Az egyetemi tanulmányok idejébe az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani.
Minden kategóriában előrébb léptek az elmúlt évhez képest a magyar egyetemek a brit Quacquarelli Symonds (QS), a világ 1543 felsőoktatási intézményét öt tágabb tudományterületen és azon belül 51 szakterületen értékelő rangsorában - derül ki az intézmények MTI-hez eljuttatott közleményeiből.
A 2022-es rangsorban az öt tágabb tudományterület közül a bölcsészettudományokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a tavalyi 377. helyről a 351-re került. A mérnöki-technológiai tudományokban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a tavalyi 273-ről, több mint hatvan helyezést ugorva, a 211-re lépet előre. Az élet- és orvostudományok területén a Semmelweis Egyetem (SE), tíz helyezést javítva, a 262. helyet érte el, a Debreceni Egyetemet (DE) az elmúlt évhez hasonlóan a 401-450. közé rangsorolták, ahogy a Szegedi Tudományegyetemet is, amely ezzel ötven helyezést javított 2021-hez képest.
Az élettelen természettudományokban az ELTE a 287. helyre ugrott a tavalyi 309-ről, a BME 401-450-re a 2021-es 451-500-ról, míg a DE bekerült az első 500 intézmény közé. A társadalomtudományokban a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) a 338. helyre sorolták, míg tavaly a 401-450-en szerepelt, az ELTE pedig a 383-ra került a 451-500-ról.
Az ELTE az 51 szűkebb szakterület közül 13-ban szerepel a rangsorban, a legjobb eredményt a - más intézményekkel együtt a 101. helyezést - a nyelvészetben érte el. Az SE szintén holtversenyben a 101. helyre került az anatómia és fiziológia területén. Az agrártudományok területén a 201-250. helyre rangsorolták a Debreceni Egyetemet és a Szent István Egyetemet. A BME az építőmérnöki és szerkezetmérnök, valamint gépészmérnöki, repülőmérnöki és gyártástechnológiai mérnök szakterületen is a 151-200. helyet foglalja el a listán, ez utóbbi kategóriában a Miskolci Egyetemet a 401-450. helyre rangsorolták. A biológiai tudományok területén az SZTE, az ELTE és a DE is a lista 451. helyén végzett.
A QS szakterületi listáját öt indikátor alapján állítják össze. Ezek közül az első kettő a szervezet saját felmérésein alapul, amelyekben az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében. Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik, a negyedik mutató pedig az idézettséget és a magas reputációjú cikkek számát együtt értékelő Hirsch-index. Az ötödik indikátor az intézmény nemzetközi kutatási együttműködéseit vizsgálja. A QS az öt indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe, a nemzetközi kapcsolatok indikátorát azonban csak az öt tágabb tudományág értékelése során alkalmazzák.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
- A rendőröknek is hazudott az apa, hogy lánya visszaköltözzön hozzá
- Együttműködésre készül a Széchenyi István Egyedem és a kínai járműóriás NIO
- Peren kívül egyezne meg a Nemzeti Színházzal Horváth Lajos Ottó
- Uniós megegyezés született a befagyasztott orosz pénzek ügyében
- Újabb fejlemény a bőnyi iskolában megkéselt diáklány ügyében
- Az UVSE nyerte a női vízilabda országos bajnokságot