Orosz Márton • 2010. június 14. 05:22
Komoly bírságot kapott több magyarországi üzletlánc, mert klórmekváttal kezelt indiai szőlőt hoztak forgalomba. Szakértők szerint a termék nem okoz közvetlen egészségügyi károsodást, de azonnal visszahívták a polcokról. Kérdés, mit tehet a fogyasztó, hogy elkerülje az ilyen veszélyeket.
Határérték feletti mennyiségű növényvédőszert mutatott ki egy Indiából importált csemegeszőlőben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, ezért valamennyi tétel forgalmazásának korlátozását és az áru visszahívását rendelte el.
Az MGSZH közölte: az elmúlt napokban hatósági ellenőrzést tartottak több nagyáruház-láncnál, valamint importőrnél amely során indiai csemegeszőlő tételekből analitikai vizsgálat érdekében mintát vettek. A SPAR mintegy egymillió forint, a Penny Market, az Aldi és az Auchan százezer forint nagyságrendű növényvédelmi bírságra számíthat a klórmekváttal szennyezett indiai szőlő forgalmazása miatt. A bírság nagysága attól függ, mennyi kifogásolható terméket forgalmaztak az üzletláncok.
Nem ártalmas, mégis visszahívták
Tóthné Lippai Edit, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatója a Pénzcentrumnak elmondta: Az indiai csemegeszőlő esetében mind a négy áruházlánc eleget tett a növény- és talajvédelmi hatóság által elrendelteknek. Visszagyűjtötték az érintett tételeket, megsemmisítésük folyamatban van.
Éves szinten mintegy 3000 minta vizsgálatát végzi a MgSzH NTI Növényvédőszermaradék - analitikai Laboratóriumhálózat, egy-egy mintában 150-200 hatóanyagra végzik el a vizsgálatot. A minták egy harmada nem hazai előállítású növényi termék. A kifogásolt termékek aránya 1,8% körüli, amely megfelel az EU-s átlagnak.
Az igazgató szerint általában az ilyen termékek a hatósági intézkedést követő 1-2 napon belül visszahívásra kerülnek, attól függően, hogy az érintett forgalmazó, kereskedő rendszere mennyire hatékonyan működik. A rendelkezésre álló adatok alapján a termék egyszeri vagy rövid távú, szokásos mennyiségű fogyasztása közvetlen egészségi ártalmat nem okoz, de nem felel meg az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, ezért fokozzák a hatósági ellenőrzést a beszállítóknál, importőröknél, illetve kiemelten ellenőrzik a forgalmazóknál az önellenőrzési rendszer működtetését.
A zöldségekben, gyümölcsökben a megengedettnél magasabb növényvédőszer-maradék tartalom a természetesen csak laboratóriumban mutatható ki, a terméken elváltozás nem észlelhető. Az alapvető higiénia szabályok betartásával (pl. alapos mosás, hámozás) a felületen lévő kis mennyiségű, kontakt hatású növényvédő szerek eltávolíthatók.
Tóthné Lippai Edit hangsúlyozta: az élelmiszerlánc valamennyi szereplője felelős azért, hogy az általa forgalmazott termék megfeleljen az előírásoknak. Önellenőrzési rendszert kell működtetniük, biztosítaniuk kell a termék nyomon követhetőségét, olyan eszközökkel kell rendelkezniük, amely révén a gyanús, nem biztonságos, vagy kifogásolás alá eső tételek haladéktalanul visszahívhatók.
Az importőr a hibás?
A SPAR lapunkat úgy tájékoztatta: az említett indiai szőlőből nem vásároltak jelentős mértékben, mindössze csak 1 hétig forgalmazták. A kedvezőtlen eredményről történt tájékoztatás után a forgalmazást azonnal felfüggesztették.
A szőlő üzletekbe való kiszállítását is azonnal leállították, a raktárban lévő készleteket visszaküldték a beszállítónak. A hálózatból is bevonták a gyümölcsöt és megsemmisítették, tehát a szőlő teljes mértékben kivonásra került a forgalomból.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A szigorítás olyan termékek biztonságát javítja, mint például az uborka, a szőlő vagy a paprika. A zöld szervezetek által régóta bírált veszélyes procimidon hatóanyag esetében például az eddigi 5 milligramm helyett 0,02 milligrammban korlátozták az egy kilogramm szőlőben megengedett mértéket.
Véleményük szerint a beszállító illetve forgalmazó felelőssége, hogy milyen árut hoz be az országba, és neki is kellene a termékeket ellenőrizni. Nem tartják elfogadható megoldásnak ugyanis, hogy 10 különböző élelmiszerkereskedelmi lánc, - ahova a beszállító felkínálja az árut - végeztessen el minden egyes tételre 10 különböző vizsgálatot, mint ahogy azt sem, hogy a kereskedő vizsgáltassa be nap mint nap több tízezer cikkből álló árukészletét.
Az SPAR-nál elmondták: szúrópróbaszerűen természetesen ellenőrzik az árukat raktáraikban, sokszor vissza is fordítják minőségi problémák miatt, de nincs arra jogosítványuk, hogy az élelmiszer előállításkor/termelésekor folyamatos ellenőrzéseket végezzenek. A legfőbb szempont azonban mindenképen az, hogy a vásárlót ne érje kár és biztonságos élelmiszerhez jusson.
Lapunk természetesen megkereste az importőrt is: a szlovákiai Dunaszerdahelyen működő 4FRUIT spol. s. r. o. nevű vállalat írásbeli megkeresésünkre nem reagált, telefonon pedig -többszöri próbálkozásunk ellenére- elérhetetlennek bizonyultak.
Segíthetnek a kormányzati lépések
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója a Pénzcentrumnak elmondta: sem a magyar, sem az uniós szabályozás nem hibátlan ebben a kérdésben. Az importőrnek azonban minden körülmények között törekednie kell arra, hogy biztonságos, az előírásoknak maximálisan megfelelő árut szállítson a boltokba, az üzletláncoknak pedig csak megbízható, hiteles beszállítókkal szabad dolgozniuk. A szakember szerint a magyar beszállító magyar termékeivel nem lehet gond, a szezonális hazai gyümölcsök vásárlásával küszöbölhetőek ki leginkább ezek a veszélyek.
A FruitVeB ügyvezetője örvendetesnek tartja, hogy a kormány által ismertetett 29 pontos intézkedési javaslat-csomagjában a gazdaság talpra állítását szolgáló intézkedési tervek között egyebek mellett "másodlagos élelmiszervizsgálat" bevezetése is szerepel. Mint ismeretes, az unión belülről érkező élelmiszerek újbóli élelmiszerbiztonsági vizsgálatának bevezetését a miniszterelnök azzal indokolta, hogy "ne áramolhasson be Európa élemiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra".