Pénzcentrum • 2026. április 16. 16:41
Szerbia a romló regionális biztonsági helyzetre hivatkozva újabb jelentős fegyverbeszerzési szerződéseket készít elő. Elemzők szerint a háttérben nagy valószínűséggel további kínai légvédelmi rendszerek vásárlása áll. A lépés erősíti az ország vegyes felépítésű légvédelmi hálózatát, miközben növeli stratégiai függőségét Pekingtől, és akár a határokon túlra is kiterjesztheti légtér-ellenőrzési képességeit - írta meg a Portfolio.
Aleksandar Vučić szerb elnök áprilisban jelentette be, hogy országa a közeljövőben "rendkívül fontos" haditechnikai megállapodásokat köt. A lépést a biztonsági környezet romlásával, pontosabban a Zágráb–Tirana–Pristina tengely egyre aktívabb katonai együttműködésével indokolta. Bár a szerződések részleteit és a beszállítókat hivatalosan nem nevezték meg, a Dunav Intel elemzőcég szerint a háttérben újabb kínai fegyvervásárlások állnak.
Ezt a feltételezést a meglévő kínai fegyverarzenál mellett egy gyanús és rendszeres katonai légi útvonal is alátámasztja. Hónapok óta megfigyelhető, hogy az egyiptomi légierő egyik nehéz teherszállító repülőgépe ismétlődő utakat tesz meg a kínai Ürümcsi és a szerbiai Batajnica légibázis között. A repülőgép a kínai légtérhez közeledve rendszeresen kikapcsolja a transzponderét. Bár hivatalos rakományjegyzék nem ismert, az utak állandósága egyértelműen szakaszos haditechnikai szállításra utal.
A szerb légvédelem jelenleg is vegyes rendszereket használ. Arzenáljában megtalálhatók a kínai HQ-22 (exportnevén FK-3) közepes, valamint a HQ-17AE rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek. Emellett az orosz Pancir-Sz1, illetve modernizált szovjet eszközök is a rendszer részét képezik. Ezeket a keleti fegyvereket nyugati, francia gyártmányú Thales radarok szolgálják ki. Szakértők úgy vélik, hogy a mostani beszerzés során újabb HQ-22 és HQ-17AE ütegekkel, esetleg elektronikai hadviselési eszközökkel bővülhet a haditechnikai állomány. Ez jelentősen erősítheti a kritikus infrastruktúrák védelmét és a közepes hatótávolságú légtér-lefedettséget.
A kínai technológia térnyerése egy több pilléren nyugvó védelmi stratégia része. Szerbia ugyanis párhuzamosan francia Rafale vadászgépeket, izraeli drónokat és tüzérségi rendszereket, illetve Airbus teherszállító repülőgépeket is vásárol. A kínai légvédelmi rendszerek további integrálása azonban komoly stratégiai következményekkel jár. Egyrészt növeli Szerbia karbantartási és alkatrész-ellátási függőségét Peking irányába. Másrészt a kibővített radar- és fegyverzeti lefedettség révén az ország képessé válhat a határain túli régiók megfigyelésére, sőt, adott esetben akár a szomszédos államok légterének korlátozására is.