Pénzcentrum • 2011. február 22. 14:02
Tavaly 9 százalékkal kevesebb személysérüléses közúti közlekedési baleset történt közútjainkon, mint az előző évben. A balesetek száma 2006 óta folyamatosan csökkenő trendet mutat. Tavaly a balesetek kimenetele is kedvezően alakult: a halálos balesetek száma 14%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 11%-kal csökkent. Az autópályákon azonban 6%-kal több baleset történt. Közúti balesetben 739 személy vesztette életét, 83 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ittasan okozott balesetek száma is szintén csökkent, összesen 17 százalékkal - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentéséből.
2010-ben több mint 16 300 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 69%-a lakott területen belül. A lakott területen kívül okozott balesetek száma nagyobb mértékben, 11%-kal, míg a lakott területen belül történteké kisebb mértékben - 8%-kal - csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva a halálos balesetek száma májusig csökkenő, majd növekvő tendenciát mutat. Szeptember hónapban 64%-kal magasabb volt ugyan a halálos kimenetelű balesetek száma az elmúlt év szeptemberének adatához képest, viszont 2009 szeptemberében 40%-kal kevesebb baleset történt, mint az azt megelőző évben. A közbiztonság növelése érdekében 2009 szeptemberétől több rendőr szolgált a közterületeken. Ötéves idősorban vizsgálva az adatot, átlagosan 84 baleset történt szeptemberben, szemben a 2010. szeptemberi 77 balesettel.
2010. év során több mint 21 600-an szenvedtek közúti balesetet. 649 balesetben összesen 739 személy - közöttük 20 gyermek - vesztette életét. A súlyosan megsérült személyek száma több mint 5 600 - ebből 5% gyermek -, a könnyen megsérülteké meghaladta a 15 200 főt. A balesetek során meghalt személyek 53%-a vétlen áldozat volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 47%-a, az áldozatul esett elöl ülő utasok 36%-a, a hátul ülő utasok 65%-a nem használta a biztonsági övet.
A balesetek 62%-át személygépkocsik, 11%-át kerékpárosok, 10%-át tehergépkocsik 5%-át segédmotoros kerékpárosok okozták, a többi jármű részesedése alig érte el a 4%-ot. A gyalogosok és utasok összesen 8%-os arányban voltak okozói a baleseteknek. A 2010. januártól hatályos KRESZ-módosítás a kerékpárosok közlekedését több ponton is megkönnyíti. Az intézkedések hatására 2010. évben a kerékpárosok által okozott balesetek száma az előző évivel azonos szinten maradt, miközben többen választották ezt a közlekedési formát. Az autóbuszok 6%-kal több balesetet okoztak, mint 2009-ben.
A balesetek 92%-a a járművezetők hibájából történt. A kategórián belül a legnagyobb arányt (27%) a sebesség nem megfelelő megválasztása képviseli, de az esetek száma 10%-kal alacsonyabb, mint egy éve. 26%-kal nőtt az utasok és 18%-kal a járművek műszaki hibája miatt bekövetkezett balesetek száma. A balesettípusok közül a vasúti jármű és közúti jármű ütközése nőtt 3%-kal, és 5%-kal többször ütköztek a járművek álló parkoló járműnek, mint 2009-ben.
Az autópályák bővülésével 2010-ben 6%-kal több balesetben 11%-kal több személy sérült meg, mint egy évvel korábban. Az M6-os autópályán történt balesetek számának növekedésében szerepet játszott, hogy 2010-ben 140 km-rel hosszabb szakaszon közlekedhettek a gépjárművek, mint egy évvel korábban Az autópálya hosszához mért fajlagos mutatók szerint az M1-es autópályán történt a legtöbb baleset, a 100 km-re jutó 62 balesettel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A balesetek 12%-ában játszott szerepet az alkohol. 2010-ben az ittasan okozott balesetek száma az előző időszakhoz viszonyítva 17%-kal csökkent, a legnagyobb mértékben - közel harmadával - a motorkerékpárosok körében. A kerékpárosoknál viszont a növekedés 3%-os. Az ittasan okozott balesetek oka a kerékpárosok (26%) és a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott balesetek (27%) között a legmagasabb.
Régiós bontásban vizsgálva az előző év adataihoz viszonyítva 2010-ben a balesetek száma mindenütt csökkent, kivéve Dél-Alföldet, ahol az előző évivel azonos szinten maradt. A legkedvezőbb változás Dél-Dunántúlon tapasztalható, ahol 19%-kal kevesebb baleset történt. A területen bejegyzett 10 ezer gépjárműre jutó balesetek száma is itt volt a legalacsonyabb: 39,2 szemben a 43,3-as országos átlaggal. A kerékpárosok által okozott balesetek négy régióban emelkedtek, legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúlon, egyötödével. A gyalogosok a dél-alföldi régión belül Csongrád megyében voltak a legkörültekintőbbek, ahol három éve nem történt baleset gyalogos hibájából. Az ittasan okozott balesetek száma minden régióban csökkent, Dél-Dunántúlon a legnagyobb mértékben (36%-kal).