Pénzcentrum • 2010. május 3. 07:02
A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a 2010. évi gazdasági növekedést a külső kereslet élénkülése, az EU-forrásokból finanszírozott beruházások, a hazai gazdasági szereplők pesszimizmusának fokozatos oldódása, pénzügyi helyzetük stabilabbá válása, s az ezzel összefüggő részleges készletvisszapótlás határozza meg. Mindebből 2010 egészére még csak stagnálás adódik.
2010 elején a tavalyi alacsony szinthez képest már érezhető növekedést jeleztek a külső konjunktúrához kötődő ipari és a külkereskedelmi adatok, ugyanakkor több területen - építőipar, kiskereskedelem, munkaerőpiac - folytatódott a romlás. Az ipar exportja január-február során 15%-kal emelkedett, a belföldi értékesítése viszont 11%-kal esett. A számítógép-gyártás 16%-kal, a járműgyártás 25%-kal bővült. Az építőipar teljesítménye az első két hónapban csaknem 12%kal maradt el az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése 2010 második hónapjában is folytatódott, de a visszaesés üteme a januári 6%-ról 4% körülire enyhült. Valamelyest emelkedett viszont a kereskedelmi szálláshelyeken - főleg a külföldiek által - eltöltött vendégéjszakák száma.
A kormányváltással összefüggésben az állami döntéshozatal átmenetileg minden bizonnyal nagyon lelassul. A beruházási kereslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kissé tovább csökkenő fogyasztás viszont az éles importverseny körülményei között behatárolja a hazai termelők lehetőségeit. Idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti.
A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni. Az év egészében az ipari bruttó termelés 3-4%-kal, az építőiparé 3%-kal nő. A mezőgazdaságban legalább a tavalyihoz hasonló terméssel lehet számolni. A kiskereskedelmi forgalom mérséklődik, csak a karácsonyi szezonban várható növekedés a tavalyihoz képest. A hírközlési cégek árbevétele várhatóan minimálisan csökken a hangszolgáltatás visszaesése miatt. A vállalkozások, különösen a kicsik, továbbra is a belföldi kereslet hiányától és a finanszírozási források szűkösségétől fognak szenvedni. A mikro-, kis- és középvállalkozási szféra szürkül.
Az EU forrásokból megvalósuló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruházások némileg emelkednek, a lakásépítés a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. Így összességében csak 3% körüli beruházás-növekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5%-kal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat és az szja-csökkentés hatására 2%-kal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%-kal, a reálkeresetek 3%-kal emelkednek. A reáljövedelmek azonban stagnálnak. A hitelfelvétel lassú megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta 4%-ra emelkedik. A foglalkoztatottak száma 1%-kal csökken, a munkanélküliség nő, 12% körüli tavaszi csúccsal, majd szezonális csökkenéssel. Szerény mértékben újraindul a termelékenység emelkedése.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az államháztartás GDP-arányos hiánya ugyan elvileg, szándék esetén a parlament által elfogadott 3,8% közelében is lehetne, azonban az új kormány várhatóan 5% körüli hiányra fog törekedni, részben egyes állami cégek konszolidációjának megkezdése miatt.