Pénzcentrum • 2010. április 22. 05:20
Az elmúlt években Magyarországon a kkv-szektor adta a GDP növekedés 60-65%-át, ebből a szegmensből származott az adóbevételek kétharmad része. A gazdaságban kiemelt szereppel bíró, szektort érintő kérdésekről Kalocsai Zsolttal, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Pénzcentrum: Melyek a kkv-szektort érintő legfontosabb problémák, melyek azonnali orvoslást igényelnek?
Kalocsai Zsolt: A hazai kis- és középvállalkozások a munkavállalók közel 70%-át foglalkoztatják, a szektor hatékonysága azonban alig fele a nagyvállalati szektorban mért értékeknek.
Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója
Ezt a lemaradást nem lehet ugyan egyik napról a másikra pótolni, áldozatos munkával azonban fokozatosan lehet faragni a hátrányból. Amennyiben javulás történik ebben a tekintetben, úgy még akár adócsökkentés esetén is emelkedhetnének a szektorból származó állami adóbevételek.
A kevésbé hatékony működésen túl a kkv-szektor akkor is hátrányból indul a multikhoz képest, amikor a határokon túl próbálkozásokról beszélünk. A határon átnyúló adózás költsége a kis- és középvállalkozásoknál eléri a bevétel 2,5%-át, míg a nagyvállalatoknál ez csak 0,02% (ami több mint százszoros különbséget jelent). A külföldi adózási környezetben különböző eszközökkel - például külkereskedelmi képviselet létrehozásával, fióktelep létesítésével, vagy adóregisztrációval - szintén csökkenthető a piaci hátrány.
Pénzcentrum: Miben különbözik egy magyarországi és egy nyugat-európai kis- és középvállalkozás?
Kalocsai Zsolt: Az Európai Unióban a vállalkozások több mint 99%-a kkv, az összes vállalkozás 91,5%-a 10 fő alatti, ennek megfelelően kiemelt figyelmet kapnak. A szektorban 75 millió munkahely működik, ők termelik meg az EU27 GDP 60%-át. Az adóhatóságok - különösen válsághelyzetben - kevésbé szigorúak a vállalkozásokkal, de hozzá kell tenni, hogy nyugaton az adómorál is eltér a hazaitól. Nyugaton a kkv-kon belül kiemelt szerep jut a családi társaságoknak. Ezek szintén jóval hatékonyabbak a magyar társaiknál, mivel több generáción át kiszűrték a hibákat, míg nálunk még csak most állunk az első vállalkozói generációváltás előtt. Az európai családi vállalkozások nincsenek túlfinanszírozva, ennek köszönhetően sokkal jobban állták a válság során a megpróbáltatásokat, mint a magyar cégek. Nyugaton érezhetően jobban megbecsülik a munkaerőt (több generációs cégeknél az alkalmazottak körében is van olyan, akinek a nagyapja is annál a vállalkozónál dolgozott), továbbá magasabb a cégek jövedelemteremtő képessége.
Pénzcentrum: Miben van még tanulnivalója a magyar vállalkozásoknak?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kalocsai Zsolt: A hazai kkv-knál gyakran hiányoznak az előre meghatározott cégstratégiák, nincs szervezeti felépítés, tisztázatlanok a felelősségi körök. Ezek mind-mind a hatékonyság rovására mennek. Még mindig gyakori a kézi irányítás, kiemelt szerepet kap a tulajdonos személye, pedig 20 fő felett ez már csak nagyon nehezen valósítható meg. A kkv-k annak ellenére további adócsökkentést várnak, hogy sokan közülük még a jelenlegi lehetőségeiket sem használják ki teljesen.
Pénzcentrum: Az adózásban mely belső erőforrásokra hívná fel a figyelmet?
Kalocsai Zsolt: Fontos a tevékenység gondos áttekintése és átgondolása. Érdemes nyomon követni a kisvállalkozói adókedvezményeket, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén melyek vonatkoznak egy adott cégre. Ilyen lehet például, hogy 50 millió forint adóalapig lehetőség van 10%-os TAO fizetésére 19% helyett, vagy ott a kisvállalkozói adókedvezmény 30 millió forintos összegig. Fel szoktuk hívni a figyelmet a fejlesztési tartalék képzésére, amely az adóévi adózás előtti eredmény 50%-a, de maximum 500 millió forint (6 éves felhasználással). A vonatkozó rendelkezések szerint arra is lehetőség nyílik, hogy a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók képzésére fordítsák.
Pénzcentrum: Milyen adóreformokat igényelne a kkv-szektor?
Kalocsai Zsolt: Fontos lenne a vállalkozói osztalékadóztatás, valamint az üzletrészek öröklési és a családon belüli átadásának átgondolása. A kkv-k jelentős részét előnyösen érintené a kisvállalkozói adókedvezmény további kiterjesztése, illetve a munkaadói járulékterhek további csökkentése. Ki kellene dolgozni a részmunkaidős foglalkoztatás kedvezményrendszerét. Ugyanakkor a jó adózók elismerésével javulhatna az adózási morál is.