Pénzcentrum • 2026. március 23. 12:40
Egyre nyíltabban fejezik ki bizalmatlanságukat az uniós és a NATO-szövetségesek a magyar kormánnyal szemben. Az érzékeny információkat és a közös lépések előkészítését már gyakran Budapest kihagyásával, szűkebb körben intézik. Bár az információmegosztás korlátozása nem új keletű, a korábban a színfalak mögött zajló gyanakvás mostanra nyílt politikai ténnyé vált. Mindez egyre inkább a hivatalos fórumokon kívülre szorítja a magyar diplomáciát, ami érdemben gyengíti az ország érdekérvényesítő képességét - tudósított a Portfolio.
A helyzetet a Washington Post európai titkosszolgálati jelentésekre hivatkozó friss cikke élezte ki. A lap arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálatok egy megrendezett merényletet javasoltak Orbán Viktor ellen a kormánypárti kampány segítésére. A cikk szerint továbbá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Bár a magyar kormány – többek között Bóka János és Szijjártó Péter – álhírnek és összeesküvés-elméletnek nevezte a leírtakat, a publikáció komoly hullámokat vert. A cikk nyomán több európai vezető, például Donald Tusk lengyel miniszterelnök is nyíltan megerősítette a félelmeket. Kijelentette: régóta tartanak attól, hogy a Magyarországgal megosztott adatok egy része végül Moszkvában köt ki.
Uniós források szerint a bizalmatlanság már jó ideje átírta a diplomáciai gyakorlatot. A tagállamok a kényes kérdéseket gyakran már a hivatalos Külügyek Tanácsa-ülések előtt letárgyalják egymás között. Ilyen témák lehetnek például a szankciós csomagok részletei, vagy az Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatos nyomásgyakorlás. Az igazi kockázatot ugyanis az Európai Unió tervezett stratégiai lépéseinek idő előtti kiszivárgása jelenti egy külső szereplő számára.
A gyanakvás gyökerei évekkel ezelőttre nyúlnak vissza. Már 2022-ben kiderült, hogy orosz hackerek hosszú időn át hozzáfértek a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózatához, valamint a bizalmas diplomáciai kommunikációhoz. Ennek hatására a NATO is korlátozta a hírszerzési adatok megosztását Magyarországgal. A katonai szövetség olyan külön csatornákat hozott létre, amelyekhez a magyar fél nem fér hozzá. A szövetségesek ugyanis tartottak attól, hogy a Budapestre eljutó információk olyan politikai környezetbe kerülnek, ahol az orosz kapcsolatok jelentette nemzetbiztonsági kockázat már nem kontrollálható.
Ez a hozzáállás az uniós döntéshozatal más területein is érezteti a hatását. Jelentős szerepet játszott például az Európai Bizottság egyik tervezett hírszerzési egységének elbukásában is. A kezdeményezést többen ellenezték, mivel nem akarták, hogy az összegzett hírszerzési adatokhoz az Oroszországgal és Kínával barátibb viszonyt ápoló tagállamok is hozzáférjenek.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 106 053 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,61%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A politikai bizalmi válságot tovább mélyítette a magyar kormány legutóbbi lépése, amellyel megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Ezt többek között a német kancellár, a francia köztársasági elnök és a svéd miniszterelnök is nyíltan bírálta, az európai egységet romboló lépésnek minősítve a vétót.
A mostani ügy igazi súlyát tehát nem önmagában az adja, hogy a magyar féltől titkokat zárnak el. Ennél sokkal fontosabb az a tény, hogy a Magyarországgal szembeni óvatosság az Európai Unió és a NATO intézményesült, immár nyíltan felvállalt működési alapelvévé vált. Ha ez az állapot tartós marad, a valódi döntés-előkészítés végleg a hivatalos fórumokon kívülre tolódik, ami hosszú távon elszigeteli a magyar diplomáciát.
Címlapkép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos, MTI/MTVA