Olajár és kamatok dilemmája - már visszafelé is elsült...

Pénzcentrum

2004. június 16. 09:00

Link a vágólapra másolva

Az irányadó kamatszint a fejlett piacokon több évtizedes mélyponton, míg az olajár történelmi maximum közelében mozog. A nyersanyagárak kisebb korrekciókkal hónapok óta emelkednek, az inflációs feszültség egyre jelentősebbnek tűnik. A gazdasági ciklus szintén emelkedő fázisához érkezett, ugyanakkor egyelőre jelentősek a bizonytalanságok. A növekedés motorja továbbra is az Egyesült Államok, de az ázsiai régió szerepe egyre felértékelődik. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a FED illetve az EKB mennyire került kamatemelési kényszerbe az olajárak növekedése miatt. Az elemzésnél részben támaszkodunk az Economist ezen témájú írására is. Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett a kőolaj ára a világpiacon. A hordónkénti ár jóval meghaladta a 40 dollárt, jelenleg valamivel ez alatt mozog. A kereslet erőteljes növekedése mellett a pszichológiai tényezők is meghatározó szerepet játszottak abban, hogy az árszint idáig nőtt. Az ellátási problémáktól való félelem egyelőre nem tűnt el a piacról, a tegnapi iraki robbantásos merénylet ennek valóságalapját is igazolta. Több elemzés kimutatta már, hogy a fejlett régiók gazdasági ciklusai az idők folyamán egyre kevésbé függenek az olajár alakulásától. Ennek ellenére azonban nehéz lenne azt állítani, hogy az olajár nem hat a vállalati eredményekre, a beruházásokra stb. Összességében meg kell állapítani, hogy az olajár (és ezen keresztül az energia) mind az aggregált kereslet, mind a kínálat oldaláról befolyásoló tényező. Az olajár emelkedése többnyire növeli a vállalatok inputköltségét, csökkenti a profitot, ezáltal a beruházásokat is visszafogja. Adott árszint mellett a vállalatok csak kevesebb árut, szolgáltatást hajlandóak kínálni. Emellett az említett vállalati beruházás csökkenés, a háztartások szabadon elkölthető jövedelmének csökkenése ( a magas olajár mint egyfajta adó is funkcionál) az aggregált keresletet szűkíti, egyfajta jövedelemátcsoportosítás történik az olajexportáló országok irányába. Ebből a szempontból mind a keresleti, mind a kínálati oldalon egy negatív sokk következhet be. A gazdasági aktivitás csökkenése mondhatnánk, hogy az inflációra is mérséklőleg hat, tehát az infláció emelkedésétől nem kell tartani, a tapasztalatok mégis azt mutatják, ahogy az olajáremelkedés az inflációs rátákat is azonnal felfelé tornázza. A hosszabb távú hatások iránya azonban a jelzett problémák miatt is igen összetett. Nagy dilemma ma is - és az elmúlt években, évtizedekben is az volt -, hogy az olajársokkokra a központi bankok milyen módon reagálhatnak. Az olajár növekedése tehát jellemzően azonnal feljebb nyomja a teljes inflációs (ún. headline) rátát, de a maginflációs mutatókban a hatás többnyire csak időbeli csúszással jelentkezik, ha jelentkezik. Ez feltehetően akkor következik be, ha az áremelkedés tartós, és van idő arra, hogy az átgyűrűzű folyamatok végbemenjenek. A központi banki döntéshozók ilyenkor azzal a kérdéssel néznek szembe, hogy azonnal emeljenek a kamatokon, és ezzel akadályozzák meg az inflációs feszültségek kialakulását - nem kockáztatva azt, hogy esetleg túl későn jön a monetáris szigorítás -, vagy ne reagáljanak az árak emelkedésére, ugyanis az csak átmeneti lesz. Egy túl korai, illetve később feleslegesnek tűnő kamatemelés jelentős reálgazdasági veszteségekkel járhat. Hasonló veszteségek kapcsolódhatnak ugyanakkor ahhoz, ha a kamatemelés későn érkezik, az infláció jelentősen megemelkedett, és az olajárak esetleges csökkenése után is fennmarad az árazási mechanizmusokban tapasztalt rugalmatlanságok, az inerciális hatások miatt (emiatt -a nagyobb rugalmatlanság miatt - szokták azt mondani, hogy az európai gazdaság az amerikainál érzékenyebb az olajár sokkokra). Az utóbbi fogalmaknál például a munkaerőpiaci következményekre kell gondolni, ahol a bértárgyalások már a megemelkedett inflációs ráta mellett történnek. Tartós lesz-e az olajárak emelkedése, megfojthatja-e a növekedést a magas olajár? Az USA a világ legnagyobb kőolajimportőre, ugyanakkor az olajárak növekedésével kapcsolatosan már nem elsősorban az amerikai gazdaság élénkülését hangsúlyozzák, hanem az ázsiai, ezen belül is elsősorban a kínai kereslet erősödését. Ezen fundamentális okok árnövelő hatása nem kérdéses, ugyanakkor a tényadatok mégis azt mutatják, hogy a kínálati és a keresleti oldal között a valóságban nincsenek olyan különbségek, mely a mostanihoz hasonló árszintet indokolnának (ebből következően a pszichológiai tényezők szerepe jelentős).

Május 1 - A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja: Mit ünneplünk május elsején?

A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett.

Nagy a baj: kezdhetnek aggódni munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója.

Egyre több nyugdíjas magyarnak kellene visszatérnie a munkaerőpiacra: óriási szükség van rájuk

Kiemelten fontos, hogy ösztönözzék a 60 év feletti korosztály munkavállalását, mivel hatalmas tapasztalattal és értékes szakmai ismeretekkel rendelkeznek.

Kiderült az igazság: tényleg vendégmunkás-áradatot hoz az új kínai autógyár Pécs mellé?

Nehezen elképzelhetőnek tartják a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők, hogy a hírek szerint hamarosan bejelentett új kínai autógyár vendégmunkásokkal kezdje majd meg a termelést.

Tömegével keresnek felszolgálókat ezek a magyar éttermek: nettó 500 ezret is fizetnek, nem várnak sokat

A felszolgáló és pultos munkák az éttermek, szállodák és egyéb vendéglátóipari egységek egyik legfontosabb és szociálisan legmegterhelőbb feladatát látják el.

Ők lehetnek a munkaerőhiány nagy nyertesei 2024-ben: nem is sejtik, hogy nyeregben vannak

A részfoglalkoztatottak aránya hazánkban még mindig alacsony, ugyanakkor a legtöbb kismamánál felmerül az igény, hogy valamilyen extra jövedelemre tegyenek szert.

Érik a rendkívüli nyugdíjkorhatár-emelés: tömegével veszik fel újra a munkát az idős magyarok

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott. Ez sokszorosa még a 2018-as adatnak is.

Csendesült az Opera botrány: aláírták az új szerződéseket

A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1 332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei csütörtökön aláírták az új kollektív szerződést.

Tényleg ekkora a baj? Aggasztó számok érkeztek a magyar munkahelyekről

4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.