Egy nagyobb áruházban akár több tucatnyi olyan termékkel is találkozhat a vásárló, ami első látásra sonkának minősülhet. A Pénzcentrum Dr. Zsarnóczay Gabriellát, az Országos Húsipari Kutatóintézet igazgatóját kérte, segítsen rendet rakni a sonkakáoszban. Hol vegyünk, milyet vegyünk, mire figyeljünk, és legfőképp miért kerüljük a 600 forintos termékeket?
A boltok kínálatában rengeteg féle, sonkának nevezett termék található. Beszélhetünk-e a mai magyar piacon tradicionális húsvéti sonkáról, és hogyan készül az ilyen termék?
A klasszikus értelemben vett magyar húsvéti sonka jellemzően hagyományos érleléssel készül. Ez az érlelés akár hónapokon keresztül eltarthat, ezalatt kialakulnak az ízanyagok, válik igazán éretté a termék. A sonka alapvetően sertéscombból készült, azonban mára már hagyományos termékként értelmezhetjük a tarjából, lapockából, és a karajból készült készítményeket is.
Ugyanakkor örvendetes tény, hogy napjainkra jól láthatóan megjelent a fogyasztói igény a minőségi termékek iránt is. Azonban továbbra is elmondható, hogy a vásárló döntése szempontjából leginkább meghatározó tulajdonság a termék ára. Ha olyan sonkát vásárolunk, amelynek kilógrammja 2000 forint körüli - vagy a fölötti - akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy ez hagyományos érleléssel készült, kiváló minőségű termék.
Hol a legérdemesebb húsvéti sonkát vásárolni? Piacokon, hentesüzletben, vagy hipermarketekben? Hol lehetünk biztosak abban, hogy azt a minőséget kapjuk, amit elvárunk?
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hús egyfajta bizalmi termék: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy attól vásárolok szívesen, akiben megbízom, akiben nem csalódtam. Az, hogy a megfelelő helyen és a megfelelő terméket vásároltam, sokszor csak otthon, kóstolás után derül ki.
A sonkákat célszerű becsomagolt állapotban vásárolni, hiszen a csomagoláson kötelező feltüntetni az összetételt, a gyártási időt. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy ismeretlen piacon korrekt, pontos információt kapunk az eladótól az összetétellel kapcsolatban.
A széles termékpaletta könnyen megtévesztheti a fogyasztót, sokszor nem azt kapjuk, amire számítunk. Mire figyeljünk mindenképpen a sonka vásárlásakor?
Célszerű figyelni a címkén szereplő feliratokat: ha a vásárló azt a szót látja, hogy hagyományos (érlelt, füstölt), akkor biztos lehet benne, hogy a kiváló minőség mellett ízük, állományuk is megfelel ízlésének.
Sokkal kedvezőbb ízű az a sonka, ami kicsit zsírosabb. Erre kiválóan alkalmas a mangalicasertés: zsírral átszőtt húsában dúsabbak az íz-és aromaanyagok, a zsírszövetek pedig omlósabbá teszik a terméket. Nem véletlen, hogy száz évvel ezelőtt csak ebből gyártottak húsvéti sonkát -ez manapság megváltozott.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A klasszikus értelemben vett húsvéti sonka az első csoportba tartozik: általában füstöléssel tartósítják, ízében és illatában a só, illetve a füst érződik. Nem lehet beszáradt, túl kemény, és nem engedhet magából vizet nyomás nélkül. A címkén fel kell tüntetni, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, sütve fogyasztandó.
A napjainkban jóval gyakoribb hússertések nem produkálnak olyan ízhatást, mint a mangalica esetében. Én személy szerint fogyasztóként is kifejezetten előnyben részesítem a hagyományos füstölt mangalica sonkát - ezt nyersen is fogyaszthatjuk és meg is főzhetjük. Figyeljünk arra, hogy ha nyersen fogyasztjuk, jobb, ha kisség zsírosabbat választunk, így nem olyan rágós, nem olyan száraz a sonka.
Az biztosra vehető, hogy a nagy gyártók termékei minőségileg folyamatosan ugyanazt a színvonalat produkálják. Egy szigorú szabályrendszer, a Magyar Élemiszerkönyv rögzíti, hogy a hagyományos sonka milyen eljárással készülhet, a nagy, tradicionális húsipari cégek pedig nem kockáztatják hírnevüket, a beléjük vetett bizalmat azzal, hogy változtatnak a megszokott minőségen.
Sokan tartanak a különféle adalékanyagoktól, ízfokozóktól. Joggal félhet a vásárló, ha olyan sonkát vett, amelynek címkéje telis-tele van adalékanyagokkal?
Megijedni nem kell, ezek az anyagok egészségre nem veszélyesek, ugyanis a gyártók ezeket bevizsgáltatják, engedélyeztetik. Azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy minél több adalékanyag van egy húsban, annál kevésbé számíthatunk a jól ismert ízekre és minőségre.
Az adalékanyagok a hús hátrányára kerülnek be, ezzel úgymond "felvizezzük" a terméket. Egészségügyileg tehát biztonságos az ilyen termék, azonban valószínűleg érezhetően gyengébb minőségű. Persze ezek általában olcsóbbak is: azt pedig már a fogyasztónak kell mérlegelnie, hogy mennyi pénzt szán a minőségre.
Az uniós csatlakozás után jól láthatóan megjelentek a külföldi termékek a magyar boltok piacain. Szinte minden évben találkozunk olyan botránnyal, amikor egy olcsó szlovák vagy lengyel húskészítmény jelentős piaci részesedést szerez magának. Minőségben azonban lehet különbség: valóban jobb a hazai?
Nem biztos, hogy sokkal jobb a magyar termék, de egyrészt a hazai készítmény vásárlásával munkahelyeket tudunk fenntartani, az állattartókat is tudjuk így támogatni. Másrészt pedig egy külföldi termék ízét nem biztos, hogy elfogadjuk. Hiába veszek drága pármai sonkát, nem fogom azt az ízt érezni, mint egy hagyományos magyar parasztsonkánál. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pármai ne lenne finom, és kiváló minőségű -csak a magyar szájíznek nem könnyű megfelelni.
Elképesztő mennyiségű hamis árut foglaltak le Magyarországon: rosszul járt volna, aki pénzt ad ezért
Cigarettahamisítókra csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): másfélmillió szál hamisított cigarettát találtak és foglaltak le Nyíregyházán.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Most hétvégén országos állateledel-gyűjtés: online térkép mutatja az adománypontokat
Május 11-12-én 10 és 16 óra között, harminchat helyszínen, az ország valamennyi INTERSPAR áruházában.
-
Vágás határok nélkül: áttörés a nagyméretű fémszerkezetek precíz vágásában (x)
A Vass Acélcsarnok Kft. legújabb csőlézer vágógépe végre megoldást kínál a nagy átmérőjű csövek, zártszelvények és profilok vágására, vállalatok számára.
- Rejtélyes rosszulétek a csengeri börtön építői között
- Elképesztő baleset történt az M1-e autópályán - videó
- Nem tetszett a nézőknek a klímaaktivisták akciója - videó
- Díjazták a legegészségesebb kórházakat, itt a 3+1 nyertes
- Újabb két, ultramodern helikopterrel bővült a Magyar Honvédség flottája
- Magyarics Tamás: a billegő államokban is előnye van Donald Trumpnak