Tényleg ennyire drága lesz a menza jövőre?

Mint arról a szövetség lapunkat tájékoztatta, csütörtökön folytatódnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) között a jövő évi közétkeztetési reformmal kapcsolatos tárgyalások. A szakmai szervezet álláspontja szerint a minisztérium nem volt minden szükséges információ birtokában a rendelettervezet megalkotása előtt, ezért közzétették részletes számításaikat. Az MKSZ 10 pontos javaslatcsomagot is kidolgozott, mellyel a szakmai szervezet véleménye szerint megelőzhető a menzadíjak drasztikus emelkedése.

A XVIII. kerület óvodáiban ma bruttó 316 Ft-ot, Nagykanizsán 386 Ft-ot, Balmazújvárosban 401 Ft-ot kell fizetni a napi háromszori étkezésért. Magyarország egészére jellemző, hogy településenként, Budapesten kerületenként eltér az ebédpénz összege. Az MKSZ számításai szerint amennyiben a szabályozás jelen formájában lép hatályba, a szülők által a napi háromszori étkezésért fizetett normaköltség január 1-jétől a bölcsődékben 565, az óvodákban 660, az iskolákban pedig 663 forintra emelkedne átlagosan. Vagyis a XVIII. kerületi óvodáiban több mint kétszeresére emelkedne a térítési díj, a Nagykanizsa intézményben 71 százalékkal, míg a Balmazújvárosi oviban 64 százalékkal nőne a szülők által fizetendő térítés, miközben a minisztérium állásfoglalása szerint a díjemelkedés nem haladná meg az infláció mértékét.

A szövetség szerint a két számítási eredmény közötti különbség abból adódik, hogy a szaktárca számára a szükséges háttéranyagokat elkészítő OÉTI és ÁNTSZ nem végzett alapos munkát: mindössze egy korcsoportban vizsgálták a lehetséges következményeket.

A szövetség szerint a közétkeztetés magas színvonalát egy kötelezően alkalmazandó hatósági norma, azaz egységár bevezetésével, a rendelettervezet egyes pontjainak finomításával, illetve az új szabályozás fokozatos bevezetésével lehetne inkább garantálni. A közétkeztető szakemberek például javasolják, hogy a napi kalciumbevitelt ne csak tejtermékből lehessen fedezni a menzákon, hanem zöldségfélékből is. Továbbá véleményük szerint az előírásokat úgy kell megállapítani, hogy azzal a tradicionális magyar konyha ételei még adhatók legyenek a menzákon, ne kelljen a gyerekeknek a rántott húsról, túrógombócról, székelykáposztáról lemondaniuk. Ezek a javaslatok mind azt a célt szolgálják, hogy az alapanyagok változatosak, ízletesek legyenek, a gyerekek meg is egyék az azokból készült ételeket, beszerzésük mégse rójon irreális terhet a szülőkre, szolgáltatókra, és nem utolsó sorban az államra.