Reichenberger Dániel • 2022. október 12. 19:03
Mind a lakások, mind az elbérleti díjak elszálltak szinte egész Európában az elmúlt években. Az Eurostat friss jelentése rávilágít, hogy hazánkban már az is bajban van, aki nem venne, hanem bérelne egy lakást, a bérleti díjak Magyarországon is folyamatosan növekedtek. Ez utóbbi szegmens pedig nem csak az itthon élő, hanem a külföldre tanulni vagy dolgozni vágyó magyaroknak is rossz hír.
A rekordméretű infláció immár korábban szinte elképzelhetetlen terhet ró a magyar családokra. A KSH tegnap közölt adataiból kiderült, hogy az árak 20,1 százalékkal drágultak meg az előző hónaphoz képest, ebből pedig csak az élelmiszerek 35 százalékkal, az energiaárak pedig - leginkább a rezsiemelésnek köszönhetően - immár 60% feletti drágulást szenvedtek el.
A gazdasági krízis természetesen nem kímélte a lakásárakat sem: az Eurostat frissen közölt adataiból kitűnik, hogy míg 2015-ig hellyel-közzel elfogadható volt a drágulás, addig több mint 10 éves időtávon Magyarország már az egyik leggyorsabban dráguló országok közé rakétázott, ami a lakásárakat és a bérleti díjakat jelenti. Megnéztük a számokat közelebből, és be is mutatjuk őket.
Magyarország a legdurvább növekedők között
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a lakásárak átlagosan 48, a bérleti díjak pedig 18 százalékkal lettek magasabbak 2010 óta a kontinensen. Az oldal negyedéves bontásokban közölte az árakat ettől az évtől, ebből pedig kitűnik, hogy a lakásárak a legtöbb uniós országban bizony jócskán megszaladtak.
Az adatokból megtudjuk, hogy a lakásárak 2010-hez képest szinte minden európai országban meredek emelkedésben vannak.Magyarország ráadásul különösen rosszul szerepel, egészen pontosan, az elmúlt 12 évben
Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben a lakásárak, pontosan átlagosan 168 százalékkal.
Az adatokból látjuk azt is, hogy ebben az időszakban az EU 24 tagállamában nőttek a lakásárak, háromban pedig csökkentek. Több mint kétszeresére nőttek Észtországban (+196%), Luxemburgban (+135%), Lettországban (+131%), Litvániában és Csehországban (mindkettő +130%), valamint Ausztriában (+121%). Csökkenést figyeltek viszont meg Görögországban (-23%), Olaszországban (-8%) és Cipruson (-6%) is.
A CSOK durrantotta be az árakat
De mi lehet ennek a magyarázata? Legelőször is fontos megjegyezni, hogy a mért időszaknak majdnem a kellős közepén, 2015 nyarán vezette be hazánk a családi otthonteremtési kedvezményt (rövid és közismert nevén a CSOK-ot), amely jelentősen megdobta a lakásárakat, és mivel még a távolban sem látszik a kifutása, várható, hogy a magyarok továbbra is jelentős értékben veszik majd fel minden évben.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ez olyan kínálati piacot eredményezett, ahol egy olcsó lakáshoz már nemigen lehet hozzájutni, ráadásul a CSOK esetén rengeteg szabálynak is meg kell felelni - előírják például, hogy legalább 50 négyzetméteres lakásra költhetjük, ami már eleve nem feltételez olcsóságot.
És mi a helyzet az albérlettel?
Ha nem saját, hanem bérelt lakásban élünk, akkor magunk is tapasztalhatjuk, hogy a bérleti díjak is évről évre magasabbak az előző években mérteknél. Ha ránézünk a KSH-adatokból összerakott táblázatra, akkor azt látjuk, hogy a 2015-ös mediánhoz képest már 46 százalékos a drágulás az országos átlagot nézve.
Ha 2022 második negyedévét 2010-hez hasonlítjuk a bérleti díjak tekintetében, az EU 25 tagállamában nőttek az árak, kettőben csökkentek, a legnagyobb mértékben Észtországban (+214%), Litvániában (+139%) és Írországban (+82%) nőttek, csökkenést pedig Görögországban (-24%) és Cipruson (-0,2%) regisztráltak. Vagyis ezzel az aránnyal messzire előzzük Európa átlagát, ahol ez az érték 18 százalékos.
Súlyos gondot jelenthet tehát a külföldön továbbtanulni, vagy akár lakni és dolgozni szándékozó magyaroknak, hogy Európában sincs kolbászból a kerítés- és ott az elbérletárak eleve súlyosabbak, mint itthon bármikor is voltak. A legnépszerűbb célországok évek óta Dánia, az Egyesült Királyság és Hollandia, de a Brexit ezen nagyban változtatott: míg 2020-ban 1100-an jelentkeztek brit egyetemekre, addig idén már csak 315-en.
Ennek oka, hogy a 2021/2022-es tanévtől nemzetközi tandíjakat kell fizetni az Egyesült Királyságban tanulókak, ráadásul nincs diákhitel és tanulói vízum kell azoknak, akik itt szeretnék folytatni felsőoktatási tanulmányaikat. Mindhárom országban minimum a tízszerese a bérleti díja a magyar szintnek, és mint most is láthattuk, ez a drágulás megállíthatatlannak tűnik.