Pénzcentrum • 2026. október 27. 08:31
Bár a kormányzat a jövőre induló épületenergetikai korszerűsítésektől várja a rezsivédelmi rendszer kivezetését, az évi harmincezer otthonra tervezett felújítási ütem mellett közel kilenc évtizedig tartana a teljes hazai lakóingatlan-állomány rendbetétele. A program ráadásul épp a leginkább rászorulókat hagyja ki, miközben az állam a 2027-es költségvetésből is ezermilliárdos nagyságrendű összeget költ rezsicsökkentésre, amelyből indokolatlanul a már energiahatékony otthonokban élők is részesülnek - írta a Portfolio.
A kormányzati elképzelés alapja logikus, hiszen az energia véges és drága, egy rosszul szigetelt ház fűtési igénye pedig nem csökken attól, hogy a számla egy részét az állam állja. Ezt a problémát a gyökerénél kezelné a 2027-ben induló Wekerle Plusz program, amely évente harmincezer – fele-fele arányban családi ház és társasházi lakás – energetikai felújítását támogatja vissza nem térítendő forrással és kedvezményes hitellel. A cél a lakossági energiafelhasználás mérséklése, és ezáltal az állami költségvetés tehermentesítése.
A tervekkel kapcsolatban azonban a legnagyobb probléma az, hogy a hazai felújítási szükséglet milliós nagyságrendű. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) szerint mintegy 2,6 millió lakóingatlan szorulna energetikai korszerűsítésre. Ha ezt a lemaradást kizárólag az évi harmincezres kerettel próbálnák behozni, megközelítőleg 87 évre lenne szükség a cél eléréséhez, így a négyéves program a teljes igény kevesebb mint 5 százalékát fedi le. Egyes iparági tanulmányok szerint a klímasemlegességi célok eléréséhez ráadásul még ennél is több, mintegy 3,7 millió felújítandó lakással kellene számolni, ami évente több mint százezer ingatlan korszerűsítését követelné meg.
Energiastratégiai szempontból egyáltalán nem mindegy, mely épületekkel kezdődik a munka. A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös adatai egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a régi családi házak vannak a legrosszabb állapotban, ugyanis fajlagos energiaigényük átlagosan több mint kétszerese a panellakásokénak. Azonos támogatási összegből tehát egészen eltérő energiamegtakarítás érhető el attól függően, hogy milyen típusú és állapotú épületet korszerűsítenek.
A tempó felgyorsításának ugyanakkor komoly fizikai korlátai is vannak. Az építőipart már a korábbi években, így a 2024-es uniós felmérések idején is százezres nagyságrendű munkaerőhiány sújtotta. Megfelelő számú energetikus, tervező és szakmunkás, valamint kiszámítható, hosszú távú kereslet hiányában egy hirtelen megugró megrendeléshullám csupán az árak emelkedéséhez és a kivitelezési határidők elhúzódásához vezetne.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A program sikerét a szociális valóság is beárnyékolja. A támogatáshoz kapcsolódó hitelkonstrukció miatt épp a legrosszabb állapotú vidéki házakban élő, alacsony jövedelmű rétegek esnek el a lehetőségtől, mivel nem rendelkeznek a szükséges önerővel és hitelképességgel. Így pontosan azok maradnak ki, akik a leginkább rászorulnának a támogatásra, és akiknek az otthona a legtöbb energiát pazarolja el.
Miközben ezek a háztartások önhibájukon kívül továbbra is jelentősen növelik az ország energiaszámláját, a kormány a 2027-es költségvetésben 1165 milliárd forintot szán a rezsicsökkentés fenntartására. Ebből a hatalmas keretből jócskán részesülnek azok is, akik modern, energiatakarékos otthonuk és jövedelmi helyzetük miatt egyáltalán nem szorulnának rá az állami segítségre. Racionálisabb lépés lenne a rezsicsökkentést rászorultsági alapon szűkíteni, vagy egy olyan rendszert bevezetni, amely tompítja ugyan a piaci kilengéseket, de takarékosságra ösztönöz. Az így felszabaduló milliárdokat pedig célzottan a legszegényebbek otthonainak felújítására lehetne fordítani, érdemben felpörgetve a jelenleg közel egy évszázadra nyúló korszerűsítési ütemet.