Pénzcentrum • 2026. június 9. 09:03
Az Európai Bizottság legfrissebb magyarországi országjelentése a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára és az emelkedő államadósságra figyelmeztet, a javasolt megoldások azonban Farkas András, a NyugdíjGuru News szerzője szerint nem hogy orvosolnák, de tovább mélyíthetik a nyugdíjasok relatív elszegényedési csúszdáját. A Portfolio.hu-n megjelent véleménycikk szerint Magyarország jelenleg az EU egyik legkevesebbet költő tagállama a nyugdíjakra, és a várható kiadásnövekedés sem indokolja a drámai következtetéseket.
Az Európai Bizottság legfrissebb magyarországi országjelentése a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára figyelmeztet, ám Farkas András, a NyugdíjGuru News szerzője a Portfolio.hu-n megjelent véleménycikkében alaposan megkérdőjelezi, hogy a dokumentumban szereplő javaslatok valóban megoldják-e a problémát.
A bizottsági jelentés főbb megállapításai szerint a magyar nyugdíjkiadások GDP-arányosan 2025 és 2070 között 4,1 százalékponttal emelkedhetnek, ami az EU-ban az egyik legnagyobb várható növekedés. Ha az idősödéssel kapcsolatos kiadásokat nem kezelik, az államadósság a következő évtizedben akár a GDP 100 százalékára is emelkedhet. A Bizottság emellett a 13. és 14. havi nyugdíj nem célzott jellegét, a Nők40 kedvezményes feltételeit és az alacsony jövedelmű nyugdíjasok helyzetének romlását is bírálja.
Farkas András ugyanakkor rámutat: Magyarország jelenleg a 27 EU-tagállam közül a 24. helyen áll a GDP-arányos nyugdíjkiadások tekintetében, és a 4,1 százalékpontos növekedéssel is csupán az uniós átlagba simulna bele.
Az OECD javaslatait, amelyekre a Bizottság is támaszkodik, a szerző túlzottan leegyszerűsítettnek tartja: a korhatáremelés, a Nők40 szigorítása és a járulékemelés triviális megoldások, amelyek politikailag kivitelezhetetlenek, és nem kezelik a valódi strukturális problémát.
Ez pedig a nyugdíjasok relatív elszegényedési csúszdája. Ez azt jelenti, hogy a már megállapított nyugdíjak csak az inflációval emelkednek, miközben a bérek gyorsabban nőnek, így a nyugdíjasok vásárlóereje folyamatosan lemarad az aktív keresőkétől.