Pénzcentrum • 2022. január 31. 12:31
A magyar vásárlók előszeretettel vásárolnak magyar termékeket, viszont a boltok vesztesége az árstop miatt több importáru megjelenését okozhatja. Vajon emlékeznek majd a vásárlók, hogy milyen árak voltak január 31-én?
Az árstop szabály nemcsak az árak maximumát szabja meg, hanem azt is előírja, hogy a hét egyes napjain az előző (2021-es) esztendő átlagát kell kipakolni a polcra. Tehát hétfőn 52 darab hétfő átlagának megfelelő mennyiséget: ezt a fogyasztóvédelem, aki ellenőrizni is fogja, így is magyarázza tájékoztatójában. De hát a február az élelmiszerkereskedelemben is az egyik leggyengébb hónapocska (a január mellett), így most majd a korábbinál nagyobb készlet kell, ha pusztán az átlagot nézzük - közölte a blokkk.com.
A kötelező olcsóság miatt azonban többet is vásárolhatnak a kedves vásárlók, bár ennek önmagában nincs sok értelme, hiszen három hónapig nem mehet a plafon fölé az ár. De közben nekidurálták magukat a láncok és a Lidl be is jelentette, ő ennél lejjebb tolja az árat. Nem kell félni, lesz követője. Így lehet, hogy ez a nagyobb kötelező, vagy még - biztos ami biztos alapon - annál is nagyobb készlet el is fogy. Mindehhez pedig (a kötelezőhöz és amivel esetleg több kell majd a vásárlónak) mindenképpen több áru kell a boltba, mint korábban. Így könnyen becsúszhat az import is.
Eddig a magyar élelmiszert vettük
A kormány eddig teljes gőzzel húzta-tolta a magyar élelmiszert a magyar vásárlók orra alá, ami úgy egyébként elemi érdeke a magyar agráriumnak. Féltik is az étektermelőket az árstoppos időszakban is, hiszen az árplafon veszteségét a kereskedők nyakára igyekeznek rásózni, nehogy a gazda, vagy az élelmiszerfeldolgozó veszteséget szenvedjen el - írja a blokkk. De ez fordítva is elsülhet, mert a boltos nem kedveli a nyakába varrt veszteséget sehol a világon, így ennek az is lehet az ára, hogy a kötelező árplafon mellett megindul a boltosok kacsintgatása a külhoni beszerzések irányában, olcsóbb beszerzési forrásokat keresve.
A Pénzcentrum felmérésének eredményeit a magyar termékek vásárlásáról elolvashatod ITT.
A jelenlegi piaci helyzetben a magyar húsok helyzete a legrosszabb az árplafonos termékek körében. A sertéshúsok átlagos árszintje 2021-ben 4,7%-kal csökkent. Itt nem nagy dicsőség az október 15-i ár alá menni, ráadásul könnyebb is az import beszerzése, hiszen emiatt nem tudják átadási áraikat emelni, pedig náluk is megugrott a költség (persze, volt ilyen fordítva is, amikor például a kínai sertésvész esetében a magyar feldolgozók exportja lódult meg és sertéshúst csak "drágáért" lehetett beszerezniük a honi kereskedőknek).
És közben bizony nem csak a sertéscombot, vagy a csirkemellet, farhátat, szárnyat kell nézni, hanem a sertés, vagy a csirke többi részecskéjét is, hiszen a boltosnak az árarányokra is ügyelnie kell, különben a többi a nyakán marad. Így akár nagyobb turkálásra is lehet számítani az importban, bár ez nem mindenütt ígérkezik könnyű vállalkozásnak, hiszen ha valamiből a határon túl is kevés van, az bizony drága lehet. Bár egy-két lejáratközeli tétel mindig olcsóbban is elkel a beszállítók világában, hiszen a kinti vásárló sem rest az árcédulákat megnézni és kevesebb fogy belőle odaát is.
Fel kell tüntetni, honnan jön a termék
Az agrárosok kitalálták és él is a szabály, hogy a húsfélék esetében, ami nem előrecsomagolt a feldolgozó üzemben, ott bizony a hentespultban, vagy mellette, vagy felette, a származási országot jól látható módon fel kell tüntetni. És a különböző származási országú húsokat egymástól el is kell különíteni. A szöveges információ mérete is meghatározott, ez minden üzletre kötelező. Ráadásul akinek ez kevés, a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű boltokban a származási ország zászlóját, származási hely, vagy az állattartás helye és vágás helye alapján - ezt is meghatározott méretben - ki kell tűzni a vásárló tájékoztatása érdekében.
Így a sertés-, vagy baromfihús vásárlásakor a kedves vásárló a nemzeti zászlók, vagy egy felirat alapján is megkeresheti a magyar húst - hát ha lesz. Az összes többi (nem előrecsomagolt, nem hentespultos) árstoppos étekféleségnél is az uniós előírások alapján kötelező a vásárló tájékoztatása a élelmiszer származási helyéről, figyelemmel egyebek mellett az elsődleges (jellemző) összetevők alapján. Erre szolgál a csomagolás, ahol van felirat bőven.
Az élelmiszert az uniós határokon belül forgalomba hozó megnevezése is ad már némi eligazítást (ami lehet gyártó, vagy importőr). És kötelező a származási országot, vagy eredetének helyét is feltüntetni. Ráadásul bizony számít az úgynevezett elsődleges (az élelmiszer jellegét meghatározó) összetevő eredete is, ami ha eltér az étekféleség származási országától, akkor bizony azt is jelölni kell.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mi számít többet, az eredet, vagy az ár?
A vásárló a pénztárcájából él, így elsőként az árcédulát nézi meg. Ha több a pénze, akkor másra is vet pillantást, számos felmérés és tapasztalat szerint az étekféleség amgyar származási helye is előretört az elmúlt években, mint vásárlási szempont (vagy az élelmiszer feldolgozottsági szintje például).
Pénz az lesz, de elégséges hazai eredetű étekféleség már nem biztos, hogy minden árplafonos féleségből. Most ugyanis a vásárló igényét felülírja a boltos kényszerű vesztesége az árplafonos élelmiszerekből. Persze, ha besuvasztja az akciós kottájába, akkor némileg módosulhat az előbbi képlet. De hát az akciók nem szoktak három hónapig tartani.
Marad az ár a dobogó csúcsán.
A vásárló az október 15-i, vagy az októberi árakra nem emlékszik nyilván pontosan. És az egy évvel ezelőttire sem. Sőt, kevesen lesznek, akik január 31-én záróra előtt felróják kockás papírra az aznapi árakat zárás előtt, majd február elsején szaladnak összehasonlítani az újakkal.
Az egy év ártörténései viszont bizony, már vastag nyomot hagynak a kedves vásárló fejecskéjében. A nagyobb különbözőségek feltűnőbbek. Az árstoppos étekféleségek ráadásul egy év alatt mind drágultak, de az egyes hónapokat nézve eltérő ütemben. És az eredmény a statisztika alapján az, hogy éves távlatban az árváltozások súlya van ahol többségében a január-októberi időszakra esett, de akad olyan is, ahol az év végére.
A húsfélék és az étolaj esetében a drágulás nagyja a január-október közötti időszakra esett. A lisztnél szoros az arány a két időszak között, a cukor és a tej esetében viszont az év vége hozta a drágulás javát. A vásárló végül kockás papírja híján arra fog jutni február elsején a boltba toppanva, hogy az az október 15-i árplafon biztos, hogy nem ártalmas dolog, de a pillanatnyi haszna - az október-decemberi statek alapján - az bizony eltérő.
Az árstop azonban - bár február elsején nem erre gondol majd az első pillanatokban a vásárló - a további áremelkedésektől is óvja a kedves vevőt, három hónapig biztosan. Ha hosszabbítás jönne megkerülhetetlen okok miatt, az nem lenne jó senkinek, mivel erősebb lenne a kényszer kerülőutak keresgélésére. Ráadásul ha májustól nagy a nemzetközi piaci árnyomás (például az energiaárak, kedvezőtlen agrár termelési eredmények, szállítási nehézségek miatt), akkor sem abbahagyni, sem folytatni nem lenne egyszerű feladvány az árstoppot.