Pénzcentrum • 2012. szeptember 15. 11:00
A magyarországi családi házaknál az elpazarolt energia nagyjából kétharmada a falakon, tizede a nyílászárókon, további tizede pedig a födémen keresztül távozik. Nagy átlagban a korszerűsítéssel megtakarítható energia 70 százalékát a hőszigetelés és az ablakcsere, 30 százalékát pedig a fűtés-korszerűsítés adhatja.
A családi házaknál elpazarolt energia döntő része a határoló felületeken keresztül távozik, ezért az esetek 90 százalékában előbb a külső hőszigetelést és az ablak- és bejárati ajtócserét érdemes elvégezni, és csak utána a fűtés-korszerűsítési munkálatokat - állítja a Fenntartható Otthon Zrt. az általa közel 600 magyarországi családi házon elvégzett energetikai vizsgálat eredményeire hivatkozva.
"Ha a korszerűsítéssel megtakarítható energiát 100 százaléknak vesszük, akkor az esetek többségében a határoló szerkezetek - falak, nyílászárók, födémek, padozatok - hőszigetelése ennek a 70 százalékát, míg a fűtéskorszerűsítés további 30 százalékát adhatja. Először ezért a külső szerkezeteken kiáramló energia mennyiségét kell csökkenteni, és csak utána érdemes az energia előállításának és felhasználásának hatékonyságán javítani épületgépészeti korszerűsítéssel" - tanácsolja Bacsárszki Pál, a Fenntartható Otthon Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzáteszi: az augusztus végén indult állami "kazáncsere-pályázaton" a pályázni szándékozó ügyfeleik közel fele éppen azért nem indulhatott el, mert a lakóépületük nem felelt meg a pályázat belépési feltételeinek, azok hőszigetelése ugyanis nem volt megfelelő.
A közel hatszáz energetikai vizsgálat eredményeiből jól körvonalazódnak az egyes időszakokban épített családi házak jellemzői. A hatvanas-hetvenes évek tipikus családi háza sátortetős földszintes családi ház, 38 centiméter vastag kisméretű téglafalazattal, kapcsolt gerébtokos ablakokkal, borított fagerendás födémmel, gázkonvektoros fűtéssel, villanybojleres melegvíz-ellátással. Az ilyen típusú lakóházak jellemzően "H", azaz gyenge energetikai besorolásúak. "Egy konkrét példával élve: egy ilyen háznál a veszteség 69 százaléka a falakon, 11 százaléka a nyílászárókon, 7 százaléka a födémen, 12 százaléka pedig a padozaton keresztül vész el. Így a teljes energiafelhasználás kétharmada kárba vész, a kárba veszett energia kétharmada pedig a falakon keresztül távozik, ami azt jelenti, hogy lényegében a rezsikiadás felét itt lehetne megspórolni" - mondja Bacsárszki Pál.
A nyolcvanas-kilencvenes években épült tipikus családi ház nyeregtetős, pincével, földszinttel és beépített tetőtérrel rendelkezik, valamint B30-as blokktégla falakkal, hőszigetelt üvegezésű fa ablakokkal, előre gyártott vasbeton gerendás födémmel, radiátoros központi fűtéssel, vegyes és gázüzemű kazánnal és villanybojlerrel. Az ilyen lakóházak általában "F", azaz átlagos energetikai besorolásúak. "A hasonló ingatlanoknál jellemzően a befektetett energia 40 százaléka vész el haszontalanul, a veszteség 66 százaléka a falakon, 7 százaléka a nyílászárókon, 13 százaléka a födémen, 14 százaléka pedig a padozaton keresztül realizálódik" - tájékoztat az elnök-vezérigazgató. Hozzáteszi: a példákban ismertetett eseteknél az egyes hőveszteségeket konkrét házra számították, de nagyságrendjükben az egyes hőveszteségi elemek közötti arányokat jól mutatják.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Bacsárszki Pál érdekességként megemlítette, hogy tapasztalataik szerint egyre többen újragondolják a lakóházuk szigetelését azok közül is, akik a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején 5 centiméteres szigeteléssel ellátták már a homlokzati falaikat. "Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a jelenlegi energiaár-emelkedési tendencia mellett a 12-15 centiméter, nem ritkán pedig a 16-20 centiméter vastagságú hőszigetelés eredményezhet hosszú távon is energiatakarékos működést" - húzza alá az elnök-vezérigazgató.