Pénzcentrum • 2012. szeptember 23. 08:01
A társasházak épületenergetikai felújítása többnyire jókora terhet ró a lakóközösségekre. Éppen ezért - néhány üdítő kivételtől eltekintve - nem is nagyon újulnak meg a hazai többlakásos lakóépületek. Erre az alapvetésre válaszul indította el a FŐGÁZ fűtéskorszerűsítési programját, melynek első beruházását már át is adták Budapest II. kerületében. Bár a közműcég vállalása mindenképp üdítő a magyar piacon, hasonló konstrukciók azonban korábban is elérhetőek voltak Magyarországon.
Elkészült a FŐGÁZ épületenergetikai üzletágának első fűtéskorszerűsítési fejlesztése egy II. kerületi társasházban, melyet számos további projekt követhet a fővárosban. "Budapest számos kerületében több társasházzal kötöttünk a Bimbó úti társasházhoz hasonló szerződést, ahol a beruházások várhatóan október környékén valósulnak meg. A jövőben, a lehetséges helyeken ún. mikro kogenerációs berendezések telepítését is tervezzük, amelyek villamos energiát és hőt is termelnek egyidejűleg" - nyilatkozta Koncz László a FŐGÁZ vezérigazgatója.
A projekt különlegessége, hogy a társasházak cserére szoruló, elavult hőtermelő berendezéseinek kiváltását a közműcég saját költségén végzi el, így a lakók akár több tízmillió forintot is megtakaríthatnak a beruházással. Az alkalmazott kondenzációs technológiának köszönhetően a hőtermelés hatásfoka elérheti a 105 százalékot, a korábbi 75-80 százalékos hatásfokhoz képest, amely jelentős tüzelőanyag megtakarítást, ezáltal költségcsökkentést eredményez. A konstrukció lényege, hogy a FŐGÁZ éves szolgáltatási díj ellenében - mely kevesebb, mint az elért megtakarítás - üzemelteti a beépített berendezést és vállalja annak karbantartását is garanciával.
A beépített kazánok és berendezések, eszközök a társaság tulajdonában maradnak a szerződési időszak végéig, amikor a társasház dönthet arról, hogy jelképes összegért megvásárolja ezeket. Amennyiben nem élnek ezzel az opcióval, a közműcég lehetőséget kínál egy új beruházás keretein belül folytatni az együttműködést. A szolgáltatás jelenleg kizárólag a lakossági szegmensben érhető el, de a társaság az önkormányzati szektorra is tervezi azt kiterjeszteni.
Mint két tojás...
Bár alapvetően más konstrukció, de a fővárosi közműcég fejlesztése nagyon hasonlít a hazánkban is működő (elvétve! - a szerk.) ESCO beruházásokra. A klasszikus ESCO (Energy Service Company) projektek lényege, hogy a fejlesztő cég vállalja az épületenergetikai fejlesztések előkészítését, finanszírozását; a létrejött beruházás egyes eredményeit (pl. hőközpont) adott ideig birtokolja, és maga is szolgáltatja a hőt és energiát. Az ESCO cég az elért energiamegtakarításból fedezi a beruházási és az üzembentartási költségeket (vagy azok egy részét) a szerződés lejártáig, ezáltal a megrendelőnek nem, vagy sokkal kisebb önerőbe kerül a felújítás.
Alapvetően kétféle módon árazható be egy ESCO konstrukció:
- Rövidebb távú szerződésben az ESCO cég elvégzi a beruházási és működtetési feladatait, s mindezért a megtakarítás őt illeti, majd adott idő után az épület(ek) közösségére száll át a beruházás, és a teljes megtakarítás az épületeké lesz.
- Hosszabb idejű konstrukciók esetében már az első pillanattól megoszlik a haszon és a kockázat, és a megtakarításból származó bevétel megadott arányban az ESCO céget és az épület(ek) közösségét illeti.
Ma Magyarországon a klasszikus ESCO modell nem működik, hanem csak egyes variációi kerülnek alkalmazásra:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Harmadik feles finanszírozás: A harmadik feles finanszírozási szerződésnél az ESCO vagy más cég nyújtja a szükséges finanszírozást. Ilyen esetben a cég felméri az épületet energiamegtakarítás szempontjából, majd szerződéskötés után megtervezi és kivitelezi a beruházást. A lakóközösség pedig a szerződésben meghatározott időtartamban az energiaköltség megtakarításból fizeti ki a beruházást.
- Az épület közössége veszi fel a hitelt. Figyelembe véve, hogy ESCO cégnek nem, csak társasházi/lakásszövetkezeti közösségeknek jár állami támogatás, ezért lényegesen olcsóbb hitelhez juthatnak a házak, mint az ESCO cégek. A finanszírozás tehát az épület közösségét terheli, de a beruházás tervezése, kivitelezése és a szolgáltatás elvégzése a szerződés szerinti időtartamban az ESCO cég feladata. A szolgáltatási idő és a kockázatmegosztás tekintetében jelentős különbségek lehetnek az egyes szerződések között.
Az ESCO cég szolgáltatási tevékenysége a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházás keretében egy új, hatékonyabb kazánt, távfűtés esetében hőközpontot szerelnek be, vagy például az ESCO cég egy hőszivattyús rendszert épít ki, s a cég a lakóközösség számára energiaszolgáltató formájában hőt szolgáltat és ebből fedezi a beruházás költségeit. Ilyenkor az ESCO cég számlázza ki és szedi be a fűtési energia számla összegét. Valamint viseli a hátralékosok rejtette kockázatot (ez fő veszélyforrás a konstrukció létjogosultságát illetően - a szerk.).
A beruházás sikeressége alapvetően függ a kidolgozott műszaki megoldástól (különös figyelmet kell fordítani pl. a közös helyiségek, lépcsőházak, pincerészek szigetelésére, a megfelelő szellőztetés biztosítására), és a működtetés szakszerűségétől (állandó felügyeletet igényel a hőközpontok, kazánok optimumának biztosítása). A távfűtött épületek esetében a hőközpont átvétele és korszerűsítése önmagában is nagyon jelentős megtakarítást eredményez, mert akkor a Főtávtól döntően hőt vesznek (gigajoule alapján való számlázás), és kisebb az alapdíj, tehát a hőmegtakarítás sokkal jobban érvényesíthető.
A konstrukció előnye ebben a viszonylatban, hogy míg az egyszerűbb energetikai projektekben a kivitelező által előzetesen becsült megtakarításra semmiféle garancia nincs, addig az ESCO cég a beruházás tervezése és működtetése során érdekelt a minél jobb műszaki megoldásokban, és az ígért energiahatékonyság elérésében. Ugyanakkor hátránya az ESCO megoldásnak, hogy relatíve drága, mert az ESCO cégnek meg kell becsülnie a következő 10-15 év energia- és hőárait, és mivel ezek változásában nagy a kockázat, ezért automatikusan kockázati felárat kell a rendszerbe építeni.
Ma Magyarországon igazán perspektíva az ESCO cégek számára a nagy lakásszámú lakásszövetkezetek, vagy önkormányzati közösségi épületek minél komplexebb energetikai beruházásában van. Egyes lakóépületek egyedi felújítása lényegesen kisebb piaci perspektívát kínál a beruházási kiadásokra vetített magas tranzakciós költségek miatt. Az ESCO beruházás annál hatékonyabb, minél rosszabb energiahatékonyságú a kiinduló épület - részleges felújításon átment épületek tehát eleve nem jelentenek megfelelő perspektívát - és minél nagyobb a közösség kockázatvállaló képessége a beruházás volumene miatt - konzervatív pénzügypolitikát folytató közösségek tehát nem jó alanyai az ilyen típusú komplex felújításoknak.