Szánthó Péter • 2026. március 26. 10:02
Újra napirendre került a forintcímletek átalakítása: miközben a héten az ötforintos kivezetése és egy új, ötvenezer forintos bankjegy bevezetése is felmerült, a háttérben ennél sokkalta komolyabb gazdasági kérdés húzódik meg. A bérek és az infláció alakulása alapján valóban lehet valami amögött, hogy itt az idő átalakítani a jelenlegi címletszerkezetet: a mostani bankjegy- és érmerendszer az IMF által ajánlott számítási metódus szerint is nehezen követi a valós pénzhasználati igényeket.
Ismét napirendre került a forintcímletek átalakítása: a héten Novák Előd parlamenti képviselő kezdeményezte Varga Mihály jegybankelnöknél, hogy vezessék ki az ötforintosokat, illetve hozzanak be egy új címletet, az ötvenezer forintost.
Érvelése szerint a legkisebb címletet ma már nem éri meg forgalomban tartani, miközben a húszezres bevezetése óta már akkora volt az infláció, hogy indokolt lenne egy annál is nagyobb értékű bankó is. Az MNB ugyanakkor korábban többször is leszögezte, nem terveznek módosítani a forint-címleteken - és ez vélhetően nem változott azóta sem.
Mi volt régebben?
De tényleg eljött az idő a reformra? Nem először fordulna elő a történelemben, hogy a hazai bankjegy- és érmesorozatot a bérekhez igazítják. Például az 5 000 forintos címlet bevezetésének évében, 1991-ben a KSH szerint 17 934 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. Ez azt jelenti, hogy akkoriban az új bankóval az átlagfizetés 83,6 százalékát (15 ezer forint) mindössze három darab bankjeggyel ki lehetett fizetni.
Hasonló volt a helyzet 1997-ben, a 10 000 forintos forgalomba kerülésének évében is - az akkori havi 57 270 forint volt, aminek 87,3 százalékát (50 ezer forint) lehetett kifizetni mindössze öt darab bankjeggyel. Szintén öt bankjegyre volt szükség 2001-ben, a 20 000 forintos bevezetésekor az akkori havi 103 553 forintos átlagkereset legnagyobb részének kifizetéséhez.
A KSH friss adatai szerint 2025-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 486 800 forint volt, a legnagyobb bankó továbbra is a húszezres - azaz több mint 20 bankóra lenne szükség, hogy kifizessék ennek az összegnek egy nagy részét.
Mit mond az IMF képlete?
A forintcímletek ideális szerkezetének meghatározására az MNB az úgynevezett D-metric módszert alkalmazta korábban is. Az IMF által ajánlott képlet a lakosság jövedelmi viszonyaiból indul ki, és az egynapi átlagos munkabért tekinti viszonyítási alapnak. A módszer szerint D értéke egyenlő a napi átlagbérrel, míg optimális esetben a forgalomban lévő címletek a következő értékeket közelítik:
- legnagyobb bankjegycímlet: 5D;
- legkisebb bankjegycímlet: D/20 és D/10 között;
- legnagyobb érmecímlet: D/100 és D/50 között;
- legkisebb érmecímlet: D/5000 és D/2000 között.
A 2025-ös, 486 800 forintos átlagbér havi 22 munkanappal számolva körülbelül 22 ezer forintos napi átlagbérnek felel meg. Ebből kiindulva meghatározható az az optimális címletszerkezet, amely a mindennapi készpénzhasználatot a leghatékonyabban szolgálja
Azaz a D értékéből adódó ideális címletek:
- Legnagyobb bankjegy (5D): 5 × 22 000 = 110 000 Ft, azaz kerekítve 100 000 Ft
- Legkisebb bankjegy (D/20 és D/10 között): 1 100 - 2 200 Ft, azaz 1 000 vagy 2 000 Ft
De az eredmények alapján a jelenlegi jövedelmi szint mellett az 1 000 forintos bankjegy nem tekinthető ideális címletnek, hiszen a kívánatos tartomány alsó határa alá csúszik. Ez azt jelenti, hogy reálértéken túl alacsony értékű bankjegynek számít, és nem illeszkedik megfelelően a lakosság aktuális jövedelmi viszonyaihoz. Ez a gyakorlatban szép lassan ahhoz vezet, hogy az 1 000 forintos egyre inkább elveszíti klasszikus bankjegyfunkcióját, és inkább aprópénz jelleggel, kiegészítő címletként használjuk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az is látható, hogy a jelenlegi jövedelmi szint mellett a magasabb címletek hiánya
egyre inkább indokolttá teszi az 50 ezer és 100 ezer forintos bankjegyek bevezetését.
Az 50 ezres és egy 100 ezres címlet megjelenése jelentősen csökkentené a nagyobb összegű készpénzes tranzakciókhoz szükséges bankjegyek számát, gyorsabbá és kényelmesebbé tenné a fizetést, valamint mérsékelné a készpénzkezelés költségeit. A jelenlegi rendszerben a 20 ezer forintos bankjegy túl alacsony felső határt jelent a módszer szerint.
Az érmék esetében is érdekes eredmények jöttek ki:
- Legnagyobb érme (D/100 – D/50): 220 - 440 Ft, azaz kerekítve 200 vagy 500 Ft
- Legkisebb érme (D/5000 – D/2000): 4 - 11 Ft, azaz 5 vagy 10 Ft.
Az 500 forintos címlet esetében a D-metric módszer egyértelműen azt jelzi, hogy értéke már közelebb áll az érmék optimális tartományához, mint a bankjegyekéhez. Az is látszik, hogy a jelenleg legnagyobb érmeként funkcionáló 200-as szépen lassan kikerül a sávból.
Az 5 forintos érme forgalomban tartása kevésbé indokolható a D-metric alapján. A mostani legkisebb érmecímlet formálisan még belefér az értéktartományba, de a tényleges vásárlóerő és a készpénzhasználati szokások szempontjából az ilyen kis értékű címletek szerepe erősen lecsökkent: ritkán használják önálló fizetésre, inkább csak kerekítési funkciót töltenek be.
Címlapkép: Fortepan