Gosztola Judit • 2026. június 9. 10:01
A Balatonnál jól indult az év: a téli jegesedés, a korai jó idő és a bringaturizmus már tavasszal érezhető forgalmat hozott a vendéglátóknak. A nyári szezon mégis bizonytalanabb, mint valaha: égető a szakácshiány, több egység idén sem tud kinyitni, a fiatalok gyorsan lemorzsolódnak, a külföldön dolgozó magyar vendéglátósok pedig nem térnek vissza a tóhoz. A helyzetet tovább rontja, hogy a somogyi településekről egyszerűen nem lehet hazajutni este: a vonatok és buszok túl korán indulnak, így rengeteg potenciális munkavállaló esik ki a rendszerből. A balatoni vendéglátók szerint azonnali segítséget a menetrendek átalakítása jelenthetne — ebben pedig kulcsszerepe lehetne Vitézy Dávid közlekedési miniszternek. A helyzetről részletesen beszélt lapunknak a somogyi KISOSZ balatoni körzetének vezetője, Makkos Péter.
Pénzcentrum: Hogyan indult az idei szezon? Mit látni az évkezdetből és a legutóbbi hétvégéből vendéglátói szempontból?
Az idei év már januártól más volt, mint a korábbiak: végre volt egy kis tél, jegesedett a Balaton, így a téli programok is jobban kihasználhatók voltak. Sokan lejöttek jeget nézni, korcsolyázni, és a dél‑dunántúli műjégpályák is sok vendéget vonzottak. A tavasz is erősen indult: hamar jó idő lett, és bár március eleje gyengébb volt, utána beindult a kerékpáros turizmus. Összességében többen voltak a Balatonon, és ez a vendéglátóhelyek forgalmán is érződött.
Május vége, június eleje is jól alakul?
Egyelőre inkább a hétvégi turizmus a jellemző. Amíg tart az iskola és mindenki dolgozik, addig főként hétvégére jönnek le az emberek. A szabadságolások évek óta július 10. és augusztus 20. között koncentrálódnak, az igazi főszezon erre az időszakra korlátozódik.
Több vendéglátóhely nem tud kinyitni idén. A tavalyi egységek hány százaléka maradhat zárva?
A strandi szokások is átalakultak: a nagy meleg miatt délután 4–5 óra körül telnek meg a strandok, így sok büfé később nyit. A fix üzleteknél minden évben van egy 5–10 százalékos lemorzsolódás, és bár mindig akadnak új vállalkozók, összességében több hely zár be, mint amennyi nyílik. A pandémia óta a kiszállítás és az ételrendelés is sok vendéget elvitt a klasszikus vendéglátástól.
Miért ennyire súlyos a munkaerőhiány, különösen a szakácsoknál?
Vannak munkakörök, amelyeket csak szakképzett dolgozó tölthet be – ilyen a szakács vagy a cukrász –, ezeket nem lehet diákmunkával pótolni. A gondot súlyosbítja, hogy megszűntek az OKJ‑s, 3–6 hónapos felnőttképzések, amelyek gyorsan adtak szakmát. Az új rendszerben a képzés két év, ezt sokan nem vállalják. Közben a külföldi síparadicsomok is átalakultak: a szezon rövidebb, és egészségturisztikai szolgáltatásokkal egész évben foglalkoztatnak, így a korábban hazatérő magyar szakácsok és pincérek kint maradnak. Ez a réteg korábban jelentős részét adta a balatoni szakképzett munkaerőnek.
Külföldi munkavállalókkal lehetne pótolni a hiányt?
Gyakorlatilag nem. A folyamat több hónapos, ha májusban indítják, a szezon végére érne csak célba. Ráadásul bizonytalan: előfordul, hogy valaki az utolsó pillanatban visszamondja. A vendéglátósnak semmi garanciája nincs arra, hogy meg tudja tartani a dolgozóit, hiszen július elején más egységek ráígérnek, és elcsábítják őket.
A diákmunka enyhítheti a helyzetet?
Egyelőre semmilyen információ nincs a nyári diákmunkáról, pedig július 1‑től lehetne alkalmazni a diákokat. A folyamat adminisztrációja is bonyolult, sok levelezéssel jár. Ráadásul a diákok nem pótolják a szakképzett munkaerőt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi lenne a megoldás rövid távon és hosszabb távon?
Rövid távon kevés mozgástér van: a szezon nagyjából úgy fog lefutni, mint tavaly. A legnagyobb gond most a közlekedés: a somogyi településekről az utolsó vonat 20:40‑kor megy, miközben a vacsoracsúcs ekkor zajlik. Ugyanez igaz a buszokra is. Ha a MÁV és a buszmenetrendek igazodnának a balatoni munkaidőhöz, sok somogyi munkavállaló tudna jönni dolgozni. Ebben szerinte Vitézy Dávid közlekedési miniszternek kulcsszerepe lehetne, hiszen a menetrendek átalakítása azonnali, kézzelfogható segítséget jelentene a vendéglátósoknak. Hosszabb távon a képzési rendszer újragondolása és a szakképzett munkaerő visszacsábítása lenne a megoldás.
Hosszú távon megoldás lenne, ha a szakképzést visszaállítanák két évről fél évre?
Igen, ez egy működő rendszer volt. Több mint húsz évig vettem részt a szakképzésben, vizsgáztatásban is, és bátran mondom: a legtöbb helyen tisztességes, jó minőségű tanfolyamok voltak, amelyek megfelelő szakmai alapokat adtak. A 3–6 hónapos képzés sokaknak jelentett esélyt, főleg azoknak, akik váltani akartak vagy gyorsan munkába állni. Ha ez a rendszer – akár megújult formában – visszatérne, és a munkaügyi központok ismét támogatnák a képzést, az valódi segítség lenne. A mostani nappali, két éves képzés sok fiatalnak nem vonzó, ráadásul kevesen vállalják azt az életformát, hogy akkor kell dolgozniuk, amikor más pihen vagy ünnepel. A lemorzsolódás óriási.
A médiában rendszeresen megjelennek cikkek egymilliós, másfél milliós szakácsfizetésekről. Ezek mennyire reálisak?
Ezek a fizetések valósak lehetnek, de fontos látni, hogy sokszor 12–14 órás munkanapokról beszélünk, heti hat-hét napban. Egy jó szakács 2–3 ember munkáját is elvégzi, ez is benne van a bérben. A vendéglátásban kevés a kvalifikált munkaerő: egy 12–15 fős éttermi csapatból általában két-három ember a valóban magas szaktudású dolgozó. A többiek között sok a fiatal, középiskolás vagy egyetemista, akik jól kommunikálnak, beszélnek nyelveket, és a szakma alapjait gyorsan megtanulják. A pincérkedés ma már nagyrészt számítógépes rendszereken fut, ehhez is kell egy bizonyos szintű tudás.
A fiatalok mégis gyorsan lemorzsolódnak, mert rájönnek, hogy ez egy olyan szakma, ahol hétvégén, ünnepnapokon, nyáron kell dolgozni. Aki 14 évesen beiratkozik vendéglátásra, ezt sokszor csak később érti meg. A napi turizmus is erős: reggel tele vannak a buszok és vonatok, sokan csak egy napra jönnek le, ami nagy terhelést jelent a vendéglátásnak.