Súlyos betegséget terjesztő szúnyogok telepedtek meg Magyarországon: ebből még komoly járvány is lehet?

A korábbiakhoz képest jelentősen kitolódott a szúnyogszezon, a vérszívók immár februártól várhatóan október végéig velünk maradnak, ráadásul a szúnyogmentes napok és órák száma is jelentősen lecsökken, ma már a strandon, tűző napon is számíthatunk csípésekre - írja a 24.hu. A lap szerint a behurcolt, idegenhonos szúnyogok új betegségek felbukkanásához és Magyarországon mindeddig elképzelhetetlen járványok kialakulásához járulhatnak hozzá. 

Dr. Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának Betegségvektor és Betegségökológia Kutatócsoport vezetője arról beszélt, a lakossági bejelentésekre alapuló Szúnyogmonitor és a Mosquito Alert applikáció segítségével már februárban azonosítottak aktív, felnőtt egyedeket mind őshonos fajokból, mind tigrisszúnyogból. A korai észlelés az európai kollégákat is meglepte. Hazánkban 50 csípőszúnyog-faj őshonos, és ma már kijelenthetjük, hogy három behurcolt faj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog is megtelepedett.

A szakértő szerint a gyakori és őshonos dalos szúnyog például a nyugat-nílusi láz egyik fő potenciális terjesztője, és többek között a maláriát is képes átadni. Európából sikerült kiiktatni ezt a betegséget, bár a klímaváltozással visszatérhet. A szúnyoginvázió viszont nem jelent egyből járványt is, a szakértő szerint ehhez szükség van a kórokozó meglétére, és olyan környezeti tényezőkre, amelyek segítik a fertőzési lánc felépítését. Ugyanakkor a klímaváltozással azonban egyre inkább alakulnak a feltételek, a nyugat-nílusi láz és a dirofilariosis már endemikus Magyarországon.

A nyugat-nílusi láz vírusa főleg madarakban kering, ember között nem terjed át, de a madarakat és embereket egyaránt támadó dalos szúnyogok közvetítik. Bár az idegenhonos fajok inkább emlősöket fertőznek, a fonálférgeknek és más emberről emberre terjedő vírusoknak fontos vektorai lehetnek. A hazai jelenlétük összefügghet az inváziós fajok terjedésével, ami növelheti az emberi megbetegedések kockázatát. A tigrisszúnyog is szerepet játszhat a dirofilariosis terjesztésében, és félő, hogy az Európában megjelenő dengue-láz fő vektora lesz. Fontos figyelemmel kísérni ezeket a folyamatokat és megfelelő védelmi intézkedéseket hozni a közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.

A vektorok itt vannak és egyre jobban érzik magukat, a klímaváltozással a környezeti tényezők is »alakulnak«, így aztán nem az a kérdés, hogy lesz-e például dengue-járvány Magyarországon, hanem, hogy mikor lesz. És mennyire vagyunk rá felkészülve?

- emelte ki a szakember.