Hegyi Letícia • 2026. július 31. 13:04
Egy friss felmérés szerint sok európai számára a társas kapcsolatok fenntartása komoly anyagi terhet jelent. A kutatás azt vizsgálta, hogy a lakosság mekkora része nem engedheti meg magának, hogy havonta legalább egyszer találkozzon barátaival vagy rokonaival egy italra vagy közös étkezésre. Bár Magyarországon az elmúlt években jelentősen javult a helyzet, továbbra is az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk.
Az Eurostat legfrissebb, 2025-re vonatkozó adatai szerint az Európai Unió lakosságának átlagosan 7,2 százaléka nem engedheti meg magának, hogy havonta legalább egyszer találkozzon barátaival, rokonaival egy italra vagy étkezésre. Ez a mutató az úgynevezett anyagi és szociális depriváció egyik eleme, amely azt méri, hogy a pénzügyi nehézségek milyen mértékben korlátozzák az emberek mindennapi életét.
Magyarországon ez az arány 15,3 százalék, vagyis a lakosság körübelül minden hatodik tagját érinti a probléma. Az uniós átlagtól ez nagyon elmarad, ugyanakkor a javulás egyértelműen kirajzolódik az elmúlt évtized adataiból. A mutató 2016 és 2025 között folyamatosan csökkent vagy stagnált: 2016-ban még 30,5 százalék volt az érintettek aránya, vagyis akkor csaknem minden harmadik magyar nem engedhetett meg magának egy közös ebédet vagy italt a szeretteivel.
Csak egyetlen uniós ország szerepel rosszabbul nálunk
A 2025-ös adatok alapján ugyanakkor Magyarország továbbra is az Európai Unió legrosszabb helyzetben lévő országai közé tartozik. Az uniós tagállamok közül egyedül Románia (18,1 százalék) áll rosszabbul. Görögországban 12,8 százalék, Bulgáriában pedig 10,5 százalék azok aránya, akik anyagi okokból nem tudnak havonta egyszer sem közösen étkezni vagy italozni szeretteikkel.
A lista másik végén Ciprus áll, ott mindössze 1 százalék, Csehországban 1,7 százalék, Szlovákiában és Finnországban 1,9 százalék, míg Horvátországban 2 százalék ez az arány. Ezekben az országokban a társas kapcsolatok fenntartása tehát jóval kisebb anyagi akadályt jelent.
Érdekes fejlemény, hogy több olyan országban is romlott a helyzet az elmúlt években, amelyeket általában a magas életszínvonallal azonosítanak. Németországban például 2021-ben még 5,9 százalékon állt a mutató, 2023-ra viszont 9 százalékra emelkedett. Svédországban szintén folyamatos emelkedés látszik: a 2016-os 1,1 százalékról 2025-re 4 százalékra nőtt az arány.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Más mutatók sem festenek kedvező képet
Korábban egy másik szegénységi mutatóról is írtunk, amely azt vizsgálja, hogy a háztartások megengedhetik-e maguknak, hogy legalább kétnaponta húst, halat vagy más fehérjedús ételt fogyasszanak. A friss adatok alapján Magyarország itt is az unión belül a rosszabbul teljesítő országok közé tartozik, ugyanis a lakosság 15,1 százaléka nem engedheti meg magának a rendszeres fehérjedús étkezést, miközben az EU-ban átlagosan a lakosság 8,5–9 százalékát érint ez a probléma.
A legrosszabb helyzetben Románia és Törökország áll, Romániában 18,1 százalék, Törökországban 35,1 százalék a mutató értéke, míg a skála másik végén Írország, Olaszország és Hollandia található. Írországban 1,7 százalék, Olaszországban 1,2 százalék, Hollandiában pedig 2,5 százalék az arány.