, eu, gdp, fenntartható fejlődés, termelékenység, induló vállalkozás, szlovénia, recesszió, világválság, költségvetési hiány, felzárkózás, fenntartható fogyasztás, magyarország egy főre jutó gdp, európai monetáris unió, gazdasági recesszió, fejlett országok, közép-kelet-európai, kelet-közép európa, kondíció, cseh pénz, nemzeti foglalkoztatási alap, magyarország munkanélküliségi ráta, romlott hús, államadósság 2019, cseh korona, magyarország bruttó hazai termék, bruttó hazai termék, egy főre jutó gdp 2018, koronavírus románia, működőtőke, csehország gazdasága,