Pénzcentrum • 2026. március 30. 07:18
Bár Budapest lakossága az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent, a helyiek és a döntéshozók gyakran mégis úgy érzik, hogy a főváros megtelt. E látszólagos ellentmondás mögött a dráguló lakhatás miatt felpörgő szuburbanizáció és az agglomerációból ingázók okozta infrastrukturális túlterheltség áll. Szintén problémát jelent az állami és önkormányzati szintű tervezés hiánya. A város élhetőségének kulcsa az lenne, ha a közigazgatási határokon belül épülnének megfizethető lakások. Ehhez azonban a jelenlegi, konfliktusokkal terhelt politikai viták helyett átgondolt fejlesztésekre lenne szükség.
Az elmúlt években teljesen ellentmondásossá vált annak megítélése, hogy valójában hány embernek is kellene Budapesten élnie. Több kerületi városvezető és helyi civil szervezet azzal az üzenettel kampányol, hogy a túlzott beépítések miatt lakóhelyük végleg megtelt. A statisztikai adatok azonban egészen más képet mutatnak. 2001 és 2022 között a főváros lakossága mintegy 93 ezer fővel, azaz egy Székesfehérvárnyi emberrel csökkent. Ez a trend azóta is tart, hiszen 2025-re 1,685 millióra esett a budapestiek száma. Még azokban a kerületekben, például Óbudán vagy Újbudán is egyértelmű a népességfogyás, amelyeket a közbeszédben már túlzsúfoltként tartanak számon - számolt be a Telex.
Ez a folyamatos lakosságcsökkenés európai viszonylatban kifejezetten ritkának számít. Míg Budapest demográfiai mutatói romlanak, addig Bécs, Varsó vagy Helsinki lakossága dinamikusan nő. Bécsben például a városvezetés kifejezetten várja és tudatosan tervezi a népességnövekedést. Célzott infrastrukturális és ingatlanpiaci fejlesztésekkel készülnek a jövőbeli igényekre, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a lakhatás megfizethető maradjon.
Budapesten a "megteltség" érzését valójában nem a helyiek sokasága, hanem a kiköltözési hullám okozza. Mivel a belső kerületekben az egekbe szöktek az ingatlanárak, sok fiatal számára esélytelenné vált a saját lakás vásárlása. Emiatt egyre többen az agglomerációban keresnek otthont. Onnan azonban nap mint nap autóval ingáznak vissza a fővárosi munkahelyeikre. Ez a forgalom elviselhetetlenül túlterheli a külső kerületek úthálózatát és parkolóit. A helyiek ezt a mindennapos közlekedési káoszt és a túlhasznált infrastruktúrát érzékelik úgy, hogy a város megtelt.
A helyzetet tovább rontja az ingatlanpiaci válság, hiszen Magyarországon nemzetközi összevetésben is kevés új lakás épül. Ha a városon belül nincs elegendő megfizethető otthon, az tovább gerjeszti a szuburbanizációt. Pedig a sűrűn lakott nagyvárosoknak komoly gazdasági és élhetőségi előnyeik vannak. Edward Glaeser, a Harvard Egyetem közgazdásza szerint a városok a koncentrált erőforrásaik révén élénkítik az innovációt, emellett jobb munkalehetőségeket és magasabb béreket kínálnak. Szemben a vidéki idill mítoszával, a modern nagyvárosok a sűrűbb beépítés és a kiterjedt tömegközlekedés miatt fenntarthatóbbak, energiahatékonyabbak és egészségesebbek is. Éppen ezért Budapestnek nem az agglomeráció felé kellene terjeszkednie, hanem a saját közigazgatási határain belül kellene vonzóvá és élhetővé válnia.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 106 053 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,61%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ennek a célnak az elérését azonban folyamatosan gátolják a különböző politikai konfliktusok. Egy-egy új lakópark felépítésekor az önkormányzatok hiába szeretnék a közlekedés vagy a közintézmények fejlesztésével enyhíteni a helyiek ellenérzéseit, a szükséges források és hatáskörök általában hiányoznak. A főváros vagy az állam ritkán lép időben. Emiatt a kerületek sokszor kénytelenek puszta akadályozással reagálni a beruházásokra.
Az állam mindeközben a lakáspiaci kínálat érdemi bővítése helyett sokszor csak a keresletet pörgeti a különböző hitelprogramokkal. Ez egyenes úton vezet az ingatlanárak további emelkedéséhez. A beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása szintén problémás, hiszen ez elveszi az önkormányzatok beleszólási jogát a saját területükön zajló fejlesztésekbe. Ez a gyakorlat csak tovább élezi a feszültségeket a lakók, a városvezetés és az építtetők között. A valódi megoldást a kiszámítható várostervezés jelentené. Olyan szabályozási és támogatási környezetet kellene megteremteni, amelyben az ingatlanfejlesztők úgy tudnak nyereséggel építkezni, hogy közben a helyiek számára is elfogadható, megfizethető és megfelelő infrastruktúrával ellátott otthonok jönnek létre.