Brókerbotrány károsultak: így várhatók a kifizetések

Új időszámítás köszönt be az ősszel brókerügyben

Szeptember vízválasztó hónap a brókerbotrányokban érintett ügyfelek számára. A Buda-Cash esetében már elkezdődött a hiánytalanul fellelhető ügyfélvagyon kiadása, ettől a hónaptól kezdve azonban már a Quaestor és a Hungária ügyfelei is fontos telefonhívást kaphatnak.

Mik a mostani fejlemények?

• A Buda-Cash esetében a 13 ezer ügyfélből mintegy 3-4 ezren juthatnak hozzá hiánytalanul a pénzükhöz, a velük történő egyeztetések és kifizetések folyamatban vannak.
• Szeptember 1-től megindult a Quaestor-ügyfelekkel való adategyeztetés is, a felszámoló közlése szerint a fiktív kötvényeken kívül minden értékpapír és pénzeszköz rendelkezésre áll az ügyfélszámlákon, így azokat gyorsított eljárásban, az ügyfélvagyon másik befektetési szolgáltatóra való átruházásával adják ki.
• A Quaestorhoz hasonlóan a Hungária ügyfeleivel is elkezdődött a kapcsolatfelvétel, a pontos hiány feltárása azonban még mindig folyamatban van (a felszámoló folyamatosan kapja vissza az ügyfeleknek küldött egyenlegközlőket).
  

Azoknál a károsultaknál, ahol az ügyfélvagyont nem sikerült hiánytalanul feltárni, a Beva kezdi meg a kártalanítást.

Mikor indulhat el a kártalanítás a károsultaknál?

• A Buda-Cash ügyfelei között sokan maradtak olyanok, akiknél hiányt tártak fel az értékpapírok között. Nekik homogén csoportok képzése után, arányosítva fizet majd a felszámoló. A továbbra is hiányzó értékpapírok után pedig a Beva áll helyt maximum 20 ezer eurós összeghatárig.
• A fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkezők számára a Bevát érintő kifizetések javarészt lezajlottak, a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjából (Quaestor Alap) történő kártérítés elindulására pedig az Alkotmánybíróság őszi döntéséig várni kell.
• A Hungária Értékpapírnál továbbra is arra várunk, hogy a felszámoló megállapítsa az ügyfélvagyon mértékét és azt, hogy ennek mekkora része adható ki hiánytalanul. Az előzetes hírek szerint azonban nem valószínű, hogy ez esetben ki lehet majd hagyni a Bevát a kártalanításból, ezt bizonyítja az alap 3,5 milliárd forintot meghaladó, erre a célra képzett tartaléka is.
  

Arról, hogy a kártalanítások pontosan mikor indulhatnak el, egyelőre nincs információ.

Mennyit fizet még a Beva?

Azt már tudjuk, hogy első körben a Beva 110 milliárd forintnyi hitelt vett fel július elején az MNB-től a brókerügyek kárkifizetésére. Ebből 88 milliárd ment a fiktív Quaestor-kötvényekre 20 ezer eurós összeghatárig, a fennmaradó összeget pedig a Buda-Cash és a Hungária ügyfeleinek kártalanítására vette fel az alap (nagyjából 18 és 4 milliárd forintos megosztással a céltartalék-képzés szerint). Mindezek fényében az alapnál október elején jelentkezni fog a 110 milliárd forintos hitel visszafizetésének kötelezettsége, mivel az MNB-től csak 3 hónapos áthidaló kölcsönt vehetett fel az alap.

Azt is tudjuk, hogy a Quaestor Alapnak (aminek kártalanítási kötelezettségét szintén a Beva-tagok állják) további közel 88 milliárd forintot kell kifizetnie a 6 millió forint feletti (de maximum 30 millió forintos összeghatárig) fiktív kötvénnyel rendelkező károsultak számára. Erre az összegre az alap egyelőre sem piaci szereplőktől, sem az MNB-től nem kapott hitelt a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások miatt.

Lényegében tehát 198 milliárd forintot tesz ki a teljes összeg, ami a brókerbotrányok miatt a Beva tagjaira hárul. A DRB Bankcsoport betéteseinek kártalanítása ezt az összeget még 103 milliárddal dobja meg a bankszektor számára az OBA kártalanításán keresztül, és mivel a Beva-befizetések 90%-át is a bankok adják, így nekik mindez több mint 280 milliárd forintnyi költséget jelent (igaz, a Quaestor Alapba befizetett összeget a Beva-tagok később leírhatják a társasági adóból és a bankadóból).