Hajdu László • 2021. március 31. 05:43
A pandémia egyik legnagyobb globális vesztese kétségkívül az idegenforgalom, turizmus. Hol tart most az iparág itthon? Miben látják a kiutat? Mikorra teszik a "visszapattanást" - kérdeztük a szakma néhány neves képviselőjét.
Visszafordulás az utazási irodák felé
A pandémia miatt az utazási irodák forgalmát a határzár szinte teljesen lenullázta, a kiutaztatás és a beutazás terén egyaránt. A Magyar Utazási Irodák Szövetség (MUISZ) adatai alapján az iparág visszaesése átlagosan 80%-os volt - kezdi nem túl optimistán Erdei Bálint, a Cityrama Utazási iroda ügyvezető Igazgatója, a MUISZ alelnöke.
Tavaly - kényszerből - a legtöbb iroda a belföldi piacra fókuszált, új, kreatív termékkel jelent meg, ezekre azonban kevésbé voltak vevők a hazai utazók. Ilyenek például az iskoláknak szervezett, egy adott tantárgyra (például irodalomra, történelemre) felfűzött programok. A fő cél a munkaerő megtartása volt, hiszen a turizmusban a magasan képzett, nyelveket beszélő szakemberek jelentik a legnagyobb erőforrást. Sajnos, ez nem mindenhol sikerült. Mégis, a szakember szerint az utazási irodák közül, aki eddig kitartott, az már ki fogja bírni a hátralévő nehéz hónapokat.
Az újraindulás már nehezebb kérdés. A piaci szereplők legnagyobb félelme, hogy lesz-e elég munkaerő, hiszen sokan tartósan elhelyezkedtek más szektorokban. E téren további problémák is nyomják őket: a buszos utak szervezőinél például az egy éves állás miatt a járművek újraindítása rengeteg plusz terhet jelent. Kérdés, hogy lesz-e akkora bevételük, hogy a buszokra felvett hiteleket képesek legyenek törleszteni.
Az utazási kedv megvan az emberekben, amikor lehet, szinte azonnal elindulnak. Először valószínűleg a közelebbi desztinációkba mennek, egyénileg, autóval. Majd a leisure utak futhatnak fel, Európán belül, ezt követi - optimista elképzelések szerint már idén ősszel - az üzleti-, konferenciaturizmus. Természetesen mindez függ az átoltottsági szinttől és az egyes országok ezzel kapcsolatos jogi szabályozásától is.
Alapvető feltétel, hogy a szolgáltatónak biztonságérzetet kell adnia az utazónak. Ugyanakkor ennek komoly költségvetési korlátai is lehetnek. Például, ha egy buszban csak 25 ember ülhet 50 helyett, akkor újabb járműre van szükség, amit a megrendelőnek kell megfizetnie. "Amig maszkos lesz a turizmus, addig nem ugyanaz lesz, mint eddig - árulta el a Pénzcentrumnak Molnár Judit. A MUISZ elnöke és az OTP Travel ügyvezetője hozzátette:
Az elmúlt 10-15 év jelensége, hogy - annak ellenére, hogy még mindig sokan lapozgatják szívesen az utazási irodák színes-szagos katalógusait - egyre többen először a honlapokról tájékozódnak, majd telefonon és e-mailen kommunikálnak az utazási tanácsadóval. Emellett természetesen sokan maguk foglalják le a szolgáltatásokat a neten. Az elmúlt néhány évben egy visszaforduló tendenciát is lát Molnár Judit. Mint mondja, a potenciális utazóközönség két okból tér vissza az irodák jelentette biztonsághoz. Egyrészt a távoli, egzotikus desztinációk esetében, ahol még az utcai feliratokat sem érti, nem beszélve a kulturális, mentalitásbeli, vallási, gasztronómiai különbségekről.
Egy konkrét közelmúltbeli esetet is említ Molnár Judit: egy család svájci utazását kellett teljesen átszervezni, mert a légitársaság - aki nem jól ismerte az érvényben lévő szabályokat - nem engedte fel őket a gépre Ferihegyen. Vasárnap délután több kollégájával intézték az átfoglalást, a kinti csatlakozást, a szállodai foglalás módosítását. Egyeztettek a nagykövetséggel, a külföldi partnerekkel, a szállodával, a rendőrséggel, a légitársaságokkal. "Saját szervezésükben az utasok nagy valószínűséggel itthon maradtak volna" - tette hozzá a MUISZ elnöke.
Molnár Judit szerint a világ turizmusának (ami 2019-ben a globális GDP 10%-át adta) még legalább 1-2 évre van szüksége ahhoz, hogy megközelítse az akkori számokat. Ő is úgy gondolja, hogy robbanásszerű lesz a beindulás. "Mindannyian emlékszünk rá, hogy tavaly nyáron a tengerpartokra - igaz, kisebb számban - indított charterjáratok is pillanatok alatt megteltek" - emlékeztetett a szakember. Molnár Judit szerint azonban
Mint mondja, nem lehet ugyanis egy kalap alá venni Izraelt, vagy Angliát, ahol a lakosság számottevő részét már beoltották, a harmadik világbeli országokkal, ahová nem tudni mikor ér el az oltás. Fontos szerepe lehet viszont a repülőtéri gyorsteszteknek. Molnár Judit nem hiszi, hogy a maszkviselés és a fertőtlenítés hamar kikopik az utazásokból.
Az "overtourism" jelenséget szerinte adminisztratív intézkedésekkel lehetne mérsékelni. Erre jó példa a velencei egynapos látogatási jegy bevezetése, vagy egyes múzeumok, nevezetességek korlátozott számban történő jegykiadási gyakorlata, amelyet például a granadai Alhambra is követ. Molnár Judit szerint azonban kérdés, hogy valami hasonlót meg lehetne-e valósítani a budapesti romkocsma negyedben. A tömegturizmusnak ez a szintje ugyanis már nemcsak a kerületi lakosokat, de a turistákat is zavarja.
A biztonságos alternatíva
Az alternatív túra- és programszervezők rendkívül értékes tudással, tapasztalattal rendelkeznek egy adott városról, kerületről, amit attrakciókba "csomagolva" tesznek a nagyközönség elé. Budapest megelőzi a kontinens összes nagyvárosát, a hazaihoz hasonló pezsgés sehol máshol nem tapasztalható.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A turizmuson belül a tematikus városi séták szervezői viszonylag kis visszaeséssel megúszták a járványt, legalábbis azok, akik a hazai közönségnek szóló programokat kínálnak. Ők szerencsések, mert nem közönségük, hanem közösségük van, akik rendszeresen visszajárnak programjaikra. Bár Merker Dávid a "Hosszúlépés. Járunk?" kezdeményezés vezetője azonnal árnyalja a "szerencsét":
Fájlalja, hogy a turizmus ezen szegmense semmilyen segítséget nem kapott, se bértámogatást, se járulék-elengedést, minden adót beszedtek tőlük, miközben megtiltották a működésüket. Merker Dávid szerint ez részben azért fordult elő, mert az Airbnb-hez, a Booking-hoz hasonlóan a jogszabályok lassan követik a való életet, a tematikus kulturális városi séták egyelőre önállóan nem jelennek meg a szabályozásban.
Ugyanakkor Merker biztos benne, hogy a korlátozások feloldása után ez a szektor fog először beindulni, hiszen a programkínálatuk szabadtéren, távolságot tartva, kis létszámmal, akár maszkban is működik, biztonságosabb, mint lemenni a sarki boltba. Teljesen más ez, mint egy buszos csoport. Ezért ők - nem kis optimizmusról téve tanúbizonyságot - már a tavaszi indulást tervezik.
A szállodaipar nagyon várja a boldog pillanatot
A "normalitásba" való visszatérés a szállodaiparban a járványhelyzet alakulásán kívül függ a szabályozó környezettől is. A Danubius Hotels szállodái november óta kizárólag üzleti, oktatási céllal érkező vendégeket fogadhatnak. A pihenő vendégek esetében ők is arra számítanak, hogy amint lehet, az emberek élni fognak az utazás lehetőségével - mondja Gál Judit, a cég Marketing és Kommunikációs igazgatója.
A szállodai vendégkör esetében is a biztonságra való igény lesz az elsődleges. Ezért dolgozták ki a "Biztos Pihenés" higiéniás protokollt. Nem elhanyagolható szempont az anyagi kockázat sem. Sokan csak akkor merik majd befizetni a nyaralást, amikor már feloldották a korlátozásokat. Ez viszont magában hordozza a rizikót, hogy a hirtelen felpattanó belföldi keresletnek köszönhetően a szabad szállodai kapacitás elfogy, mire meghozzák a döntést. Ezért mindenkit arra bíztatnak, hogy jó előre tervezze meg a nyaralását. Gál Judit szerint a járvány két fontos dologra tanította meg a szállodaipart, a rugalmas hozzáállásra és a folyamatos újratervezésre.
A mostani extrém helyzet egy belvárosi luxuskategóriájú hotelnek is feladja a leckét. Ők is csak üzleti, gazdasági vagy oktatási céllal érkező vendégeket fogadhatnak, az étterem pedig csak elvitelre vagy kiszállításra készít ételeket. "De a kényszerhelyzet kreatív ötleteket szült: egy-egy kiemelt alkalomra szóló étel- és italcsomagokat állítottunk össze, például nőnapra, Valentin-napra, vagy húsvétre. Ezekben egyéb kiegészítőket, például virágcsokrokat is kínálunk" - mutat rá a Párisi Udvar Hotel Budapest szállodaigazgatója, Schwindt-Kiss Andrea.
A millió dolláros kérdésre (vagyis, hogy mikor áll vissza a forgalom), Schwindt-Kiss Andrea szerint a teljes turisztikai ipar tűkön ülve várja a választ. "Az biztos, hogy amikor újra kinyitnak a szállodák minden vendég számára, és beindul a nemzetközi utasforgalom is, az egy nagyon boldog pillanat lesz az életünkben." Persze azt is hozzátette, hogy ők is
Egyetért vele, hogy a vendégek biztonságra való igénye velünk marad. A Párisi Udvar Hotel Budapest megfelel az egyik legmagasabb nemzetközi - tisztasági-, takarítási- és fertőtlenítési - minősítés, a GBAC akkreditációs feltételeinek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a vendégek egy része a mostani megtakarításuk miatt az eredeti terveinél többet fog utazásra költeni, magasabb kategóriájú szállást választ. Ez természetesen kedvez egy Budapest epicentrumában lévő, 5 csillagos hotelnek. Valószínűleg emelkedni fog a kis létszámú rendezvények, meetingek száma is, ami szintén piaci előnyt jelent számukra.