Pénzcentrum • 2026. szeptember 17. 13:47
Csütörtökön éri el a Földet egy hétfői napkitörésből származó plazmafelhő, amely enyhe geomágneses vihart vált ki. A jelenség várhatóan nem okoz komoly technológiai fennakadásokat, a magasabb szélességi körökben ugyanakkor sarki fényt eredményezhet - számolt be az euronews.
Az előrejelzések szerint a Nap egyik aktív régiójából még hétfőn vált ki egy jelentős mennyiségű, elektromosan töltött gázból álló plazmatömeg, vagyis egy koronakidobódás. A modellszámítások alapján ez a felhő csütörtökön éri el bolygónkat. A hatások várhatóan nem egyszerre, hanem fokozatosan jelentkeznek, mivel a felhő haladását a gyors napszél is segíti.
Amikor a kilökődött napanyag eléri a Földet, kölcsönhatásba lép a bolygó mágneses mezőjével, és geomágneses vihart idéz elő. Bár a hevesebb űridőjárási események komolyan megzavarhatják a navigációs rendszereket, a telekommunikációt és az áramhálózatokat, a mostani vihar a legenyhébb, G1-es besorolást kapta az ötfokozatú skálán.
Ezen a szinten legfeljebb minimális ingadozások léphetnek fel az elektromos hálózatokban, és a műholdak működésében is csupán kisebb zavarok várhatók. Bár a légkörbe érkező töltött részecskék sarki fényt hoznak létre, a jelenlegi előrejelzések szerint Európában nem lesz széles körben látható a jelenség, a látványosság leginkább a sarkvidékekhez közelebbi területekre korlátozódik. A mindennapi technológiai eszközök használatában szinte senki sem fog fennakadást tapasztalni, a vihar tényleges hatása pedig végső soron azon múlik, hogy a beérkező anyag mágneses mezője miként kapcsolódik a Földéhez.