Nagy Béla Ádám • 2025. november 28. 05:05
A több mint 14 ezer válaszadó kb. kétharmada nem, vagy kevéssé érzi magát anyagi biztonságban - derül ki a Pénzcentrum legfrissebb, nagymintás felmérésből. A kutatás szerint erős különbségek vannak abban, hogyan kezelik a pénzügyeiket a különböző korcsoportok és jövedelmi szintek. A fiatalok nagyobb része például szeretné növelni a megtakarításait és nyitottabb a befektetésekre. A középkorúak számára pedig az adósságok rendezése és a pénzügyi biztonság a fő cél. Az idősebb korosztály mozgástere már jóval szűkebb, és inkább a kockázatkerülő megoldásokat részesíti előnyben. A megtakarítási eszközök között a biztonságos formák vannak túlsúlyban, és sokan kerülik a magasabb kockázatot jelentő befektetéseket is.
A Pénzcentrum a hetekben átfogó felmérést végzett arról, hogyan látják a magyarok a saját anyagi helyzetüket 2025-ben. A kérdéseinkre közel 14 ezer olvasónk válaszolt - nekik külön köszönet a segítségért! - , így az eredmények viszonylag pontos képet adnak arról, mennyire érzik stabilnak pénzügyi helyzetüket az emberek, hogyan fedezik mindennapi kiadásaikat, milyen adósságaik és megtakarításaik vannak, valamint hogy milyen kilátásokkal mennek neki a következő évnek.
Mielőtt kiértékelnénk a válaszokat, fontos kihangsúlyozni, hogy bár a kérdőívet majdnem 14 ezer fő töltötte ki, az eredmények nem tekinthetők reprezentatívnak a teljes magyar felnőtt lakosságra. A felmérés eredményeit több cikkben fogjuk közölni, az első részben a megélhetéssel és a kilátásokkal kapcsolatos kérdésekre érkezett válaszokat értékeltük ki. A mostani második részben pedig arra voltunk kíváncsiak, milyen megtakarításaik vannak a válaszadóknak.
A férfiaknak több megtakarítása van
Ha az összesített eredményeket nézzük akkor láthatjuk, hogy a válaszadók harmadának nincs megtakarítása. Ezt bizonyítja az az Eurostat felmérés is, amely szerint a lakosság közel 40%-a nem engedhet meg magának még egy egyhetes vakációt sem, ami jóval meghaladja az uniós átlagot. A témával kiemelten foglalkoztunk a CHART by Pénzcentrum legújabb epizódjában is.
A válaszok alapján jól látszik, hogy a megtakarítások terén jelentős különbség van a férfiak és a nők között. A férfiak nagyobb arányban rendelkeznek magasabb összegű félretett pénzzel. Minden negyedik férfi 10 millió forint feletti megtakarítást jelölt meg, a nők körében ez az arány jóval alacsonyabb. A megtakarítás nélküliek aránya a férfiaknál lényegesen kisebb, ami azt mutatja, hogy stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkeznek.
A nőknél a megtakarítás hiánya sokkal gyakoribb. Több mint a válaszadók négytizede nem rendelkezik félretett pénzzel. A magasabb megtakarítási kategóriákban ritkábban fordulnak elő, ami a jövedelmi különbségekkel és a pénzügyi biztonság eltérő szintjével magyarázható.
A nyugdíjasok helyzete külön vizsgálva vegyes képet ad. A megtakarítás nélküliek aránya magasabb az átlagnál, viszont nem olyan szélsőséges, mint a nőknél. A középső sávokban kiegyenlítettebb az eloszlás, és egy kisebb, de látható csoport a magasabb megtakarítási kategóriában is jelen van. Ez arra utal, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzete erősen megosztott. Egy részük jelentős megtakarítást halmozott fel, sokan viszont nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal.
A lakáshitelek megoszlása jól mutatja, hogy a kitöltők többsége nem rendelkezik hitellel. A válaszadók több mint négyötöde lakáshitel nélkül él (több mint 82%). Nem meglepőek az adatok annak fényében, hogy az Otthon Start bejelentése ellenére nem megugrott, hanem visszaesett a lakosság lakáscélú hitelfelvétele szeptemberben.
Visszatérve az adatokra, a hitellel rendelkező csoportban a kisebb, 10 millió forint alatti összegek a leggyakoribbak, a magasabb hitelösszegek aránya pedig fokozatosan csökken. A grafikonon csak azok látszódnak, akiknek van lakáshitelük.
Az iskolai végzettség szerinti adatok egyértelmű különbségeket mutatnak. A diplomások körében jóval nagyobb arányban fordul elő lakáshitel. A felsőfokú végzettségűek több mint ötöde fizet valamilyen hitelt, és ebben a csoportban a nagyobb hitelösszegek is gyakrabban jelennek meg. Ez arra utal, hogy a magasabb végzettségűek könnyebben lépnek be a lakáspiacra és gyakrabban vállalnak hosszabb távú elköteleződést.
A középfokú végzettségűeknél már jóval magasabb a hitel nélküliek aránya, és a hitellel rendelkezők nagy része kisebb összegű tartozást jelölt meg. A nagyobb hitelösszeg itt már jóval ritkább. Az általános iskolai végzettségűeknél a legszembetűnőbb a különbség. Ebből a csoportból szinte senki sem fizet lakáshitelt. Tízből kilenc ember egyáltalán nem rendelkezik ilyen típusú tartozással, és a nagyobb összegű hitelek szinte teljesen hiányoznak. Ez arra utal, hogy a lakáshoz jutás ebben a csoportban lényegesen nehezebb.
Összességében minél magasabb az iskolai végzettség, annál valószínűbb, hogy valaki lakáshitelt vállal és nagyobb összegű hitelt vesz fel. Az alacsonyabb végzettségű csoportokban a hitel nélküli háztartások dominálnak és kevésbé jellemző a magasabb hitelösszeg felvállalása.
Kevés a magas adósság
A kitöltők több mint hetven százaléka adósságmentes a személyi kölcsönök, áruhitelek vagy hitelkártya-tartozások tekintetében. A fennmaradó részben a kisebb, 1 millió forint alatti tartozások a leggyakoribbak. A magasabb adósságösszegek egyre ritkábban jelennek meg. Egy novemberi felmérés is azt mutatta, hogy a magyarok tényleges pénzügyi állapotát a két véglet jelenti, ugyanis mintegy 11% adósságokat görget maga előtt, 9% viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni.
A nyugdíjasok helyzete kedvezőbb a teljes átlaghoz képest. Tízből több mint nyolc válaszadó nem rendelkezik semmilyen egyéb adóssággal. A kisebb tartozások aránya is alacsony, a magasabb összegű adósságok pedig alig fordulnak elő. Ez arra utal, hogy a nyugdíjasok körében jellemzően óvatosabb a hitelfelvétel, vagy már lezárták korábbi tartozásaikat.
A vállalkozók között magasabb azok aránya, akiknek van valamilyen egyéb adósságuk. Bár háromnegyedük adósságmentes, a többiek már egyenletesebben oszlanak meg a különböző hitelösszegekben. A nagyobb, 5 millió forint feletti tartozások aránya is itt a legmagasabb. Ez összefügghet azzal, hogy a vállalkozók nagyobb kockázatot vállalnak és gyakrabban vesznek igénybe finanszírozást.
A válaszok alapján a kitöltők nagy többsége adósságmentes a személyi kölcsönök, áruhitelek vagy hitelkártya-tartozások terén. Tízből körülbelül hét embernek nincs ilyen típusú tartozása. A fennmaradó részben a legkisebb adósságösszeg a leggyakoribb. Ahogy nő a tartozás nagysága, úgy csökken az érintettek aránya. A magasabb kategóriákban már csak néhány százaléknyi válaszadó jelenik meg. Ez arra utal, hogy a lakosság többsége igyekszik elkerülni a fogyasztási hiteleket vagy már lezárta a korábbi tartozásait.
A rendszeres megtakarítás erősen függ a jövedelemtől nem meglepő módon. A magasabb keresetű csoportok jóval nagyobb arányban tudnak félretenni. A havi 800 ezer forint felett keresők túlnyomó része rendszeresen megtakarít. A közepes jövedelműeknél érezhetően visszaesik a megtakarítási képesség. A 400 és 600 ezer forint közötti jövedelműek körében már közel fele-fele arányban vannak jelen a megtakarítók és azok, akik nem tudnak félretenni. A 200 és 400 ezer forint közötti csoportban már többségben vannak, akik nem tudnak rendszeresen megtakarítani.
A legalacsonyabb jövedelmű csoport helyzete a legnehezebb. A 200 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők döntő többsége nem tud félretenni. Ebben a csoportban a megtakarítás szinte kivételes helyzetnek számít. Az adatok világosan mutatják, hogy a megtakarítási képesség egy ponton túl nem szándék kérdése, hanem a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg. Minél magasabb a kereset, annál nagyobb az esély arra, hogy valaki rendszeresen tud félretenni.
A megtakarítási szokások lakóhely szerint markáns különbségeket mutatnak. A fővárosban élők több mint fele rendszeresen félretesz pénzt, ami a legmagasabb arány a csoportok között. A megyei jogú városokban élők körében a megtakarítók aránya alig marad el ettől. A kisvárosokban már kevesebben tudnak rendszeresen megtakarítani. A falvakban és községekben élők helyzete a legnehezebb, itt tízből hat válaszadó nem képes rendszeresen félretenni. A különbségek mögött elsősorban a jövedelmi viszonyok és a megélhetési költségek eltérései állnak.
Nem az ingatlanban hisznek a nyugdíjasok
A nyugdíjasok megtakarítási szokásai jól eltérnek a teljes mintától. A bankszámla a leggyakoribb forma. Ez arra utal, hogy a nyugdíjasok biztonságot keresnek és a könnyen hozzáférhető pénzt részesítik előnyben. Az állampapír is gyakori választás. Minden ötödik nyugdíjas ezt jelölte meg. Ez a konstrukció kiszámítható és alacsony kockázatú, ami jól illeszkedik a nyugdíjas korosztály pénzügyi szemléletéhez.
Az egyéb megtakarítási formák, amelyek általában kevésbé strukturált vagy változatos pénzügyi eszközöket jelentenek, szintén jelentős arányban jelennek meg. A befektetési alapok és a részvények jóval kisebb szerepet kapnak. A nyugdíjasoknak csak kis része fektet be ezekbe az eszközökbe. A részvények és a kriptovaluták alacsony aránya azt mutatja, hogy a magasabb kockázatot jelentő befektetések nem vonzóak számukra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ingatlan mint megtakarítási forma ritkább a nyugdíjasok körében. Ez valószínűleg azért van, mert a lakóingatlan már jellemzően rendelkezésre áll és kisebb az igény új befektetési célú ingatlanok vásárlására. Összességében a nyugdíjasok pénzügyi stratégiája a stabilitást helyezi előtérbe. A megtakarításaik nagy része olyan eszközökben van, amelyek kiszámítható hozamot és alacsony kockázatot biztosítanak.
A vállalkozók bátrabbak
Ha a válaszokat vizsgáljuk, jól kirajzolódik, hogy a befektetési kockázatvállalás erősen függ az élethelyzettől és a foglalkoztatottságtól.
A teljes mintában a többség óvatos. A kitöltők több mint kétharmada nem hajlandó kockázatos befektetésekbe lépni. A mérsékelt kockázatot vállalók aránya jelentős, a magas kockázatot vállalók csoportja viszont nagyon kicsi. Ez azt mutatja, hogy a magyar lakosság nagy része stabil, kiszámítható pénzügyi megoldásokat keres.
A foglalkoztatottsági bontás viszont éles különbségeket mutat. A vállalkozók körében a legmagasabb a kockázatvállalás. Ennek oka, hogy napi szinten is nagyobb bizonytalanságot kezelnek, így a befektetésekben is bátrabbak. Ezzel szemben a nyugdíjasok a legóvatosabbak. Több mint nyolcvan százalékuk kerüli a kockázatos eszközöket. A tanulók nyitottabbak, sokuk vállalna mérsékelt vagy akár magasabb kockázatot is. Ez összhangban van azzal, hogy fiatal életkorban nagyobb a mozgástér és a hosszabb időtáv miatt jobban vállalható a kockázat.
Az életkort megvizsgálva a megtakarítás növelése a legfontosabb cél a válaszadók körében. A fiatalok különösen nagy arányban jelölték, hogy több pénzt szeretnének félretenni. A húszas éveikben járók körében a megtakarítási szándék és a befektetések iránti érdeklődés is kiemelkedően erős. A nemrégiben közzétett öngondoskodási index felmérése szerint is a 18–24 évesek már magabiztosabban kezelik pénzügyeiket, többen terveznek előre, és egyre inkább úgy látják: saját döntéseik alakítják jövőjüket.
A lakhatáshoz kapcsolódó célok is főként a fiatalabb korosztályt érintik. A harminc év alattiak nagy része szeretne ingatlanhoz jutni. A középkorúaknál az adósság csökkentése kerül előtérbe.
Ebben a csoportban gyakran már meglévő lakáshitelek vagy más tartozások rendezése a cél. Az idősebb válaszadók a költségvetés optimalizálására helyezik a hangsúlyt. Náluk a befektetések és az ingatlanvásárlás jóval kisebb súlyt kap. Összességében a válaszok világosan mutatják, hogy az élethelyzethez igazodó pénzügyi célok jelennek meg. A fiatalok a jövő építésére koncentrálnak. A középkorúak a stabilizálást tartják fontosnak. Az idősebbek számára pedig a biztonság és a költségkontroll a meghatározó.
Végül arra is kíváncsiak voltunk a kitöltők körében, hogy terveznek-e változtatni a következő egy évben a megtakarítási szokásaikon. Mint az a válaszokból kiderült, a megtakarítási szándék erősen függ az életkortól és az anyagi helyzettől. A fiatalok nagyobb arányban terveznek megtakarításokat növelni. A középkorúaknál kiegyenlítettebb a kép. Az idősebbek körében pedig sokan nem tudnak félretenni. A nyugdíjasok helyzete még nehezebb.
A teljes mintában is látszik, hogy sokan szeretnének többet félretenni, de jelentős azok aránya, akiknek egyszerűen nincs miből. A kitöltők ötöde mondta azt, hogy nem tud többet féretenni, mert a jövedelme ezt nem engedi meg. A nyugdíjasok nagyjából harmada van ilyen helyzetben.
Ha a jövedelmet vizsgáljuk meg, akkor pedig látszik, hogy a munkabér növekedésével jelentősen nő a megtakarítási mozgástér. A magas keresetűek többsége stabilnak érzi a helyzetét, így sokan nem terveznek változtatni, de harmaduk tovább növelné a megtakarításait. A közepes és különösen az alacsony jövedelmű csoportokban erős a pénzhiány. A 0–200 ezer forintot keresőknél tízből hét ember egyáltalán nem képes többet félretenni.
Kik voltak a kitöltőink?
A válaszadók többsége 55 éves vagy idősebb: a 55-64 éves korosztály 21,6 százalékot, míg a 65 év felettiek aránya 38,8 százalékot tesz ki. A fiatalabb korosztályok kisebb arányban vannak jelen, az 18-24 évesek mindössze 1,1 százalékot, a 25-34 évesek 6,1 százalékot képviselnek a mintában.
Nemek szerinti megoszlásban a férfiak dominálnak a válaszadók között, 60,3 százalékkal, míg a nők aránya 39,7 százalék. A lakóhely típusa tekintetében a minta viszonylag kiegyensúlyozott: a fővárosban élők 28,4 százalékot, a megyei jogú városok lakói 27,7 százalékot, a kisvárosi lakosok 26 százalékot, míg a községekben és falvakban élők 17,9 százalékot tesznek ki.
Az iskolai végzettséget tekintve a kitöltők fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik (51%), 44,9 százalék középiskolát végzett, az általános iskolai végzettségűek aránya alacsony (2,9%), míg az ennél kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők mindössze 1,2 százalékot képviselnek.
A foglalkoztatottsági státusz alapján a mintában a teljes munkaidőben dolgozók aránya 45,8 százalék, míg a nyugdíjasok aránya szintén magas, 39,3 százalék. Részmunkaidőben dolgozik 2,7 százalék, vállalkozó 6 százalék, GYES-en/GYED-en van 0,6 százalék, a munkanélküliek aránya 2,1 százalék, tanuló 0,4 százalék, és egyéb státuszban 3 százalék található.
Mit mondanak a számok?
A lakáshitelek adatai azt mutatják, hogy a többség nem fizet lakáshitelt. A magasabb végzettségűek körében gyakoribb a hitel felvállalása. A diplomások nagyobb valószínűséggel vesznek fel lakáshitelt és nagyobb arányban jelennek meg a magasabb hitelösszegű kategóriákban is. A középfokú és alapfokú végzettségűeknél kicsi a hitelfelvevők aránya.
A megtakarítási formák választásánál biztonságos eszközök vezetnek. A bankszámla és az állampapír a leggyakoribb. A férfiaknál nagyobb a részvény és a kriptovaluta szerepe. A nőknél és a nyugdíjasoknál ez jóval ritkább. A kockázatvállalási adatok illeszkednek ehhez. A válaszadók többsége nem vállal befektetési kockázatot. A vállalkozók és a tanulók mutatják a legnagyobb nyitottságot a kockázatosabb eszközökre, míg a nyugdíjasoknál nagyon erős az óvatosság.
A következő év pénzügyi céljai életkor szerint jól elkülönülnek. A fiatalok a megtakarítás növelésére, befektetések indítására és a lakhatás javítására törekszenek. A középkorúak körében erős az adósságcsökkentési igény. Az idősebb korosztály elsősorban a költségvetés optimalizálását tartja fontosnak, a befektetési célok és az ingatlanvásárlás náluk háttérbe szorulnak.
A számok azt mutatják, hogy a pénzügyi stabilitás, a kockázatvállalási készség és a jövőre vonatkozó tervek erősen kötődnek az életkorhoz, a foglalkoztatottsághoz és a végzettséghez. A fiatalabbak aktívabban építik a jövőjüket, a középkorúak inkább stabilizálnak, az idősebbek pedig elsősorban a biztonságot keresik.