Pénzcentrum • 2009. december 2. 14:32
A kkv-k szerepe a magyar gazdaságban megkérdőjelezhetetlen, szerepük a foglalkoztatásban kiemelkedő, termelékenység szempontjából azonban még van hova fejlődniük. A kkv-k versenyképességének növelése lenne a legfőbb feladata a számukra biztosított pályázati forrásoknak. Ezzel szemben a pályázók véleménye szerint a források elosztása bürokratikus, gyakorta nem valós igényeket finanszíroznak, s érvényesül a 'holtteher-hatás', így olyan fejlesztések is támogatást kapnak, melyek e nélkül is megvalósulnának.
A kkv-k egyik lényeges sajátossága, hogy alacsony a tőkeellátottságuk, pénzügyi erőforrásokban nem bővelkednek, legtöbbjüket a krónikus alulfinanszírozottság jellemzi. Ezért a kkv-k fejlődéshez a külső támogatás szinte nélkülözhetetlen, ráadásul a méretükből adódó hátrányok miatt kevesebb finanszírozási forrás közül válogathatnak. Ma már több Európai Uniós vállalkozásfejlesztési program segíti a kis- és középvállalkozások növekedését, azonban ezekkel kapcsolatban számos kritika fogalmazódik meg. Ezeket feltárandó, a Start Zrt. az uniós támogatásokat elnyert ügyfelei körében vizsgálta a pályázati rendszer forráselosztásának hatékonyságáról kialakult képet.
Valós igényeket finanszíroz a támogatás?
A legnagyobb sikernek örvendő, a vállalati kapacitások komplex fejlesztésekre kiírt pályázat, műszaki fejlesztésre, szervezetfejlesztésre, és ezzel párhuzamosan modern folyamatmenedzsmentre is ösztönöz.
Zoltán Csaba
"Ugyanakkor a nyertes vállalkozások véleménye szerint is problémát jelent, hogy a források olyan ágazatba, és olyan cégekhez kerülnek, amelyeknek valójában nincs is rá szükségük. Olyan projektek kelnek életre uniós források segítségével, amelyek megvalósítása nem ésszerű, olykor felesleges, vagy további működésükhöz ismételten támogatást vesznek majd igénybe" - emeli ki Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.
A támogatások szétterítésével ugyan több vállalkozás részesülhet a forrásból, ez azonban nem egy negatív következményt von maga után. A szétaprózás következtében egy-egy projekt támogatási intenzitása csekély lesz, szinte mindig érvényesül az úgy nevezett holtteher-hatás, azaz olyan projektek jönnek létre uniós pénzekből, melyek támogatás nélkül is megvalósultak volna.
Felesleges többletkapacitás alakulhat ki egy adott iparágban, s ezek a piaci szereplők ugyan versenyelőnyhöz jutnak a többiekkel szemben, de nem olyan ágazatban működnek, ahol ezek a piacélénkítő hatások továbbterjedhetnének. Célszerű lenne fókuszterületeket meghatározni, és ennek révén akár 80-90 %-os támogatási intenzitást biztosítani, olyan projektek számára, amelyek egyébként támogatás nélkül meghiúsultak volna. Indokolt lenne erősebben szűrni, s kizárni azokat a vállalkozásokat - elsősorban multinacionális vállalatokat - amelyek nem szorulnak ilyen jellegű finanszírozási forrásra. A megkérdezett társaságok véleménye szerint a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kellene segíteni az induló vállalkozásokat, továbbá az új eszközök beszerzéséhez, építési jellegű beruházásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztés támogatására kellene több uniós pénzt fordítani.
Bürokratikus pályázati folyamat, hosszú előfinanszírozás
A felmérésben résztvevő vállalkozások a pályázati problémákból leginkább az adminisztrációs nehézségeket érzékelik. Problémát okoz, számukra a koordináció bürokratikus volta, s az, hogy a programok céljai között nem a versenyképesség javítása figyelhető meg elsődleges célként.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
További nehézség, hogy a vissza nem térítendő támogatások utófinanszírozást jelentenek, így a vállalkozásnak elő kell teremtenie a projekt teljes összegét, melyet bankhitellel, saját erőből, valamint a támogatási összegből lehívható előleggel szoktak megfinanszírozni. Komoly problémát jelent, hogy a pályázatok benyújtása, valamint a forrás odaítélése, netán elutasítása között eltelt idő nagyon hosszú. A kkv-k pályázat-benyújtási kedve összességében folyamatosan csökken: a társaságok legfeljebb tíz százaléka gondolkodik pályázat beadásán, pedig az unió által elfogadott, operatív programokban a vállalkozások többsége találhatna magának megfelelő kiírást.
Második helyen a pályázási folyamat során felmerülő magas adminisztrációs terhek szerepelnek, melyek erőforrást vonnak el a vállalkozás alaptevékenységétől. A válaszadók csaknem fele úgy gondolta, hogy az előírt követelmények teljesítése korántsem könnyű. "Sokan úgy vélekednek, hogy mindamellett, hogy nagy teher a pályázati anyag összeállítása, megköti a cég gazdálkodását a pályázati feltételek betartása, főként ebben a nehezen kiszámítható időszakban "- mutatott rá Zoltán Csaba.
A pályázati folyamat tranzakciós költségei közül a legmagasabbak a pénzügyi költségek, amelyek a bankgaranciát, a kezességvállalási költségeket, valamint a hitelkamatokat, a különféle engedélyek, és igazolások beszerzésére fordított költségeket, valamint a pályázásra fordított időköltséget foglalják magukba, azonban utóbbiakat is megelőzi a pályázatíró díja. Összességében a támogatásnak akár 5-10 %-át is elérhetik a tranzakciós költségek.
Az uniós támogatások természetéből fakadó hátrány, hogy a pályázati kiírások az esetek többségében nem akkor jelennek meg, amikor a vállalkozónak szüksége lenne rá a projekt finanszírozásához, illetve ha van is aktuális pályázat, akkor a vállalkozásnak általában a kiíráshoz kell igazítania a projekt tartalmát, idejét, költségeit és egyéb részleteit.
A pályázat benyújtását követő időszakra vonatkozóan többnyire elégedettek a társaságok, majdnem 60 százalékuk szerint jó az információáramlás a pályázat megindulását követően a közreműködő szervezet és a vállalat között. A pályázati intézményrendszerrel, és a bírálati folyamattal szemben megfogalmazódott kritikát - miszerint túl lassú az ügyintézés -, természetesen árnyalja, hogy a pályázatok 80 százalékánál hiánypótlásra van szükség, és így meghosszabbodik az ügyintézés az új információ, vagy dokumentum kérése miatt.