Pénzcentrum • 2012. január 19. 13:04
Az épületfelújítási-kedv további erősödésére számítanak a szakértők 2012-ben, ami segítheti az építőipart a gazdasági válság túlélésében. Tavaly jelentős mértékben növekedett az energiamegtakarítást eredményező korszerűsítések aránya az újépítésű beruházásokhoz képest, köszönhetően elsősorban az energiaár támogatások megszüntetésének, valamint az egyre árérzékenyebb fogyasztóknak. A 2012. január 1-jétől életbe lépő, az ingatlan eladásakor és bérbeadáskor kötelezővé tett energetikai tanúsítvány miatt ez a tendencia tovább erősödik az idén.
Magyarországon egyre tudatosabbak az ingatlantulajdonosok: A Masterplast felmérése szerint az alkalmazott homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága már 2010-ben is elérte a 6,4 centiméteres értéket, ami megfelelt a régiós átlagnak. Ez a vastagság bár még elmaradt az osztrákok 14 centiméteres átlagától, amely a legvastagabb a régióban, de már 2010-ben is meghaladta a horvát és szlovák 5,3-6,3 cm-es szintet.
A vállalat felmérése szerint tavaly is folytatódott ez tendencia, 2011-ben átlagosan 9 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága hazánkban, amely 0,6 cm-es növekedést jelent. A 7,0 cm-es átlaggal így Magyarország második helyen áll Ausztria után, ahol azonban 2011-ben már 14,5 cm-re nőtt a homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága.
Megfelelő vastagságú hőszigeteléssel akár az ingatlan energiaköltségének 25-33 százaléka is megtakarítható, így viszonylag gyors megtérülésről beszélhetünk. Egy, a mai szabályozás szerint épített épület éves fogyasztása 96-100 kWh/m², ami megfelel egy autó 6-8 l/100 km-es fogyasztásának. Ugyanakkor egy alacsony energiafogyasztású épület igénye egy év alatt 55 kWh/m², ami már alig 3 litert jelent, míg egy passzívház alig 15 kWh/m²-t fogyaszt, ami annyi, mintha autónkba 1,5 liter üzemanyagot tankolnánk 100 kilométerenként. A felújítás eredményeként pedig nő az épület komfortfokozata, jelentősen csökken a rezsiköltség, a korszerűsítés miatt pedig egyértelműen növekszik az ingatlan értéke is.
A leggyakoribb energiamegtakarítást eredményező felújítások a fűtés és a melegvíz ellátás korszerűsítése, a nyílászárócsere, és az utólagos hőszigetelés. Mindközül ez utóbbi eredményezi a legkisebb befektetés mellett a leggyorsabb megtérülést, hiszen egy családi ház falazatán kb. 40 százalék hőveszteség mérhető, míg födémén és nyílászáróin keresztül a meleg közel 20-20 százaléka távozhat a lakásból.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vastagabb hőszigetelés beépítése ugyanakkor nem jelenti a beruházás költségének nagymértékű növekedését: egy 8 cm vastag polisztirol szigetelés helyett 12 cm-es szigetelőanyag beépítésével a munkadíj és a szigeteléshez szükséges egyéb költségek nem változnak, így csupán az anyagvastagságból jelentkező különbözetet kell a beruházónak megfizetnie, ami a költségeknek csupán 10 százalékát jelenti, miközben a szigetelés vastagsága 50 százalékkal nő.