Pénzcentrum • 2009. február 24. 05:55
A genetikailag módosított szervezetekről (GMO) mai napig vita zajlin az EU-n belül, nincs ugyanis egységes álláspont a tagállamok között arról, hogy engedélyezzék-e ezen termények behozatalát, vagy sem, avagy, hogy erről a tagállamok, vagy az EU egységesen döntsön-e. Hamarosan azonban eldőlhet, meddig maradunk GMO-mentesek!
Mit tudunk a génmódosított növényekről?
A biotechnológia-ipar részesedése évről évre nő, bizonyos növények esetében lassan kiszorítva a hagyományos termesztésűeket. Ennek indokaként, illetve a mezőgazdasági géntechnológia alkalmazása mellett leggyakrabban hangoztatott érvként a föld népességének rohamos növekedését szokták említeni, amely egyre nagyobb kihívás elé állítja az élelmiszerellátást. A mezőgazdasági produktivitás gyengeségét pedig a talajerózióval, az elégtelen ivóvíz minőséggel és mennyiséggel, valamint a megművelhető területek hiányával szokták magyarázni.
Előrejelzések szerint 2050-re a világ lakossága közel 50 százalékkal megnő, ehhez pedig mezőgazdasági termelésnek is legalább ilyen arányban kell növekednie, melyet a GM-növények mellett érvelők szerint csak új termelési módszerekkel és nagyobb termelékenységű vetőmagvakkal lehet elérni.
A biotechnológia egyik ígért előnye az, hogy a GM-növények bevezetésével a gyom- és rovarirtó szerek használatát szignifikánsan le lehet csökkenteni, ezért a GM-növények környezetre gyakorolt hatása pozitív. További pozitív hatásként szokták említeni, hogy a biotechnológiával előállított vetőmagvak használatával jelentősen csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, mivel kevesebb növényvédő szerre van szükségük, a technológiai folyamatok egyszerűsödnek és a termelési ciklusok is változnak, így az üzemanyag felhasználása is csökken.
Ugyanakkor persze számos ellenvélemény is létezik, különösen európai kutatók által megkérdőjelezve a génmódosított növények szükségességét, és egészségre gyakorolt hatását. Tudományosan megalapozott, támadhatatlan álláspontot azonban addig nehéz lesz felállítani, amíg nem szerzünk kellően hosszú időt, néhány generációt felölelő tapasztalatra szert, hiszen csak ez igazolhatná, hogy valóban ártalmatlanok az emberre és a környezetre is ezek a növények, illetve növényvédő szerek.
A megjelent kutatások ráadásul sokszor egymásnak ellentmondó információkkal szolgálnak. Akadnak olyanok, melyek azt állítják, hogy gyomirtó szereknek és a rovaroknak is ellenállnak ezek a növények, míg mások épp arra hívják fel a figyelmet, hogy GM terményeket termelő gazdák ugyanannyi, illetve sok esetben jóval több gyomirtót alkalmaznak, mint amennyit a hagyományos földművelés megkívánna.
Lenyomhatják a torkunkon a génpiszkált növényeket?
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A génmódosított termények közül az egyik legtöbb támadást ért növény, az amerikai Monsanto által termesztett MON810-es génmódosított kukoricafajta. Ez a fajta képes olyan vegyület előállítására, amellyel el tudja pusztítani legfőbb kártevőit, azt azonban még nem tudni, hogy más élőlényekre milyen hatással van ez az anyag, ráadásul egy idő után a kártevők képesek lehetnek immunissá válni a vegyülettel szemben.
Erre a fajtára 2006 óta hazánkban moratórium van érvényben, és egyéb génmódosított növény sem fordul elő köztermesztésben. Március 2-án azonban ez megváltozhat, akkor dönt ugyanis az Európai Bizottság javaslata alapján a Miniszterek Tanácsa a tilalom feloldásáról, együtt a francia, az osztrák és a görög moratóriummal.
Ez persze többekben ellenérzést vált ki, és lobbiznak a tilalom fenntartása, illetve kérdés eldöntésének adott állam hatáskörében tartása mellett, már csak azért is, mert az európai polgárok nagy többsége semmiképp sem akar génkezelt élelmiszert fogyasztani.
Persze az EU másik oldalról is nyomás alatt van, hiszen a világ legnagyobb génmódosított növényvédőszer- és vetőmaggyártói, úgy mint a Monsanto, a Pioneer, a DuPont, a Novartis, az AstraZeneca, vagy a Syngenta mind azért lobbiznak, hogy a tilalmakat minél előbb feloldják, és ne legyenek többé olyan országok, ahova ezeket a terményeket nem lehet exportálni.
Persze akadnak olyan európai országok is, melyek már most is termesztenek génpiszkált növényeket, a legnagyobb területen, illetve mennyiségben a tagországok közül Spanyolországban. Ahhoz, hogy a moratórium fennmaradhasson, kétharmados többséggel kell szavaznia a tagországoknak, így Magyarországnak még számos államot maga mellé kell állítania a GMO-ellenes osztrákokon, franciákon, görögökön kívül.