Kiderült, mekkora vagyont rejtegetnek otthon magyar családok

Az MNB az eddigi legátfogóbb statisztikai információkat jelenetette meg a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól. Az MNB sajtótájékoztatóján közölték, új adatot, az adatok szintjén nagy újdonságot nem feltétlenül tartalmaz a most kiadott kiadvány, de ez az első alkalom, hogy összeillesztették a mikro- és a makroadatokat, a nemzetközi és a hazai statisztikákat, és a 2014-es első hazai vagyonfelmérés eredményeit is feldolgozták.

Az eredmények szerint 2014 végén - a pénzügyi termékek nagyobb súlya miatt - az egy háztartásra jutó nettó vagyon Magyarországon magasabb volt, mint Szlovákiában vagy Lengyelországban.

A jelentés szerint a magyar háztartások GDP-arányos pénzügyi megtakarításai jelentősen növekedtek a 2008-as gazdasági válság óta. A magyar háztartások összes eszköze, vagyis bruttó vagyona 2015 végén 90 ezer milliárd forint volt - fejenként 9, háztartásonként 22 millió forint átlagosan - amelynek felét a pénzügyi eszközök adták.

A nemzeti számlák és az Európai Központi Bank által koordinált háztartási pénzügyi felmérés szerint a hazai háztartások legnagyobb értéket képviselő vagyontárgya továbbra is a lakóingatlan. A gépkocsik számát tekintve az uniós átlag alatt vagyunk, magasnak tekinthető a magyar háztartások bankbetéttel való rendelkezése, és a hitelviszonyú értékpapírok megjelenése Magyarországon magasabb az uniós átlagot tekintve.

A magyar háztartási szektor az eladósodást tekintve a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban - legalábbis a makrostatisztikák és a felmérés szerint. A magyar háztartások mintegy 38 százalékának volt valamilyen hiteltartozása, ennek átlagos értéke az érintett háztartásokban 4 millió forint alatt volt 2014-ben. (A 2014-es,  az Európai Központi Bank által koordinált háztartási pénzügyi felmérésszerint egyébként Lengyelország és Szlovákia rendelkezett még hasonló átlagértékkel).

A magyar háztartások eszközösszetétele kiegyensúlyozottnak mondható, a bankbetétek mellett a különféle értékpapírok és tulajdonosi részesedések szerepe kiemelkedő. Ezek teszik ki a vagyonosabb háztartások eszközállományának jelentős részét. A pénzeszközök aránya a régiós átlagot tekintve valamivel kevesebb.

A háztartások nettó pénzügyi vagyona 1995 és 2014 között jelentősen nőtt, a vizsgált országokat tekintve ez általánosságban elmondható, Görögországon kívül ez mindenhol így volt. A nominális értékeket tekintve a legnagyobb változás Romániában volt mérhető, ahol a nettó pénzügyi vagyon 1995 és 2014 között a tízszeresére nőtt, Magyarországon egyébként több mint ötszörösére nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona ez alatt az idő alatt.

A vagyonállomány eloszlása a háztartások között lényegesen koncentráltabb, mint a jövedelmeké. Ez azért is van így, mert a vagyon nagyságára a jelenlegi jövedelmeken túl a háztartások korábbi jövedelmei is hatnak például. A hazai felmérés szerint a legnagyobb vagyonnal rendelkező magyar háztartások az aktív életkoruk közepénél járnak, az idősebb csoportokban pedig csökken a vagyon átlagos értéke.

Budapesten és Vas megyében élnek a legvagyonosabb magyarok

A legmagasabb háztartásonkénti nettó vagyonnal Vas megyében (ahol ez 24 millió forint) és a fővárosban (22 millió forint) élő háztartások rendelkeztek 2014 őszén. 20 millió forint körüli átlagos nettó vagyonnal a második legvagyonosabb csoportba Pest, Somogy, Veszprém megxe tartozott.

10 millió forint alatti egy háztartásra jutó nettó vagyon volt Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szaboly-Szatmár-Bereg megyében. 2014-ben több mint négyszeres különbség mutatkozott a leggazdagabb és a legszegyényebb megye egy háztartásra jutó nettó eszközállománya között.

Az egy háztartásra jutó összes éves jövedelem területi eloszlása nagyon hasonló a nettó vagyonéhoz, a különbségek viszont kisebbek. A legnagyobb átlagos jövedelemmel rendelkező háztartások a fővárosban és Vas megyében találhatóak, őket Győr-Moson-Sopron és Pest megye háztartási követik.

A legkisebb - 2,8 millió forint alatti - átlagos háztartási jövedelmeket Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében regisztrálták a hazai felmérés során.