Szánthó Péter • 2023. november 22. 16:04
Egyre nő a lakóingatlanok átlagos értékesítési ideje Magyarországon: manapság egy családi házat átlagosan 3,1 hónap alatt lehet érékesíteni, szemben például a panellakásokkal, amelyek általában 1,9 hónap alatt találnak új tulajdonosra. A jegybank adataiból kiderült, hogy mindezek mellett mind Budapesten, mind vidéken növekedett a medián alku éréke, és a hirdetők már maguktól is jócskán csökkenteni kezdék a hirdetési árakat.
2023 harmadik negyedévére az első negyedévi 2,3 hónapról 2,6 hónapra nőtt a lakóingatlanok értékesítéséhez szükséges medián idő éves gördülő átlaga - derült ki az MNB friss jelentéséből. Leginkább az 50 négyzetméternél nagyobb alapterületű társasházi lakások eladási ideje nőtt, átlagosan 12 nappal 1,9 hónapra, az 50 négyzetméternél kisebbek esetében 8 nappal nőtt az eladási idő, 2,8 hónap lett. Legtöbb ideig még mindig a családi házakat hirdetik, átlagosan 3,1 hónap alatt mennek el a friss adatok szerint, ami 8 napos növekmény az első negyedévhez kéepst. A panellakásokat átlagosan 1,9 hónapba telik eladni, ami 14 nappal több mint az első negyedévben volt.
Ugyanakkor a jegybank megjegyzi, hogy az értékesítési idők historikusan alacsony szintről kezdtek emelkedni, mindez tükrözi a kereslet és az adásvételszámok csökkenését. Mindezzel párhuzamosan elég magas a tipikus alku nagysága, pozicióba kerültek a vevők az ingatlanpiacon - a medián piaci alku az adatok szerint a 2022 első negyedévében elért mélypont óta folyamatosan nő.
Budapesten az előző év azonos időszaki 2,4 százalék után 2023 harmadik negyedévében 3,8 százalékot tett ki a medián alku értéke, vidéken pedig 4,3 százalékról 5,7 százalékra nőtt ugyanezen időszak alatt - ez is jól jelzi a kínálathoz képest gyengülő keresletet. Mindemellett a kínálati árakat is egyre nagyobb mértékben csökkentik az ingatlanuktól szabadulni vágyó eladók. A fővárosban az idei harmadik negyedévben 4,3 százalékkal csökkentek az irányárak, vidéken még ennél is nagyobb, 5,5 százalékos a hirdetés ideje alatti árcsökkenés.
A jegybank összesítése szerint bár éves összevetésben érdemben enyült a magyarországi lakásárak fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltsége, de a mutató még mindig igencsak magas: bár 2022 második felében országosan a 25 százalékos csúcsról 12 százalékra enyhült az ingatlanok túlértékeltségi mutatója, de ez a tendencia azórta nem folytatódott. A mutató 2023 második negyedévében már 13 százalék volt, ami a korábbi évek értékeihez képest kiemelkedően magasnak számít. Az MNB ennek kapcsán arra számít, hogy a reálbérek növekedésével 2023 végétől mérséklődhet a további lakásárcsökkenés kockázata.
Összességében a jegybanki becslések szerint 2023 harmadik negyedévében 12 százalékkal csökkenhettek a reál lakásárak éves összevetésben. A negyedik negyedévben mérsékeltebb, 2,6 százalékos éves reálcsökkenés (nominálisan 6 százalékos növekedés) várható.
Debrecenben kell a legtöbbet dolgozni egy lakásért
A lakásár/jövedelem mutató alapján Budapesten 2023-ban 11,72 évnyi átlagjövedelem kell egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához - ez lényegesen javult az utóbbi években, 2019-ben még 13,13 év kellett ugyanehhez.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Meglepő, de nem a fővárosban kell a legtöbbet dolgozni egy lakásért: Debrecenben ugyanis a jövedelem/lakásár-mutató 12,84 év. Viszont a vizsgált nagyvárosok közül háromban is - Székesfehérváron, Győrben, és Pécsett - 10 év alá csökkent a mutató, Miskolcon pedig egy átlag lakásért 7,13 évnyi átlagbért kell kicsengetni.
Egyre többen maxolják ki a lehetőségeket
Korábbi cikkünkből kiderült az is, hogy növekedésnek indult a budapesti hitelfedezeti-mutató (HFM). Ez azt mutatja meg, hogy a megvásárolt ingatlanok vétalárát hány százalékban finanszírozzák kölcsönből az emberek. Ez az idei második negyedévben átlagosan 38% volt Budapesten, mialatt 3 hónappal korábban csak 35 volt. A legtöbb fővárosi lakáshitel-hitelfelvevő (23,8%) az ingatlan vételárának 71-80%-át finanszírozta kölcsönből - ők tehát nagyjából kimaxolták a lehetőségeket, hiszen a 10 %-os önerővel kapcsolatos szabály csak 2024-től lép életbe. Ugyanez a csoport a tavalyi második negyedévben tett ki 20 %-nál nagyobb réteget a hitelfelveők között.
A vidéki lakáspiacra is hasonlo trendek jellemzőek, ott a második negyedévben a megvásárolt ingatlanok vételárának átlagosan 43%-át fedezték kölcsönből a vásárlók. A legtöbben itt is majdhogynem a lehető legkisebb önerővel vágtak bele a vásárlásba, az ügyletek szintén 23,8%-a volt ilyen. A budapesteknél valamivel többen voltak azok, akik 61-70%-ban hitelből finanszírozták a vásárlást.
Címlapkép: Vajda János, MTI/MTVA