Pénzcentrum • 2020. május 29. 14:01
50 százalékos különbség a minimum és maximum árfolyamértékek között - minden megtakarító rémálma, ami könnyen felolvaszthatja az előző évek gondos megtakarításainak tőkéjét és hozamát. Ezzel a kihívással találta magát szemben rengeteg megtakarító 2020. tavaszán, amikor a koronavírus-pandémia hatása begyűrűzött a tőzsdékre. Ilyenkor joggal merül fel a kérdés, van olyan válságálló megtakarítás egyáltalán, amiből hektikus árfolyamoknál is profitálhatunk?
A félelemmel teli medvepiacon egyes hazai és nemzetközi indexek rövid időn belül korábbi értékük kétharmadára estek vissza:
- Hazánk vezető tőzsdeindexe a BUX a 46 ezer forint körüli maximum értékéről 30 ezer forint alá,
- a világ egyik legismertebb tőzsdeindexe az S&P 500, pedig a 3400 dollár közeli értékéről 2200 dollárra apadt.
A megtakarítók egy része viszont nemhogy megijed volna, hanem kifejezetten örült a kialakult medvepiacnak. Vajon kik ők, milyen elv alapján takarítanak meg és miért örültek az árfolyamesésnek?
Biztonságos profitlehetőség árfolyamesésből
A piaci szereplők számára többféle módszer is létezik arra, hogy profitáljanak az árfolyamesésekből vagy a hektikus árfolyammozgásokból. Ezek döntő többsége azonban speciális tudással rendelkező befektetőknek, spekulánsoknak szól, akik ezért cserébe magas, vagy extrém magas kockázatot vállalnak. Azoknak a megtakarítóknak viszont, akik rendszeresen, hosszútávon, fix terméket választva takarékoskodnak szintén jó esélyük van arra, hogy profitálhassanak az átmeneti árfolyamesésekből.
A költségátlagolás elve nem egy újkeletű módszer, vagy rejtélyes pénzügyi formula. Évtizedek óta bizonyított kockázatkezelési és hozammaximalizálási módszer, aminek használatát olyan befektetők ajánlják, mint Warren Buffett, Charlie Munger vagy Andre Kostolany. A költségátlagolás legfontosabb módszere, hogy a hosszútávon gondolkodó megtakarító igyekszik minél alacsonyabb értéken tartani a kiválasztott befektetési alap megvásárlási árának átlagát. Azaz
- évekig vagy évtizedekig ugyanabban a termékben tartja megtakarítását,
- rendszeresen egységnyi terméket vásárol (például X db befektetési jegyet havonta),
- döntéséhez emelkedő árfolyamok (bikapiac) és árfolyamesések (medvepiac) esetén is ragaszkodik.
Hosszútávon így nem a mindenkori vásárlási ár szabja meg a megtakarító hozamának mértékét, hanem a vásárlási árak átlaga. A következő grafikon jól reprezentálja, hogy még emelkedő trend esetén is mekkora előnyre tehet szert az a megtakarító, aki akár csak egyetlen árfolyamesésbe bele tud vásárolni.
A fenti grafikon egy 35 százalékos árfolyamesést szimulál, ami után 1,5 hónappal a megtakarítási termék a korábbi árfolyamértéken mozog - tehát visszakorrigált. Az átlagárfolyam ennek ellenére akár hónapokig a korábbi értéke alatt marad, miközben a megtakarítási termék aktuális árfolyama akár újabb csúcsokat is döntögethet a jövőben.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az idő a költségátlagolásnak dolgozik
A költségátlagolás módszere akár egy éven belül is a fentihez hasonló előnyöket hozhatja a megtakarítók számára, erre azonban felelőtlenség lenne alapozni egy megtakarítási stratégiát.
A költségátlagolás valódi erejét évtizedek alatt mutatja meg, hiszen így
- a kiválasztott megtakarítási termék árfolyama akár a többszörösére is emelkedhet
- a kisebb-nagyobb esések során a vételi árfolyam átlagára többször is jelentősen csökkenhet a futamidő alatt
- fogalmazott a módszer hatékonyságáról a Pénzcentrumnak Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő szakértője.