Pénzcentrum • 2026. október 19. 08:44
A kormány januártól új vagyonadót vezet be a 100 milliárd forint feletti vagyonokra, hogy igazságosabbá tegye a közteherviselést, és a bevételekből mintegy kétmillió alacsony jövedelmű állampolgár adóterheit csökkentse. Bár az új teher csak egy nagyon szűk réteget érint, és önmagában nem alakítja át teljesen a hazai adórendszert, a szakértők szerint fontos lépés a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése felé, mivel a jelenlegi szabályozás aránytalanul a legszegényebbeket sújtja.
Magyar Péter miniszterelnök szeptember végén jelentette be az új, magasabb kulcsú vagyonadó januári bevezetését. Míg az ellenzékbe szorult Fidesz adócsökkentést követelve ellenzi az intézkedést – ami a kormányfő szerint a milliárdosok érdekeinek védelmét jelenti –, a kabinet elsősorban a társadalmi szolidaritással indokolja a döntést.
A befolyó összegből a tervek szerint a mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadóját mérséklik majd. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy miközben a háztartások pénzügyi vagyona átlagosan 170 százalékkal nőtt, a száz leggazdagabb magyar vagyona 325 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban írja a G7.
Kármán András pénzügyminiszter szerint az átalakításra azért van szükség, mert a jelenlegi adórendszer túladóztatja a szegényebb rétegeket. Az egykulcsos SZJA, az alacsony társasági adó, valamint a kedvezményes adózású megtakarítások a vagyonosabbaknak kedveznek, miközben a magas fogyasztási adók – különösen az áfa – arányaiban az alacsonyabb jövedelműeket terhelik.
Ennek eredményeként a legkevesebbet kereső alsó húsz százalék összességében hat százalékponttal magasabb effektív adókulccsal adózik, mint a leggazdagabbak, mivel az alacsony jövedelműek a pénzük szinte teljes egészét kénytelenek azonnal elkölteni, így arányaiban jóval több áfát fizetnek.
Ezt a különbséget a tőkejövedelmek és a családi támogatások rendszere is tovább mélyíti. Krekó Judit, a Budapest Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy a pénzügyi befektetések döntően a legvagyonosabb húsz százaléknál összpontosulnak, ráadásul a magasabb keresetűek a különféle adómentességekkel és a családi adókedvezményekkel is jobban járnak. H. Nagy Dániel adószakértő hozzátette, hogy régiós összehasonlításban is egyedülálló módon Magyarország az Európai Unió legmagasabb áfakulcsát az egyik legalacsonyabb SZJA- és társaságiadó-kulccsal kombinálja, miközben a rendszerből hiányzik az adómentes sáv.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A kormány várakozásai szerint az új vagyonadó mindössze 15–25 ezer embert, az adózók nagyjából 0,3–0,5 százalékát fogja érinteni. A szakértők egyetértenek abban, hogy bár a lépés növeli a legvagyonosabbak hozzájárulását a közkiadásokhoz, szűk hatóköre miatt önmagában nem fogja átformálni a magyar adórendszer arculatát.
Érdemi könnyebbséget az alacsony keresetűeknek az ígért adójóváírás jelenthet, amely a minimálbéresek esetében hat százalékpontos tehercsökkenést hozhat. Krekó Judit szerint a vagyonadó társadalmi elfogadottságát nagyban segítené, ha a kormány azt nem a gazdagok vagy az oligarchák elleni büntetésként kommunikálná, hanem a méltányos közteherviselés eszközeként, amely pusztán nagyobb hozzájárulást vár el azoktól, akik a legtöbbel rendelkeznek.