Elárulta a Wizz Air fejese: új járatokat indítanak nyártól Magyarországról, sok utazó örülhet

Mire lassan visszaállt volna az élet a régi kerékvágásba, és elvonult a pandémia, kitört a háború. Bár ez még nem szegi mindenki kedvét a repülős utazásoktól, azért ,már a fapados jegyek árán is érezhető lesz a válság. Az infláció miatt drágul a magyarok nyaralása, ennek ellenére mégis sokan már a nyaralást tervezik.

Korábban a Wizz Air vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy az emberek mobilitási igénye vissza fogja állítani az utazási kedvet, de sokkal inkább bíznak a hosszú távú talpra állásban, mint a rövid távúban, úgy véli, a légiközlekedési iparág talán 2024-25-re jut újra a 2019-es szintre. Ismét felkerestük a légitársaságot, Jourik Hooghe ügyvezető alelnököt kérdeztük arról, hogy a járvány óta hogyan alakult a légitársaság forgalma.

2020-ban, a világjárvány indulásakor több mint 70 százalékot csökkent a forgalmunk. Kezdetben hibernáltuk a légitársaságot, hogy minimalizáljuk a veszteségeket, ugyanakkor folytattuk a hálózatunkba, és a flottánkba történő beruházásokat, hogy erősebbek legyünk arra az időre, amikor az iparág újraindul. Az elmúlt két évben ismét bebizonyosodott, hogy az aviatikai iparágban az ultra low-cost modell képes a leggyorsabban reagálni, így mi a pandémia idején is új bázisokat tudtunk nyitni és új útvonalakat elindítani, miközben több légitársaság csődközeli állapotba jutott

-fejtette ki lapunknak Jourik Hooghe, a Wizz Air ügyvezető alelnöke és a Wizz-csoport pénzügyi igazgatója, aki azt is elmondta, hogy tapasztalataik alapján erősek a nyári foglalások. Úgy látják, hogy az embereknek megvan a rendelkezésre álló jövedelmük, a vágyuk és a motivációjuk ahhoz, hogy két év pandémia után újra utazni kezdjenek.  

Bizakodóan látjuk ezt az évet, az első negyedévben a foglalások és a kihasználtsági mutatók javulását tapasztaltuk. Az ukrán-orosz konfliktus nyilvánvalóan hatással volt az iparágra, de a jól diverzifikált hálózatunk lehetővé teszi számunkra, hogy a hálózat más részeivel ellensúlyozzuk a konfliktus által érintett területeken tapasztalható lassulást

- tette hozzá a szakember. Természetesen a légitársaságot is megviselte a járvány. A pandémia alatt a Bank of England COVID vállalati finanszírozási rendszerén keresztül 300 millió angol font támogatásban részesültek, amelyet a lezárások legszigorúbb időszakában a működésük finanszírozására fordítottak. Mint ahogy azt Hooghe kiemelte, ezt a támogatást már 2022 februárjában sikerült visszafizetniük az államnak.

A légitársaság a 2022-es pénzügyi év harmadik negyedévében folytatta a fellendülést, még az omikron-variáns megjelenése ellenére is. Várakozásaink szerint 2022 nyarán 40 százalékkal több lesz a kapacitásunk, mint a Covid-19 előtti időszakban

- tudhattuk meg Jourik Hooghe-tól. Ahogy az infláció egyre jobban elszabadul, ráadásul az energiaárak is az egekbe szöktek, nem meglepő, ha bizony a fapados légitársaságok is kénytelenek lesznek árat emelni.

A megnövekedett infláció és az inputköltségek, például az üzemanyag drágulása miatt benne van a pakliban, hogy kénytelenek vagyunk változtatni az árainkon. Légitársaságunk többek közöttt azért is népszerű, mert a diszkont modellnek köszönhetően elérhető jegyárakkal dolgozunk, utasaink is ezért választanak minket

- mondta kérdésünkre Jourik Hooghe.

Nagy kérdés hazánkban a munkaerőhiány, de a bezárások miatt a légitársaságoat is érinti a jelenség. A pandémia alatt erősődött ez a tendencia, így nem meglepő, hogy bizony a Wizz Air is folyamatosan toboroz, hiszen a megnövekedett repülőgépflotta nyári üzemeltetésére is gondolniuk kell. Mint megtudtuk, bizakodóak a szükséges személyzet felvételében, annak ellenére, hogy olyan országokban működnek, ahol gyakori a munkaerőhiány. A társaságot azonban a leépítések sem kerülték el a járvány alatt.

Sajnos mi sem tudtuk elkerülni a leépítést. 2020 tavaszán kénytelenek voltunk körülbelül 1000 munkatársunkat elbocsájtani, de a járvány enyhülésével a szektorban elsők közt nyújtottunk újra munkalehetőséget volt kollégáink számára, sőt, az elmúlt egy évben több mint 2000 ember vettünk fel a légitársasághoz. Dinamikusan növekszünk – a tervek szerint 2030-ra a háromszorosára növeljük flottánkat – ami évente 2000 új munkahelyet jelent

- tette hozzá a pénzügyi vezető.

Ide utazhatunk a nyáron

Nemzetközi szinten számos új, illetve újraindított útvonalat jelentett be az idén a légitársaság, és a magyar piacon is folyamatosan bővülnek.

Januárban jelentettük be, hogy Moldova fővárosa, Chișinău is elérhető lesz Magyarországról. Nyártól ezen kívül már Debrecenből is lehet repülni olyan közkedvelt nyári úti célokra, mint Korfu és Burgasz. Az egyik legkedveltebb magyar üdülőhelyet, Hévízt a német Dortmunddal kötjük össze hamarosan, míg a téli menetrendben az egyiptomi Hurghadába és a jordániai Akabába repülhetnek az utasok Budapestről

- tudhattuk meg a Wizz Air ügyvezető alelnökétől. Mint mondta, a nyári foglalások idén a járvány előtti időszakhoz képest később kezdődtek – hiszen mindenki óvatosabban tervezi az utazását, mint 2020 előtt – és az jól látszik, az emberek nagyon szívesen utaznak. Az eddigi adatok alapján az már most is látszik, hogy egyre népszerűbbek a városlátogatások is a magyarok körében, de még mindig a természetközeli célállomások, például a tengerpartok és a hegyek a legnépszerűbb választások a nyári pihenések helyszíneként.

Mint ahogy arról korőábban írtunk, a légitársaság újraindította kilenc korábbi magyarországi járatát, márciustól ismét lehet utazni Budapestről a London-Gatwick repülőterére, valamint Edinburgh, Oslo, Podgorica, illetve Varsó, Bologna, és Szkopje is elérhető lesz utasaik számára. Budapestről máricustól a London-Gatwick repülőterére, valamint Edinburgh, Oslo, Podgorica, illetve Varsó, Bologna, és Szkopje, Debrecenből pedig a Tel-Aviv és a Lárnaka járat szerepel újra a légitársaság menetrendjében.

Visszatért az utazási kedv más országokban is

Valóban nőtt a kereskedelmi járatok száma az Európai Unióban 2021 márciusához képest. Az Eurostat legfrissebb felmérése alapján 2022 márciusában a kereskedelmi járatok száma 156%-kal nőtt az EU-ban 2021 márciusához képest. Bár ez a szám még mindig elmarad a pandémia előtti szinthez 27 százalékkal, abszolút értékben a kereskedelmi járatok száma 2022 márciusában 389 181 volt, míg 2021 márciusában csak 151 986 volt.

2019-ben azonban, a pandémia előtt ez a szám 530 400 volt, míg 2020 márciusában, tehát az első pandémiás hullámban 296 362 kereskedelmi járat indult. Horvátországban mindössze 6 százalékot csökkent, Portugáliában 8, míg Görögországban 12 százalékkal csökkentek a kereskedelmi járatok számai. Szlovéniában már ennél jóval nagyobb mértékben csökkentek a járatok, 56 százalékkal, Svédországban 45, Lettországban 43, Csehországban 42 míg Finnországban 41 százalékkal csökkentek a járatok. A magyar kereskedelmi járatok 23 százalékkal csökkentek az adott időszakban.

Nem csak az Európai Unió országai, de a 10 legnagyobb EU-n kívüli ország közötti kereskedelmi légi forgalomra is nagy hatással volt a pandémia. A 2020. áprilisi és májusi példátlan csökkenés után az EU-ban és a világ többi részén egyaránt végrehajtott lezárásokat követően úgy tűnt, hogy a járatok száma a felépülés felé haladnak, azonban az egyre érkező új Covid-19 hullámok miatt ez rendre meghiúsult.

2021 júniusában a járatok száma megnövekedett a 10 legnagyobb EU-n kívüli országgal, de még mindig a 2019-es szint alatt maradt. 2019 márciusához képest a kereskedelmi járatok 2022-ben a világjárvány előtti szint alatt maradtak az összes top 10 EU-n kívüli országban. Ez alapján Norvégiában ez 34 százalékkal kisebb forgalmat jelentett, az Egyesült Királyságban 29 százalékos visszaesést, Izraelben 28, Svájcban 24 Egyiptomban pedig 19 százalékos csökkenést jelentett.  

2021 márciusához képest azonban egyértelműen nőtt a forgalom a nyolc országgal, Egyesült Királyságban 599 százalékkal több kereskedelmi járat indult, Norvégiában 375 százalékkal, Izraelben 366 százalékkal, Marokkóban 236 százalékkal, Svájcba 230, Egyiptomba 192, Törökországba 121 míg az Egyesült Államokba 77 százalékkal több kereskedelmi járat indult.

Azonban nem mindenkinél növekedtek a kereskedelmi járatok, hiszen jelenleg is zajló konfliktus miatt 2022 márciusában az Oroszországgal és Ukrajnával közlekedő kereskedelmi járatok szinte teljesen leálltak: Oroszországgal 52, Ukrajnával nulla járat indult az adott időszakban 2019 márciusához képest. 2019 márciusában, a járvány kitörése előtt 14 493 járat volt Oroszországgal,és 5 414 Ukrajnával. 2021-ben ezek a számok Oroszország esetében 77 százalékkal, Ukrajnában pedig 71 százalékkal csökkentek.