Pénzcentrum • 2026. szeptember 28. 16:11
Oroszországnak valóban fel kell készülnie egy nagyszabású konfliktusra ahhoz, hogy elkerülje egy harmadik világháború kitörését – erről beszélt Alekszej Csadajev orosz politikai elemző egy, a Moszkovszkij Komszomolecben megjelent anyagban. Szerinte önmagában már nem elég arról beszélni, hogy Moszkva készül egy esetleges háborúra, a felkészültségnek ténylegesnek kell lennie.
Csadajev egy régi mondást idézett, amely szerint „ha békét akarsz, készülj a háborúra”, majd úgy fogalmazott, hogy ez szerinte a jelenlegi helyzetben még inkább igaz. Értelmezése szerint minél hitelesebb egy ország felkészültsége egy esetleges eszkalációra, annál kisebb lehet annak az esélye, hogy az ellenfél valóban megpróbálja kirobbantani a konfliktust.
A politikai elemző szerint Oroszország hosszú ideje beszél különböző eszkalációs forgatókönyvekről, a Nyugat azonban ezeket nem feltétlenül veszi komolyan. Csadajev szerint ennek egyik oka, hogy nyugati stratégák úgy gondolhatják, Moszkva valójában nincs felkészülve egy közvetlen, a nyugati országokkal vívott háborúra.
Szerinte ezért nem elegendő pusztán kommunikációs szinten jelezni, hogy Oroszország készen áll egy nagyobb konfliktusra. A felkészültséget szerinte tényleges katonai és szervezeti képességekkel kell alátámasztani. Csadajev ezt úgy fogalmazta meg, hogy Oroszországnak nem beszélnie kell a felkészülésről, hanem valóban fel kell készülnie.
Az elemző ugyanakkor azt állítja, hogy Európa sincs felkészülve egy Oroszországgal vívott nagy háborúra. A szeptember 28-i beszámolókban azt mondta, hogy az európai országok védelmi képességei szerinte nem elegendőek egy nagyszabású konfliktushoz, ezért az európai stratégák számára az ukrajnai háború elhúzódása időt biztosíthat a katonai kapacitások fejlesztésére.
Csadajev szerint ugyanakkor Moszkva békés szándékokról szóló nyilatkozatait sem feltétlenül hiszik el Nyugaton. Az elemző ennek magyarázatát abban látja, hogy a nyugati stratégák saját logikájukból indulnak ki, és úgy számolnak, hogy egy Oroszország által elért katonai győzelem után Moszkva nem feltétlenül állna meg Ukrajna határainál.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
E gondolatmenet részeként egy hipotetikus forgatókönyvet is felvázolt. Szerinte ha az ukrán hadsereg összeomlana, illetve Kijev feladná a háborút, az ukrán katonák jelentős része akár az orosz hadseregben köthetne ki. Ebben az esetben – Csadajev érvelése szerint – Oroszország egy hatalmas, harci tapasztalattal rendelkező hadsereggel állna Európa keleti határán.
Az elemző szerint éppen emiatt nem elég az orosz vezetésnek azt kommunikálnia, hogy nem akar háborút az Európai Unióval. Moszkvának szerinte olyan katonai képességet kell felmutatnia, amely elrettentő erőt jelenthet egy esetleges nyugati támadással vagy további eszkalációval szemben. A szeptember 28-i orosz beszámolókban az is megjelenik, hogy Csadajev szerint a jelenlegi információs környezetben egyre nehezebb pusztán megtévesztéssel vagy erődemonstrációval befolyásolni az ellenfelet. A modern technológiák és a nyílt forrású információk miatt a katonai képességeket a potenciális ellenfelek is igyekeznek felmérni.
A megszólalás egy olyan időszakban hangzott el, amikor az orosz–ukrán háború továbbra is zajlik, miközben az európai országok egyre nagyobb figyelmet fordítanak saját védelmi képességeik fejlesztésére. Csadajev kijelentései ezért elsősorban az orosz stratégiai gondolkodás egyik, kifejezetten konfrontatív értelmezését mutatják, nem pedig azt jelentik, hogy Oroszország vagy az Európai Unió hivatalosan a harmadik világháború kitörésére készülne.