Eleged van a száguldozó autókból? Így kérhetsz fekvőrendőrt vagy traffipaxot a házad elé a saját utcádban

A hivatalos baleseti statisztikák alapján egyértelmű, hogy a lakott területen belüli gyorshajtás manapság az egyik legfontosabb kockázati tényező: az ilyen szabálysértésekhez leggyakrabban ráfutásos és kereszteződésben bekövetkező ütközések, valamint gyalogosgázolások kapcsolódnak. Különösen aggasztó tendencia, hogy a városi környezetben, ahol sűrűbb a forgalom és gyakoribb a védtelen közlekedők jelenléte, már egy kisebb sebességtúllépés már jelentősen növeli a balesetek súlyosságát. A rendőrségi adatok szerint a megengedettnél gyorsabban haladó járművek ráadásul gyakrabban keverednek balesetbe, miközben ezek kimenetele súlyosabb, hiszen nagyobb arányban végződnek személyi sérüléssel, sőt akár halálos végkimenetellel.

Fekvőrendőr: hol indokolt és hogyan kérvényezhetjük

A fekvőrendőrök (hivatalos nevükön forgalomlassító eszközök) telepítését általában az önkormányzatok intézik, gyakran lakossági kérésre. Egyszerű, de hatékony megoldást jelentenek ugyanis a gépjárművek lassítására, de kizárólag indokolt esetben és szakaszokon helyezik ki őket. Persze jogosan merül fel a kérdés: ha kifejezetten zavar minket a saját otthonunkban vagy nyaralónkban a házunk előtt elrobogó, nagy sebességű forgalom, akkor ez valóban megoldást jelenthet egy fekvőrendőr? A válasz nagyban függ többek között az indoklástól, a tervezett helyszíntől és természetesen a költségektől.

Egy-egy fekvőrendőr telepítése ugyanis korántsem filléres tétel. A legegyszerűbb, előre gyártott gumielemekből álló megoldások ára jellemzően 100-300 ezer forint körül indul, de a tartósabb, aszfaltba épített vagy egyedi kivitelezésű forgalomlassítók esetében ez az összeg könnyen elérheti az 500 ezer, vagy akár az egymillió forintot is, különösen ha a szükséges útburkolati jelek és táblák kihelyezését is beleszámoljuk. Ráadásul nem csak a telepítés jelent költséget. A karbantartás, az esetleges javítás, illetve a közlekedésbiztonsági felülvizsgálatok  további kiadásokat generálhatnak az önkormányzat számára. A lakosság és a közösség ereje természetesen ilyenkor „aranyat érhet”: a balatonakarattyai Koppány soron például a lakók kezdeményezték és fizették, az önkormányzat pedig az engedélyeztetést intézte.

Hogyan és milyen esetben kérvényezhetjük?

Valós probléma megléte szükséges: nem elegendő az általános zavaró forgalom, a kérés jellemzően akkor indokolt, ha az adott útszakaszon rendszeres gyorshajtás tapasztalható, gyakoriak a balesetveszélyes helyzetek, vagy már történt is közlekedési baleset az adott útszakaszon, ha a helyi lakosok zaj- vagy biztonságügyi okok miatt tesznek panaszt.

• Lakott területen belüli, alacsonyabb forgalmú utak előnyt élveznek: forgalomlassító eszközöket elsősorban mellékutcákban, lakóövezetekben helyeznek ki. Főutakon, buszjáratok által használt szakaszokon vagy mentési útvonalakon általában nem engedélyezik.
• Közösségi támogatás: egyéni kérés helyett erősebb, ha több lakó (például aláírásgyűjtéssel) jelzi az igényt. Ez mutatja, hogy nem egyedi problémáról van szó.
• Írásos kérelem benyújtása az önkormányzathoz: a folyamat első lépése egy hivatalos beadvány, amelyben érdemes részletesen leírni a problémát, konkrét példákkal (például napszakok, forgalmi helyzetek, esetleges balesetek).
• Forgalmi és szakmai vizsgálat: az önkormányzat vagy a közútkezelő szakemberei helyszíni felmérést végeznek, ahol vizsgálják a forgalom nagyságát, sebességét, az út adottságait és a baleseti statisztikákat.
• Alternatív megoldásokat is mérlegelnek: nem minden esetben a fekvőrendőr a megoldás: szóba jöhet sebességkorlátozás módosítása, forgalmi rend átalakítása, optikai lassító jelek vagy akár traffipax telepítése is.
• Engedélyezési és tervezési folyamat: ha indokoltnak találják, a telepítéshez szükség lehet különböző hatósági engedélyekre, valamint közlekedésbiztonsági tervre is.
• Költségvetési döntés: Még jóváhagyás esetén sem biztos az azonnali kivitelezés: az önkormányzat költségvetése határozza meg, mikor és hány ilyen beruházás valósulhat meg.
• Lakossági kommunikáció és kivitelezés: a telepítés előtt gyakran tájékoztatják a környéken élőket, majd megtörténik a kivitelezés és a szükséges jelzőtáblák, útburkolati jelek kihelyezése.

A fekvőrendőr tehát egy alaposan mérlegelt, több lépcsős döntési folyamat eredménye. És éppen azért, mert bár hatékony, nem mindenhol és nem minden helyzetben jelent valódi megoldást.

Traffipax telepítés, akár egy faluban két helyen

A forgalomlassító eszközök mellett azonban egyre gyakrabban merül fel egy másik megoldás, konkrétan a sebességellenőrzés technikai eszközökkel történő szigorítása. Míg a fekvőrendőr fizikailag kényszeríti lassításra az autósokat, addig a traffipax inkább a visszatartó erőre épít, miszerint a szabályszegés következményekkel jár. Nem véletlen, hogy egyre több településen találkozhatunk velük, néhol akár kettővel is.

De vajon kezdeményezhetjük-e mi, lakosok egy traffipax telepítését, és ha igen, milyen feltételekkel és milyen folyamaton keresztül? Összeszedtük!

• Indokolt közlekedésbiztonsági probléma: a hatóságok elsősorban ott vizsgálják a telepítés lehetőségét, ahol visszatérő gyorshajtás, balesetveszélyes helyzetek vagy már bekövetkezett balesetek indokolják a beavatkozást.
• Rendőrségi hatáskör: a traffipaxok telepítése és üzemeltetése Magyarországon a rendőrség, jellemzően az ORFK és a területileg illetékes rendőrkapitányság feladata.
• Lakossági jelzés vagy bejelentés: a folyamat a legtöbbször lakossági megkereséssel indul, amelyet az önkormányzathoz vagy közvetlenül a rendőrséghez nyújtanak be. Érdemes ebben konkrét problémákat, példákat megfogalmazni.
• Önkormányzati közvetítés és támogatás: sok esetben az önkormányzat közvetíti a lakossági igényeket a rendőrség felé, illetve támogató nyilatkozattal erősítheti a kérelmet.
• Forgalmi és baleseti adatok elemzése: a rendőrség szakmai alapon dönt:, és megvizsgálja az adott útszakasz baleseti statisztikáit, a mért sebességadatokat, a forgalom nagyságát és az út jellegét.
• Helyszíni felmérés és műszaki alkalmasság: nem minden útszakasz alkalmas traffipax telepítésére, hiszen fontos a megfelelő rálátás, az infrastruktúra (például áramellátás), valamint az, hogy a mérés biztonságosan kivitelezhető legyen.
• Fix vagy mobil eszköz kiválasztása: a hatóság dönt arról, hogy indokolt-e állandó (fix telepítésű) traffipax, vagy elegendő a rendszeres mobil ellenőrzés.
• Költségek és források biztosítása: a fix traffipaxok telepítése jelentős beruházás lehet, ezért ezek számát és helyszínét országos szinten, költségvetési keretek között határozzák meg.
• Engedélyezés és telepítés: jóváhagyás esetén szükséges az engedélyeztetés, majd a rendszer kiépítése, tesztelése és üzembe helyezése.
• Tájékoztatás és jelölés: a fix traffipaxok helyét általában közlekedési táblákkal jelzik előre, így nem „rejtett” ellenőrzésről van szó, hanem kifejezetten a megelőzés a cél.

Kreatív módszerek, európai példák

A hagyományos fekvőrendőrök és traffipaxok mellett ma már egyre több kreatív, pszichológiai alapú közlekedésbiztonsági megoldással kísérleteznek világszerte. Ezek egyértelmű célja, hogy ne büntetéssel vagy fizikai akadállyal, hanem a sofőrök figyelmének felkeltésével, illetve viselkedésük befolyásolásával érjék el a sebesség csökkentését.

A magyar rendőrség hivatalos oldala, a police.hu összegyűjtött több olyan innovatív módszert, amelyek Európa számos országában már bevett gyakorlatnak számítanak, és amelyek közül több már Magyarországon is megjelent. De melyek ezek? A térhatású zebráktól és zenélő utaktól kezdve az „okoszebrákon” át egészen a mosolygó vagy szomorú arcot mutató sebességkijelzőkig számos olyan eszköz létezik, amely egyszerre lehet látványos és hatékony a gyorshajtás visszaszorításában. Ezek a megoldások ráadásul gyakran jóval olcsóbbak és rugalmasabban alkalmazhatók, mint egy komplett traffipax-rendszer vagy a fekvőrendőrök kihelyezése.

A legérdekesebb forgalomlassító megoldások:

• Térhatású felfestések: az úttestre festett 3D-s zebrák és térhatású fekvőrendőrök, amelyek optikai illúzióval késztetik lassításra az autósokat.
• Zenélő utak: meghatározott sebességnél dallamot az útburkolat „játszik”, például a Balatonszemest és Kaposvárt összekötő 67-es úton.
• Optikai sávszűkítések: ezek vizuálisan keskenyebbnek mutatják az utat, a sofőrök ezért ösztönösen lassítanak.
• Gyermekrajzok az utak mellett: főként Japánban alkalmazzák, ahol iskolaövezetekben nagyítják fel őket közlekedési táblákra vagy falfestményként, és ami egyfajta érzelmi figyelemfelhívás a sofőröknek.
• Játékos sebességmérők: a hazai utakon is szívesen alkalmazott közlekedésszervezési ötlet, ahol a digitális kijelzők mosolygó vagy szomorú arcot mutatnak a sebességünktől függően.
• Sebességlottó-rendszer: Svédországban egy bizonyos szakaszon a szabályosan közlekedők egy sorsoláson vehettek részt, és a nyereményeket gyorshajtói bírságokból finanszírozták. Az adott szakaszon ráadásul 22 százalékkal csökkent a sebességtúllépések száma.
• Időjárásfüggő sebességhatárok: esőben, ködben vagy fagy esetén a szenzorok automatikusan csökkentik a sebességkorlátot.
• „Shared space” terek: kevesebb tábla és jelzés, nagyobb a kölcsönös figyelem. Hollandiában és Németországban több helyen eltávolították a hagyományos jelzéseket és a járdaszegélyeket, hogy mindenki „egymásra figyelve” közlekedjen.
• Okoszebrák: a LED-es burkolati- vagy oszlop fények villogva figyelmeztetik az autósokat a gyalogosokra.
• Színes, tematikus gyalogátkelők: főleg iskolaövezetekben alkalmazzák, és látványos útburkolati elemekkel ösztönöznek lassításra.

A szakemberek szerint ezek a módszerek különösen ott lehetnek hatékonyak, ahol a hagyományos sebességcsökkentő eszközök túl drágák, nehezen kivitelezhetők vagy egyszerűen nem illeszkednek a településképbe.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.