Pénzcentrum • 2025. május 12. 16:32
A rehabilitációs hozzájárulás egy olyan teher, amellyel az állam arra szeretné ösztönözni a hazai cégeket, hogy minél több megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztassanak. Járjunk utána, mennyi a rehabilitációs hozzájárulás 2025 évében, hogyan számol a rehabilitációs hozzájárulás kalkulátor és hány megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén jár a munkáltatónak mentesség!
Tudd meg, mi a rehabilitációs hozzájárulás lényege, mely cégeknek kell fizetnie, mennyi a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, avagy mennyi a rehabilitációs hozzájárulás 2025 évi összege januártól! Hány megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása szükséges ahhoz, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Hogyan számol a rehabilitációs hozzájárulás kalkulátor? Egyáltalán mit jelent a megváltozott munkaképesség és kinek jár rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás?
Kinek kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
A rehabilitációs hozzájárulás egy olyan teher, amellyel az állam arra ösztönzi a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkáltatókat, hogy megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztassanak. Akkor kell egy cégnek rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, azonban a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el a létszám 5 százalékát – erről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni.
Kinek nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?
Rehabilitációs hozzájárulás mentesség vonatkozik:
- azokra a cégekre, ahol a megváltozott munkaképességűek aránya eléri az átlagos statisztikai állomány létszámának az 5%-át, vagy ahol a küszöbértéknél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak;
- a NAV-ra;
- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervre;
- a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetre;
- a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédelmi szervezetre, valamint a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szakképző intézményre.
Hogyan történik a létszám megállapítása?
A „létszám” alatt a KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerinti, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni (ez kijöhet törtszámra is, pl. 25,4 főre; egy tizedesjegyre kell kerekíteni). A foglalkoztatotti létszám számítása esetén nem kell figyelembe venni:
- a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket;
- az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót;
- az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót;
- a munka törvénykönyve alapján más munkáltatónál átmeneti munkát végző munkavállalót;
- a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonát;
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt, annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.
Mit jelent a megváltozott munkaképesség?
A magyar munkajogi szabályok szerint azoknál a személyeknél állapítható meg a megváltozott munkaképesség, akik átestek a köznyelvben csak „leszázalékolásnak” nevezett folyamaton, azaz komplex minősítést szereztek. A leszázalékolás arra utal, hogy az ember alapesetben 100%-os egészségi szinten áll, azonban abban az esetben, ha valakinél súlyos fogyatékosságot vagy annak minősülő krónikus egészségügyi problémát diagnosztizálnak, vagy ha például balesetet szenved, 100%-os egészségi szintje lecsökken - közöttük is megkülönböztetik a rehabilitálható, illetve a nem rehabilitálható eseteket.
A megváltozott munkaképességűek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjáról, társadalmi reintegrációjukról, foglalkoztatásuk elősegítéséről, továbbá a kieső jövedelmeik miatti keresetpótlásról a 2011. évi CXCI. törvény A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkezik. A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészégügyi állapotától függően rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás igénylésére jogosult.
A jogszabályok alapján megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a munkavállalót, aki munkaszerződése szerint legalább napi 4 órás munkaidőben van foglalkoztatva és:
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy annál kisebb mértékű;
- aki legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik (erről érvényes szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés szükséges);
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100% közötti mértékű (érvényes szakvélemény szükséges hozzá);
- aki fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül.
Hogyan alakul a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma?
A megváltozott munkaképességű munkavállalók közé tartoznak értelemszerűen azok, akik egészségügyi okokból kifolyólag átestek a komplex minősítés folyamatán és „leszázalékolták őket”. Hozzájuk számolják továbbá:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- a 23. életévük betöltésének naptári évéig azokat, akik a köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint – fogyatékossággal élő hallgatónak minősültek (ehhez igazolás szükséges a tankerületi központok által fenntartott megyei/fővárosi pedagógiai szakszolgálatok egyikétől vagy az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálattól);
- azokat, akik munkaszerződésük szerint rehabilitációs mentori tevékenységet látnak el, és a munkaszerződésük szerint ez napi munkaidejük során a 4 órát eléri (a beszámítható mentori létszám korlátozva van: kisebb cégekénél 20 megváltozott munkaképességű dolgozóra 1 fő jut, nagyobbaknál többen osztoznak egy mentoron).
Rehabilitációs hozzájárulás kalkulátor: mennyi a rehabilitációs hozzájárulás mértéke?
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente. Az éves összeg számítása egyszerű: a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, illetve a rehabilitációs hozzájárulás szorzata adja ki azt.
2025. január 1-jén az alapbér minimálbér alkalmazása esetén 290 800 forint, melynek kilencszerese 2 617 200 Ft – azaz ennyi a rehabilitációs hozzájárulás éves összege.
A rehabilitációs hozzájárulás előleg befizetése
A rehabilitációs hozzájárulás 2025 évi szabályai szerint továbbra is, negyedévente kell előleget fizetni. Ennek mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás 25%-a. A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az 1-3. negyedévben a negyedévet követő hó 20-áig, a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét pedig az adóévet követő év február 25-éig kell megfizetni.
A rehabilitációs hozzájárulás befizetése és bevallása
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadónak magának kell megállapítania, bevallania és befizetnie, közvetlenül a NAV Rehabilitációs hozzájárulás bevételi számla elnevezésű, 10032000-06056281 számú számlára. A rehabilitációs hozzájárulást és a rehabilitációs hozzájárulás előlegét a „2501 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű nyomtatványon kell bevallani. A rehabilitációs hozzájárulás bevallás határidő megegyezik a befizetésre vonatkozó határidőkkel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy cikkünkben a rehabilitációs hozzájárulás 2025 évi általános tudnivalóit összegeztük. Az olyan speciális esetekről, mint például a több munkaviszonyban munkát végző munkavállalók, a munkaerőkölcsönzés esetei, illetve a mentorok létszámmeghatározásáról bővebb tájékoztatást a Rehabilitációs hozzájárulásról szóló, 2025-ös NAV-füzetben találunk. További kérdéseinkkel forduljunk a Rehabilitációs Főosztály ügyfélszolgálati munkatársaihoz!