Pénzcentrum • 2010. március 17. 11:47
Az exportteljesítmény volt a legjelentősebb magyarázó tényezője a kis- és középvállalkozások (kkv) sikerességének 2003 és 2007 között - derül ki a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány egy ma publikált tanulmányából. A Portfolio.hu 2010. április 2-án szervezi meg a második "Mennyit ér a cége?" című rendezvényét, ahol a cégtulajdonosok adó-, hitel- és pályázati tanácsok mellett a tőkebevonási és cégeladási kérdések terén is tájékozódhatnak. A részletekért KATTINTSON.
A növekedési stratégiák a kis- és középvállalati szektorban című tanulmány összesen 33 - tipikusan versenyszektori - ágazat 63 ezer vállalatát vette vizsgálat alá az APEH nyilvántartásában szereplő mérlegek és eredménykimutatások segítségével. A vizsgálat célja az volt, hogy fényt derítsen a kkv-szektor átlagteljesítményei mögötti sikerességi tényezőkre. Az elemzésben a vállalatok sikerességének mértéke a nettó árbevétel vizsgált időszak alatti változása volt.
Az elemzők a nettó árbevétel változása szerint öt csoportba sorolták a vállalkozásokat. A legnagyobb csoportot (a 63 ezer vállalkozás 36,7%-át) azok a vállalkozások alkották, amelyek árbevétele még nominálisan számolva is csökkent. A következő csoportba (11,1%) azok a vállalkozások kerültek melyeknek árbevétele reálértéken véve csökkent a vizsgált 4 év alatt. Így megállapítható, hogy a vállalatok mintegy fele zsugorodott vagy stagnált az időszakban.
A szerény növekedést produkáló vállalkozások aránya 32,2% volt, a dinamikusan növekvő cégek (melyek legalább 150%-kal növekedtek, de az árbevételük még nem tízszereződött meg) aránya pedig 15,4%-a volt az összes vizsgált társaságnak. A legsikeresebb csoportot (4,5%), a kiemelkedően növekvőt, azon cégek alkották, melyeknél a nettó árbevétel több mint 10-szeresére növekedett az 2003-ról 2007-re.
Mivel a kkv-szektor nettó árbevétele összességében átlagosan 50%-kal növekedett a vizsgált időszak alatt, ezért elmondható, hogy a sikeres vállalatok teljesítményei jelentősen elszakadtak sikertelenek táborától.
A Commerzbank támogatásával készült tanulmány azokat a tényezőket kereste a vállalati beszámolókban, amely jól magyarázza a vállalkozások fenti csoportokba kerülését. A kutatás megállapította, hogy az exportteljesítmény gyors növekedése alapozta meg a nettó árbevétel növekedését. Erre a legjobb példa, hogy a vállalatok legsikeresebb 4,5%-ánál az exportnövekedés átlagosan 25-szörös volt 4 év alatt. Külön kiemelendő, hogy a mikrovállalkozásoknál a legerőteljesebb magyarázó tényező az exportárbevétel alakulása.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A cégek méret szerinti különbsége nem magyarázza olyan jól a vállalatok teljesítményét, mint az exportnövekedés. Azonban az igaz, hogy a nagyvállalatoknál stabilabb volt az árbevétel alakulása, és a kisvállalkozások közül kerültek ki a legnagyobb arányban a csökkenő árbevételt elkönyvelő társaságok.
A tulajdoni szerkezet (teljesen hazai, többségében hazai, többségében külföldi, teljesen külföldi) szerinti csoportosításkor szintén nem mérhető lényeges különbség árbevétel szempontjából. A tulajdoni szerkezet ugyanis a vállalat méretére ad jó magyarázatot, ahol szintén nem volt számottevő különbség tapasztalható.
Az ágazati teljesítményeket vizsgálva kiderült, hogy ezen szempontból az egyes vállalatoknál a növekedés dinamizmusa ágazatsemleges volt. Ugyanakkor elmondható, hogy voltak sikeres (pl: gépgyártás) és sikertelen ágazatok (pl: textil- és ruhaipar), azonban utóbbi ágazatból is kerültek ki kiemelkedően sikeres cégek.
A vizsgálat legfontosabb tanulságai Palócz Éva a Kopint vezérigazgatója szerint az, hogy nem jellemző általános sikertelenség a magyar vállalatoknál, különösen nem a kkv-szektorban. A dinamikusan növekvő vállalkozások 95%-a kis- és középvállalkozás, az exportteljesítmény pedig kiemelkedően fontos a cégeknél. A hitelfelvétel a válság előtti időszakban is előfeltétele volt a jelentős növekedésnek, és a vállalatoktól ezután sem várható el, hogy rossz hitelfelvételi lehetőségek között nagymértékben növeljék a teljesítményeiket - hangsúlyozta az elemző.