Pénzcentrum • 2023. január 9. 13:03
Vélhetően jó ideig az utolsó európai adatokat láthatjuk a boldog békeidőkből: a háború még kilátásban sem volt, az energiaárak sem szálltak el annyira. Mindenesetre a lakhatás és a rezsi már 2021-ben is jó nagy szeletet harapott ki a magyar családok jövedelméből. A helyzet azóta minden bizonnyal rosszabb lett, hiszen a rezsicsökkentést részben eltörölték, így a magyar lakosság méginkább a zsebébe nyúlhat. Az infláció immár rekordszinten, az élelmiszerek is jócskán megdrágultak, egyre kevesebb pénz maradhat az emberek zsebében.
Az EU-ban óriási különbségek mutatkoznak a háztartások átlagos kiadásai között. Míg egy korábbi felmérés alapján az élelmiszerek voltak azok, amelyre a legtöbbet költöttek a magyar háztartások is, ez 2021-ben megváltozott, és inkább a lakhatási költségek szeltek ki egy nagy darabot a magyarok fizetéséből.
De nem volt ez másképp az uniós háztartásokkal sem: kiadásaiknak mintegy negyedét a lakhatási, és rezsiköltségek tették ki 2021-ben. Az Eurostat legújabb felmérése alapján ez 0,5 százalékponttal volt kevesebb, mint 2020-ban, de csökkent az élelmiszerekre, és alkoholmentes italokra szánt kiadások összegének aránya is, ami 2021-ben 14,3 százalékot tett ki. Itt érdemes kiemelni, hogy ekkor még kilátásban sem volt az orosz-ukrán háború, és az azt követő árrobbanás.
A 2021-es évben egyébként a közlekedésre szánt kiadások a harmadik helyen álltak, ugyanis ezek az összes kiadások 12,1 százalékát tette ki, ami 0,5 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. A kutatásban kiemelték, hogy ez a koronavírushoz kapcsolódó ellenőrzési intézkedések fokozatos megszüntetésével függhet össze, amelyek korábban az Európai Unió szinten minden országát érintették.
A szabadidő és kultúra, éttermek és szállodák valamint egészségügy és ruházat kategóriákban is ez a tendencia figyelhető meg, hiszen 2021-ben ezekre is többet költöttek az unió lakosai. Szabadidőre 8 százalékkal, turizmusra 6,6, egészségügyre 4,7 míg ruházati cikkekre 4,2 százalékot költöttünk a teljes kiadásainkból. Lakberendezésre és oktatásra stabilan ugyanannyit költöttünk, mint 2020-ban, 2021-ben lakberendezési cikkekre az összes kiadásunkból mintegy 6 százalékot, oktatásra pedig 0,9 százalékot költöttünk. Alkoholos italokra, dohányárukra és kábítószerekre, valamint az egyéb árukra, szolgáltatásokra szánt összegek 0,2 százalékponttal, míg a hírközlési szolgáltatásokra 0,1 százalékponttal csökkentek a kiadásaink.
Erre költöttek a Magyarok
Bár 2022-ben durván megugrottak az árak, emelkedtek a lakbérek, a boltok polcain is iszonyatosan drágultak a termékek, sőt az inflációnak köszönhetően az élet szinte minden területén érzékelhető volt az árak emelkedése, 2021-ben még nagyjából nyugalomban éltek a háztartások, nem ugrottak ki a költségek.
2021-ben az Európai Unió országainak kiadásainak mintegy 25 százalékát vitték el a lakhatási költségek, Magyarországon ebben az évben a kiadásainknak 22,4 százalékát tették ki a lakhatási költségek. Ezen belül lakbérre 15,9 százalékot, áramra és gázra 4, vízfogyasztásra, kanalizációra 1,2 százalékot költöttünk.
Élelmiszerekre és alkoholmentes italokra az EU-ban átlagosan a kiadások 14,3 százalékát költötték, Magyarországon 17,8 százalékot költöttünk, ebből 15,3 százalék csak élelmiszerekre, míg 2,5 százalékot alkoholmentes italokra költöttünk. Közlekedésre a kiadásaink 11,6 százalékát költöttük, egyéb szervízekre és szolgáltatásokra 7,8, rekreációra és kultúrára 7,3, vendéglátásra pedig a kiadásaink 7,1 százalékát költöttük el, amelyből 6,1 százalék éttermekben került elköltésre.
Az EU-s átlagtól egyébként nem maradtunk el, hiszen közlekedésre az átlag 12,1 százalékot, egyéb szervízekre és szolgáltatásokra 11,5, rekreációra és kultúrára 8 százalékot szántak a lakosok a kiadásaikból. Vendéglátásra a lakosok a kiadásaikból 6,6 százalékot szántak.
Voltak azonban, amikre 2021-ben is igen keveset költöttek a magyarok. Lakberendezési cikkekre a kiadásainkból mindössze 5,2 százalékot költöttünk, az EU-s átlag 6 százalékot, egészségügyi szolgáltatásokra pedig 4,2 százalékot - az EU-s átlag pedig 4,7 százalékot. Ruházati cikkekre és cipőkre a kiadásainkból mindössze 3,3 százalékot, az Eu-s átlag 4,2 százalékot, míg telekommunikációs eszközökre és szolgáltatásokra pedig a kiadásainkból 3 százalékot fordítottunk- itt az EU-s átlag 2,5 százalékot.
Oktatásra mindössze 1.7 százalékot szántunk, ami még mindig több, mint az uniós átlag, ugyanis az átlag alapján az uniós országok a kiadásaikból mindössze 0,9 százalékot tettek ki az oktatási költségek. Alkoholos italokra és dohányárura az EU-s átlag a kiadásaikból 4,3 százalékot költött, nálunk azonban ennél sokkal többet szántak a magyarok, 7,8 százalékot tett ki ez a kiadásainkból.
A magyarok az erre szánt összegből 4,2 százalékot dohányárura költöttek, 2,8 százalékot alkoholos italokra, és 0,8 százalékot kábítószerekre.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ezért fizetünk a legtöbbet
Nem meglepő, hogy évről évre a kiadásaink legnagyobb százalékát a lakhatási költségek teszik ki. 2021-ben sem volt ez máshogy, átlagosan az Európai Unió lakosságának a nagyrésze a kiadásainak mintegy 25 százalékát a lakhatási kötlségek tették ki, ebből a tényleges lakbér 4,7 százalék volt, a rezsi pedig 4,5 százalék. A bérleti díj maga sok országban mintegy 12 százalékát tette ki a kiadásoknak.
Magyarországon sem volt ez másképp, 2021-ben 22,4 százalékot tettek ki a lakhatási költségek a teljes kiadásainkból, amelyből 15,9 százalék a fizetett lakbér, további 4 százalék pedig a rezsi költségek tették ki. Ez azonban változhat, hiszen 2022-ben a durva infláció az életünk szinte minden részét elérte, és minden sokkal drágább volt, hiszen
a háztartási energia 65,9%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt.
2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8%-kal nőttek - közölte korábban a KSH.
12 hónap alatt, 2021. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett. 1 hónap alatt, 2022. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek.Az élelmiszerek 3,6%-kal drágultak, ezen belül az édesipari lisztesáru 10,9, a száraztészta és a tojás egyaránt 9,6, a sajt 5,5, a baromfihús 5,4, a tej 4,7, a büféáruk 4,5, a kenyér 4,2, a vaj és vajkrém 3,9, a péksütemények 3,8%-kal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,3%-kal nőtt, ezen belül a tűzifa 3,9, a palackos gáz 2,5, a vezetékes gáz 1,5%-kal drágult. Az állateledelek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 4,0, a háztartási fogyóanyagok 3,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,9%-kal nőtt, ezen belül a szerencsejátékok 6,6, a járműjavítás és -karbantartás 2,2, a lakbér 1,6, az egészségügyi szolgáltatás 1,3%-kal drágult.
2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 13,6, a nyugdíjas háztartások körében 14,1%-kal emelkedtek - így a következő elemzésben már biztosan nagyobbak lesznek az eltérések, mint a 2021-es mérésben.
Év végén így alakultak az árak
A KSH legfrissebb adatai alapján 2022. januárjától novemberig a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,4%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. 2022. novemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 0,6%-kal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 6,7%-kal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8%-kal kisebb lett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,3%-kal csökkent. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a használtcikk-üzletekben 8,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,1%-kal nőtt, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben nem változott, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,0, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben pedig 5,1%-kal mérséklődött. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 10%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,8%-kal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 27,7%-kal nagyobb volt. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,5%-kal csökkentek.