Pénzcentrum • 2012. augusztus 18. 08:09
Világszerte a gyógyszerek vezetik a hamisított termékek toplistáját: a Vám Világszervezet (World Customs Organization, WCO) jelentése szerint a lefoglalt hamisítványok mennyiségét illetően a Viagra potencianövelő tabletta bizonyult a legtöbbet hamisított terméknek 2011-ben.
A WCO 2011-es évre vonatkozó jelentése szerint tavaly mintegy 22,2 millió hamisított Viagra tablettát foglaltak le a vámszervek világszerte, amellyel a potencianövelő termék lett az év legtöbbet hamisított márkája. Az öt legtöbbet hamisított terméknév között a Nike, a Marlboro, a BIC (írószerek, borotvák) és a fogamzásgátló termékeket gyártó Nesmark szerepel még.
A fenti márkák mellett több százezres mennyiségben kerültek elő Duracell, Nokia, Gillette és Benson&Hedges (dohánytermékek) hamisítványok is. A lefoglalások esetszámát tekintve az Apple, a MAC (kozmetikumok), a Viagra, a Power Balance (sporttechnológia) és a Louis Vuitton (luxus-divatcikkek, táskák) volt érintett a legtöbb intézkedés során.
A 68 tagállamtól származó adatok alapján készült jelentés szerint a legtöbb hamisítási esettel az Egyesült Államok vámszervei foglalkoztak. Az amerikai vámszervek több mint 9700 alkalommal intézkedtek, de nagyszámú fellépést foganatosítottak a német, a francia, a szaúd-arábiai és a japán hatóságok is.
Az éves szinten lefoglalt hamisítványok mennyiségét tekintve 39,2 millió darab hamisítvánnyal Olaszország végzett az élen. Bulgáriában 20,6, az Egyesült Államokban 18,7, Szaúd-Arábiában 18,3, Franciaországban 6,7 millió darab hamisítványt foglaltak le a tavalyi évben - közölte a magyarországi hamisítás elleni tevékenységet koordináló Hamisítás Elleni nemzeti Testület (HENT).
Az Európai Bizottság július közepén tette közzé éves jelentését az uniós hatóságok által a 2011-es évben lefoglalt jogsértő termékekről. Az összegzés szerint a 2010-es évhez képest tavaly megduplázódott a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyt jelentő lefoglalt termékek aránya.
Szemben a 2010-es 103 millióval az uniós vámhatóságok 2011-ben majdnem 115 millió, szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő terméket foglaltak le. A lefoglalások száma 2010-hez képest 15 százalékkal nőtt. A lefoglalt áruk értéke közel 1,3 milliárd euró volt, ami a 2010-es 1,1 milliárd euróval szemben szintén jelentős növekedést jelent.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A bizottsági jelentés statisztikákat is közöl a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő, az Unió külső határain lefoglalt termékek típusairól, származási helyéről és szállítási módjáról. A vámhatóságok a hamis termékek darabszámát figyelembe véve legnagyobb mértékben gyógyszereket (24%), csomagolóanyagokat (21%) és cigarettákat (18%) állítottak meg. Az esetszámokat vizsgálva megállapítható, hogy a vámhatóságoknak a legtöbb esetben hamis cipők, ruházati termékek és ruházati kiegészítők, valamint hamis elektromos háztartási gépek miatt kellett eljárást indítaniuk.
A mindennapi használatra szánt termékek, valamint a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyt jelentő termékek - mint például a hamis élelmiszerek, kozmetikai termékek, elektronikai cikkek, játékok, gyógyszerek - az összes lefoglalt cikk 28,6 százalékát tették ki; ez az érték 2010-ben 14,5 százalék volt. 2011-ben tovább növekedett a kisméretű csomagokban, postai küldeményekben talált hamis termékek száma, a megállított ilyen csomagok 36 százaléka gyógyszereket tartalmazott.
A hamis termékek származási helyét illetően továbbra is Kína a fő forrás: a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő cikkek 73 százaléka volt kínai eredetű. Egyes termékkategóriákban más országok maradtak a listavezetők. Törökországból érkezett a legtöbb hamis élelmiszer, Panamából a legtöbb alkoholtartalmú ital, Thaiföldről a legtöbb üdítőital és Hongkongból a legtöbb mobiltelefon.