Pénzcentrum • 2009. április 3. 05:40
Egy nagyobb áruházban akár több tucatnyi olyan termékkel is találkozhat a vásárló, ami első látásra sonkának minősülhet. A Pénzcentrum Dr. Zsarnóczay Gabriellát, az Országos Húsipari Kutatóintézet igazgatóját kérte, segítsen rendet rakni a sonkakáoszban. Hol vegyünk, milyet vegyünk, mire figyeljünk, és legfőképp miért kerüljük a 600 forintos termékeket?
A boltok kínálatában rengeteg féle, sonkának nevezett termék található. Beszélhetünk-e a mai magyar piacon tradicionális húsvéti sonkáról, és hogyan készül az ilyen termék?
A klasszikus értelemben vett magyar húsvéti sonka jellemzően hagyományos érleléssel készül. Ez az érlelés akár hónapokon keresztül eltarthat, ezalatt kialakulnak az ízanyagok, válik igazán éretté a termék. A sonka alapvetően sertéscombból készült, azonban mára már hagyományos termékként értelmezhetjük a tarjából, lapockából, és a karajból készült készítményeket is.
Ugyanakkor örvendetes tény, hogy napjainkra jól láthatóan megjelent a fogyasztói igény a minőségi termékek iránt is. Azonban továbbra is elmondható, hogy a vásárló döntése szempontjából leginkább meghatározó tulajdonság a termék ára. Ha olyan sonkát vásárolunk, amelynek kilógrammja 2000 forint körüli - vagy a fölötti - akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy ez hagyományos érleléssel készült, kiváló minőségű termék.
Hol a legérdemesebb húsvéti sonkát vásárolni? Piacokon, hentesüzletben, vagy hipermarketekben? Hol lehetünk biztosak abban, hogy azt a minőséget kapjuk, amit elvárunk?
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hús egyfajta bizalmi termék: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy attól vásárolok szívesen, akiben megbízom, akiben nem csalódtam. Az, hogy a megfelelő helyen és a megfelelő terméket vásároltam, sokszor csak otthon, kóstolás után derül ki.
A sonkákat célszerű becsomagolt állapotban vásárolni, hiszen a csomagoláson kötelező feltüntetni az összetételt, a gyártási időt. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy ismeretlen piacon korrekt, pontos információt kapunk az eladótól az összetétellel kapcsolatban.
A széles termékpaletta könnyen megtévesztheti a fogyasztót, sokszor nem azt kapjuk, amire számítunk. Mire figyeljünk mindenképpen a sonka vásárlásakor?
Célszerű figyelni a címkén szereplő feliratokat: ha a vásárló azt a szót látja, hogy hagyományos (érlelt, füstölt), akkor biztos lehet benne, hogy a kiváló minőség mellett ízük, állományuk is megfelel ízlésének.
Sokkal kedvezőbb ízű az a sonka, ami kicsit zsírosabb. Erre kiválóan alkalmas a mangalicasertés: zsírral átszőtt húsában dúsabbak az íz-és aromaanyagok, a zsírszövetek pedig omlósabbá teszik a terméket. Nem véletlen, hogy száz évvel ezelőtt csak ebből gyártottak húsvéti sonkát -ez manapság megváltozott.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A klasszikus értelemben vett húsvéti sonka az első csoportba tartozik: általában füstöléssel tartósítják, ízében és illatában a só, illetve a füst érződik. Nem lehet beszáradt, túl kemény, és nem engedhet magából vizet nyomás nélkül. A címkén fel kell tüntetni, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, sütve fogyasztandó.
A napjainkban jóval gyakoribb hússertések nem produkálnak olyan ízhatást, mint a mangalica esetében. Én személy szerint fogyasztóként is kifejezetten előnyben részesítem a hagyományos füstölt mangalica sonkát - ezt nyersen is fogyaszthatjuk és meg is főzhetjük. Figyeljünk arra, hogy ha nyersen fogyasztjuk, jobb, ha kisség zsírosabbat választunk, így nem olyan rágós, nem olyan száraz a sonka.
Az biztosra vehető, hogy a nagy gyártók termékei minőségileg folyamatosan ugyanazt a színvonalat produkálják. Egy szigorú szabályrendszer, a Magyar Élemiszerkönyv rögzíti, hogy a hagyományos sonka milyen eljárással készülhet, a nagy, tradicionális húsipari cégek pedig nem kockáztatják hírnevüket, a beléjük vetett bizalmat azzal, hogy változtatnak a megszokott minőségen.
Sokan tartanak a különféle adalékanyagoktól, ízfokozóktól. Joggal félhet a vásárló, ha olyan sonkát vett, amelynek címkéje telis-tele van adalékanyagokkal?
Megijedni nem kell, ezek az anyagok egészségre nem veszélyesek, ugyanis a gyártók ezeket bevizsgáltatják, engedélyeztetik. Azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy minél több adalékanyag van egy húsban, annál kevésbé számíthatunk a jól ismert ízekre és minőségre.
Az adalékanyagok a hús hátrányára kerülnek be, ezzel úgymond "felvizezzük" a terméket. Egészségügyileg tehát biztonságos az ilyen termék, azonban valószínűleg érezhetően gyengébb minőségű. Persze ezek általában olcsóbbak is: azt pedig már a fogyasztónak kell mérlegelnie, hogy mennyi pénzt szán a minőségre.
Az uniós csatlakozás után jól láthatóan megjelentek a külföldi termékek a magyar boltok piacain. Szinte minden évben találkozunk olyan botránnyal, amikor egy olcsó szlovák vagy lengyel húskészítmény jelentős piaci részesedést szerez magának. Minőségben azonban lehet különbség: valóban jobb a hazai?
Nem biztos, hogy sokkal jobb a magyar termék, de egyrészt a hazai készítmény vásárlásával munkahelyeket tudunk fenntartani, az állattartókat is tudjuk így támogatni. Másrészt pedig egy külföldi termék ízét nem biztos, hogy elfogadjuk. Hiába veszek drága pármai sonkát, nem fogom azt az ízt érezni, mint egy hagyományos magyar parasztsonkánál. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pármai ne lenne finom, és kiváló minőségű -csak a magyar szájíznek nem könnyű megfelelni.