Pénzcentrum • 2010. október 19. 04:42
Gyakorlatilag megbuktak Erdélyi Mónika vállalkozásai. Szépségszalonjától megszabadult, menyasszonyiruha-szalonját élelmiszerbolttá alakította, a hűtőpult mögül árulja a kreációkat.
2010 nem Mónika éve volt. Az egykori sztárműsorvezetőt sorra érik a kudarcok: kihúzták a lába alól a sok éven át sikeresen futó Mónika-show-t, aztán megkapta a Reggelit, ám a napokban végleg elbúcsúzott tőle az RTL Klub.
Mónika mindig büszke volt arra, hogy üzletasszonyként is megállja a helyét. A Bors utánajárt, hogyan állnak a műsorvezető vállalkozásai, így derült ki, hogy szépségszalonja helyén már más üzlete üzemel, a Lélegzetelállító Elegancia nevű esküvői ruhaszalonjának egyik részéből pedig élelmiszerbolt lett. Azt viszont nem tudni, hogy a lakásdekorációs áruházával mi a helyzet.
Mónika a fitnesztermét is bezárta, tervezett étterme pedig hamvába holt ötlet volt. A lap úgy tudja, néhány hónapig megélhet az RTL Klubtól kapott "bánatpénzből".
Mint arról korábban beszámoltunk, a műsorvezető visszamehetne banki hitelügyintézőnek is: A magyar celeb és a devizahitelek: újrakezdi?
Két év alatt 30 ezer cégfelszámolás
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A felszámolási eljárások alakulásáról szóló adatok arról tanúskodnak, hogy a 2008 közepén kezdődött gazdasági válság a cégek működésében még mindig erősen érezteti romboló hatását. Az elmúlt két esztendőben összesen 29 281 vállalkozás jutott a felszámolás sorsára, azaz a több mint 600 ezer létező cég 4,85 százaléka.
Az
elemzők ezt a jelenséget elsősorban azzal magyarázzák, hogy romlottak a
hitelezők anyagi lehetőségei, miközben az idén, a múlt év azonos
időszakához képest, mintegy 26 százalékkal nőtt a vállalkozások
fizetésképtelenségi mutatója. A cégek, amelyek a válság kibontakozása
előtt részben hitelből fedezték a növekedéshez szükséges forrásokat,
zömmel felélték tartalékaikat, és a hitelek törlesztése egyre nehezebbé
vált. Sok esetben az előző évekről erre az évre húzódtak át a
kifizetetlen követelések, így a hitelezők jóval előbb kérik a
felszámolási eljárás megindítását, mint korábban. Egyes adósok
végelszámolással próbálják kijátszani a hitelezőket, akik azonban ezt a
trükköt már kiismerték, szigorúbb határidőket szabnak, s ha ez nem
teljesül, elindítják a felszámolást. Jól jellemzi ezt, hogy az idén
eddig a végelszámolások 54 százaléka fordult felszámolásba, holott a
korábbi években ez az arány átlagosan harminc százalék volt.