Pénzcentrum • 2026. március 23. 12:40
Egyre nyíltabban fejezik ki bizalmatlanságukat az uniós és a NATO-szövetségesek a magyar kormánnyal szemben. Az érzékeny információkat és a közös lépések előkészítését már gyakran Budapest kihagyásával, szűkebb körben intézik. Bár az információmegosztás korlátozása nem új keletű, a korábban a színfalak mögött zajló gyanakvás mostanra nyílt politikai ténnyé vált. Mindez egyre inkább a hivatalos fórumokon kívülre szorítja a magyar diplomáciát, ami érdemben gyengíti az ország érdekérvényesítő képességét - tudósított a Portfolio.
A helyzetet a Washington Post európai titkosszolgálati jelentésekre hivatkozó friss cikke élezte ki. A lap arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálatok egy megrendezett merényletet javasoltak Orbán Viktor ellen a kormánypárti kampány segítésére. A cikk szerint továbbá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Bár a magyar kormány – többek között Bóka János és Szijjártó Péter – álhírnek és összeesküvés-elméletnek nevezte a leírtakat, a publikáció komoly hullámokat vert. A cikk nyomán több európai vezető, például Donald Tusk lengyel miniszterelnök is nyíltan megerősítette a félelmeket. Kijelentette: régóta tartanak attól, hogy a Magyarországgal megosztott adatok egy része végül Moszkvában köt ki.
Uniós források szerint a bizalmatlanság már jó ideje átírta a diplomáciai gyakorlatot. A tagállamok a kényes kérdéseket gyakran már a hivatalos Külügyek Tanácsa-ülések előtt letárgyalják egymás között. Ilyen témák lehetnek például a szankciós csomagok részletei, vagy az Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatos nyomásgyakorlás. Az igazi kockázatot ugyanis az Európai Unió tervezett stratégiai lépéseinek idő előtti kiszivárgása jelenti egy külső szereplő számára.
A gyanakvás gyökerei évekkel ezelőttre nyúlnak vissza. Már 2022-ben kiderült, hogy orosz hackerek hosszú időn át hozzáfértek a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózatához, valamint a bizalmas diplomáciai kommunikációhoz. Ennek hatására a NATO is korlátozta a hírszerzési adatok megosztását Magyarországgal. A katonai szövetség olyan külön csatornákat hozott létre, amelyekhez a magyar fél nem fér hozzá. A szövetségesek ugyanis tartottak attól, hogy a Budapestre eljutó információk olyan politikai környezetbe kerülnek, ahol az orosz kapcsolatok jelentette nemzetbiztonsági kockázat már nem kontrollálható.
Ez a hozzáállás az uniós döntéshozatal más területein is érezteti a hatását. Jelentős szerepet játszott például az Európai Bizottság egyik tervezett hírszerzési egységének elbukásában is. A kezdeményezést többen ellenezték, mivel nem akarták, hogy az összegzett hírszerzési adatokhoz az Oroszországgal és Kínával barátibb viszonyt ápoló tagállamok is hozzáférjenek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A politikai bizalmi válságot tovább mélyítette a magyar kormány legutóbbi lépése, amellyel megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Ezt többek között a német kancellár, a francia köztársasági elnök és a svéd miniszterelnök is nyíltan bírálta, az európai egységet romboló lépésnek minősítve a vétót.
A mostani ügy igazi súlyát tehát nem önmagában az adja, hogy a magyar féltől titkokat zárnak el. Ennél sokkal fontosabb az a tény, hogy a Magyarországgal szembeni óvatosság az Európai Unió és a NATO intézményesült, immár nyíltan felvállalt működési alapelvévé vált. Ha ez az állapot tartós marad, a valódi döntés-előkészítés végleg a hivatalos fórumokon kívülre tolódik, ami hosszú távon elszigeteli a magyar diplomáciát.
Címlapkép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos, MTI/MTVA