Folytatódik a harc a magyar színészlegenda hagyatékáért: 100 millióért mennek bíróságra

Bíróságra viszi hagyatéki ügyét Bács Kati, aki elhunyt édesapja kb. 120 milliós kertes lakását akarja sajátjának tudnia. 

- mondta el a Best Magazinnak Bács Kati, színésznő. Mint ismeretes 2019 áprilisában hunyt el a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Bács Ferenc, akinek családjában évek óta nagy volt a feszültség, ami az örökösödési eljárásra is rányomta a bélyegét. Olyannyira, hogy lánya és unokája a lap információ szerint nem szerepelnek a végrendeletben, ezért maradt a köteles rész jogosultság. 

Korábban Bács Kati egyébként elmondta, hogy édesapja fiatal felesége már a házasságukkor, 2011-ben házassági szerződést is kötött, vagyis ekkor őt már gyakorlatilag kizárták az örökségből.

- tette hozzá korábban a színésznő. A 100 négyzetméteres, Széher úti, kétgarázsos, kertes lakás értéke a becslések szerint körülbelül 120 millió forintot ér.

Könnyen elúszhat a vagyon - erre a 7 dologra figyelj!

Nem minden hagyatéki eljárásnak kell perrel végződni, elég az is ha felek figyelmetlenek, és fontos dokumentumok vesznek el. Így például bár sokan készíttetik a végrendeletüket jogász szakemberrel, de a közjegyzők tapasztalata szerint továbbra is rengeteg az otthon készített és a fiók mélyén lapuló végrendelet. Ezekkel többnyire az a gond, hogy elvesznek vagy sosem kerülnek elő, illetve sok közöttük a hibás dokumentum.

Holott a végrendeletnek nagyon szigorú, törvényben meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy később érvényes legyen a hagyatéki eljárás során. Sőt, ha a végrendelet hibás, a legtöbb esetben meg is támadják azt a végrendeletből kihagyott, vagy annak tartalmával elégedetlen örökösök. Érvényes végrendeletet többféle módon is lehet készíteni, akár sajátkezűleg is, de sokkal célszerűbb szakértő, azaz közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni ebben a nagy körültekintést igénylő ügyben.

• 1. A közjegyzőnél készített végrendelkezésnek több előnye is van a házilag gyártott papírral szemben: egyrészt nem veszhet el és nem semmisíthető meg, mert bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, másrészt kiküszöbölhetők azok a tartalmi és formai hiányosságok, amelyek alapján a bíróságon bárki megtámadhatja őket.

• 2. Ha mégis úgy döntünk, hogy magunk írjuk, ügyeljünk rá, hogy elejétől a végéig kézzel írjuk és írjuk alá. Ezzel hitelesítjük és biztosítjuk, valóban általunk készített, a mi akartunknak megfelelő dokumentumról van szó.

• 3. Ha géppel írjuk vagy mással íratjuk a végrendeletet, gondoskodjunk két tanúról. Ügyeljünk a tanúk megválasztására, hiszen például érvénytelen az a juttatás, amit a tanúnak rendel a végrendelkező, kivéve, ha ezt a részt saját kezűleg írja és aláírja. A tanú részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt. A géppel írt végrendelet minden lapját írják alá a tanúk és mi is. A végrendelet érvényességének azonban nem feltétele, hogy a tanúk a végrendelet tartalmát ismerjék.

• 4. Az is fontos, hogy feltüntessük a végrendelet készítésének idejét, és ha több különálló lapból áll, feltétlenül lássuk el folyamatos sorszámozással a lapokat.

• 5. Érdemes közjegyzőnél letétbe helyezni a végrendeletet annak is, aki nem közjegyzőnél készíttette el azt. A közjegyző ugyanis bevezeti a végrendelet tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a végrendelet a hagyatéki eljárás során szinte biztosan elő is kerül.

• 6. Kevesen tudják, hogy a Végrendeletek Országos Nyilvántartása nem nyilvános, az abban foglalt adatokról, végintézkedésekről még a törvényes örökösök sem kaphatnak információt. Lekérdezését csak a végintézkedő és jogszabályban meghatározott szervek kérhetik.

• 7. A végrendelettel kapcsolatos leggyakoribb tévhit a szóbeli végrendelkezés lehetősége, mely szerint, ha a családtagok tanúsítják az örökhagyó szóban elmondott ígéreteit, vagy arról hangfelvétel készül, az elegendő az örökléshez és nem kell írásos végrendelet. Pedig ez nem így van, szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé (például szívroham vagy autóbaleset).

Az öröklés tervezése fontos és szakértő bevonását igénylő kérdés. Számos olyan vonatkozása merülhet fel ugyanis, amely a különböző jogintézmények kombinálásával oldható csak meg (például végrendelet és mellette lemondás az öröklésről), a jogi útvesztőben való kiigazodás legjobb módja pedig a közjegyző segítsége, mivel Magyarországon minden hagyatéki eljárás lefolytatása a hatáskörükbe tartozik, ezért ők a téma szakértői. A közjegyzővel folytatott részletes megbeszélés kiküszöbölhet számos tévedést, s ezzel megkímélhetjük az örökösöket a költséges és hosszadalmas pereskedéstől. A közjegyzőnél készített végintézkedés ráadásul garanciát jelent annak biztos előkerülésére, mert a végintézkedés ténye bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

(Címlapkép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)