Komoly nyugdíjkorhatár emelés készül Magyarországon? Ezt nehéz lesz elodázni, egyre kritikusabb a helyzet

Pénzcentrum2025. szeptember 30. 11:04

Az Európai Unióban a 65 éves férfiak átlagosan még 19, a nők 21 évnyi életre számíthatnak. Magyarországon ezzel szemben a férfiak várható további élettartama 65 éves korban mindössze 14,6 év, míg a nőké 18,6 év – vagyis a magyar nyugdíjas évek rövidebbek, mint az uniós átlag. Ráadásul az egészségben eltöltött idő is aggasztóan kevés. Az EU legtöbb tagállamában már tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, különösen ott, ahol az még nem éri el a 65 évet.

A magyar férfiak 74 százaléka, a nők 88 százaléka éli meg a 65 éves kort. A nyugdíjban töltött idő így átlagosan 14,6 év a férfiaknál, 18,6 év a nőknél – utóbbi esetében a Nők40 kedvezmény miatt ez akár három-öt évvel is hosszabb lehet. A gond azonban nemcsak az évek számával van: a 65 éves korban egészségben várható további élettartam mindkét nemnél kevesebb mint öt év, amivel Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik - írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

A jövő generációi – az Y, Z és alfa nemzedékek – akár 25 évnél is hosszabb nyugdíjas időszakra készülhetnek, ha nem döntenek a munkában maradás mellett. Az EU legtöbb tagállamában már tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, különösen ott, ahol az még nem éri el a 65 évet. Azokban az országokban, ahol már 65 év vagy afölött van a korhatár, a további emelést jellemzően a várható élettartamhoz kötik – ezt a modellt az EU Magyarországnak is ajánlja, bár hazai bevezetéséről egyelőre nincs szó - olvasható Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében.

Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. Dániában 2035-től 69 év, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónap lesz a korhatár. Svédországban rugalmas rendszer működik: 63 és 69 év között lehet nyugdíjba vonulni, de minél korábban igényli valaki, annál alacsonyabb ellátásra számíthat. Hollandiában 2024-ben 67 évre nőtt a korhatár, 2025-től pedig teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható élettartamhoz igazodik.

Magyarországon 2010 óta 62-ről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, ami jelenleg is magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban. Mivel az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a korhatár, mint a betöltésekor várható élettartam, rövid távon nincs szükség újabb emelésre – sőt, egyes szakértők szerint akár csökkenteni is lehetne.

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A korhatár alakulását bármikor lehetne a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötni – ahogy azt például Finnországban teszik, ahol a rendszer rugalmas: ha csökken az adott évjárat várható élettartama, a nyugdíjkorhatár is alacsonyabb lesz.

A közelmúlt tapasztalatai – pandémia, oltásellenesség, háborús fenyegetések, geopolitikai feszültségek – mind azt mutatják, hogy a nyugdíjrendszer szabályozásának érzékenyen kell reagálnia a társadalmi és egészségügyi változásokra.

Címkék:
nyugdij, nyugdíjas, egészségügy, magyarország, európai unió, nyugdíjrendszer, nyugdíjkorhatár, demográfia, élettartam, nyugdíjasok,