Jeki Gabriella • 2025. október 17. 18:56
2025-ben először fordult elő, hogy valamennyi hadsereggel rendelkező NATO-tagállam teljesítette a 2%-os védelmi kiadási célt. A katonai költések növekedését elsősorban az orosz–ukrán háború ösztönözte, különösen Kelet-Európában. Magyarország technikailag teljesítette a NATO-elvárást, GDP-arányosan 2,1%-os ráfordítással, de ezzel továbbra is a tagállamok alsó harmadában marad. A Pénzcentrum elemzése részletesen bemutatja a kiadások alakulását, valamint az ezzel párhuzamosan fennálló energetikai függőségek ellentmondásait.
A NATO fennállása óta először fordult elő, hogy valamennyi hadsereggel rendelkező tagállam teljesítette a GDP-arányos, legalább 2%-os védelmi kiadási vállalást. Ez mérföldkőnek számít a szövetség történetében, különösen annak fényében, hogy 2020-ban még csak 9 ország érte el ezt a szintet. A változás hátterében elsősorban a globális geopolitikai instabilitás, különösen az orosz–ukrán háború hatása áll. Az elmúlt években az európai országok újraértékelték biztonságpolitikai prioritásaikat, ami a katonai költségvetések jelentős növekedésében is megmutatkozik.
A 2014-es krími válság után a NATO-tagállamok közösen vállalták, hogy fokozatosan elérik a 2%-os védelmi kiadási küszöböt. A cél elérése azonban sok ország számára hosszú évekig kihívást jelentett. A 2025-ös fordulat különösen Kelet-Európában látványos: Lengyelország, Finnország és a balti államok példátlan tempóban növelték védelmi ráfordításaikat. Ugyanakkor Nyugat-Európa államai sem maradtak tétlenek, felismerve a fokozódó fenyegetettségre adott közös válasz szükségességét. E tendenciákat részletesen bemutatja a CHART by Pénzcentrum legújabb epizódja.
A védelmi kiadások növekedése azonban nem jelenti azt, hogy az európai országok minden szempontból szakítottak volna az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatokkal. Számos állam – köztük Franciaország, Spanyolország és Belgium – továbbra is jelentős mennyiségű orosz eredetű cseppfolyósított földgázt (LNG) importál. Ez az ellentmondás komoly kihívást jelent: miközben katonai eszközökkel készülnek egy potenciális konfliktusra, közvetve továbbra is anyagi forráshoz juttatják Moszkvát. Az energiafüggőség felszámolása így nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdésként is egyre sürgetőbbé válik.
Magyarország ugyan technikailag teljesíti a NATO elvárásait – 2025-ben a GDP 2,1%-át fordítja védelmi célokra –, ám a tagállamok rangsorában továbbra is az alsó harmadba tartozik. Ez azt jelzi, hogy bár hazánk követi a szövetségi irányvonalat, a védelmi képességek megerősítése terén még jelentős a fejlődési potenciál. A következő évek kulcskérdése lesz, hogy a növekvő költségvetések mennyire járulnak hozzá valódi katonai kapacitásnövekedéshez, és hogyan képes Európa egységesen reagálni a biztonságpolitikai kihívásokra.
Veszélyben a NATO egysége Trump és Putyin budapesti találkozója miatt?
A Budapesten tervezett Trump–Putyin találkozó akár diplomáciai áttörést is hozhat: elősegítheti a felek közötti párbeszéd újraindítását, és nyomást gyakorolhat Ukrajna jövőjével kapcsolatos megállapodásokra (pl. fegyverszünet, védelem garanciái). Ugyanakkor veszélye is megvan: ha a találkozó hátterében nem átlátható egyeztetés zajlik, könnyen alááshatja a NATO kohézióját, mivel több tagország úgy értékelheti, hogy a USA elmozdul oroszbarát irányba, és ezzel elbizonytalaníthatja az egységes biztonságpolitikai álláspontot.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az esemény továbbá Magyarország diplomáciai presztízsét is próbára teheti, különösen akkor, ha a lehetőségét látják abban, hogy Budapest és Orbán Viktor közvetítőként pozícionálja magát – ám ez ugyanakkor kritikát is kiválthat, hogy a szövetségesekkel való lojalitás kérdésében vitára ad okot. Végső soron a siker azon múlik, hogy a találkozó milyen mandátummal, milyen résztvevőkkel és milyen átláthatósággal zajlik – és képes lesz-e túlmutatni a PR-jeleneten, valódi politikai eredményeket felmutatni.
Beszédes adatok a CHART by Pénzcentrum friss epizódjaiban!
Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A CHART by Pénzcentrum hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.