A magyar bankkártyák titka: miért kell olyan sokat várni?

Pénzcentrum2013. június 18. 11:02

A kormány célja a készpénzhasználat visszaszorítása, ezáltal pedig a feketegazdaság csökkentése - állítja az NGM helyettes államtitkára, aki a tranzakciós illeték tegnap bejelentett emeléséről, és a kártyás elfogadás lassú terjedéséről is beszélt.

Kormányzati cél a készpénzhasználat visszaszorítása - ismerte el kedden Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó-és pénzügyi helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár a Napi Gazdaság "A jövő fizetőeszközei" konferenciáján elmondta, hogy az érmék és bankjegyek kezelése az egész társadalom számára jelentős költségeket és kockázatot jelentenek, a készpénzhasználat nemzetgazdasági szinten magas aránya pedig kedvező körülményeket jelent a feketegazdaságnak is.

A gazdasági korményzat szeretné leszoktatni a magyar családokat arról, hogy hónap elején kiveszik a számlájukra érkező fizetésüket az ATM-nél, és ezt a készpénzt költik a hónap során. Kisgergely Kornél beszélt arról is, hogy valóban meg lett emelve a tranzakciós illeték a kártyahasználatnál is, de ezzel együtt is a kártyás fizetés még mindig kedvezőbb, mint a pénzfelvét.

Pocsék a kártyahasználat aránya

A helyettes államtitkár is elismerte, hogy meglehetősen rosszul állunk a fejlesztések tekintetében. Az 1 millió főre jutó POS-terminálok (azaz a boltokban a bankkártyás fizetést lehetővé tevő eszközök) száma az uniós átlag mindössze 48 százaléka. A kártyahasználat a hazai boltok, vendéglátóhelyek mindössze harmadában lehetséges.

Az 1 főre jutó fizetési kártyák száma sem nőtt érdemben az elmúlt években. Bár láthatunk fejlődést a hazai kártyapiacon, a tranzakciók száma és a tranzakciók értéke is nő, előbbi 13, utóbbi 12 százalékkal az előző évhez képest.

Az 1 millió főre jutó POS-terminálok száma az uniós átlagnak még a felét sem éri el (mindössze 48 százaléka). A kártyahasználat a hazai boltok, vendéglátóhelyek mindössze harmadában lehetséges. Az 1 főre jutó fizetési kártyák száma nem nőtt érdemben az elmúlt években - tette hozzá Kisgergely Kornél, aki a pozitívumok között beszélt arról is, hogy fejlődést jelent a hazai kártyapiacon, hogy a tranzakciók száma és a tranzakciók értéke is nő, előbbi 13, utóbbi 12 százalékkal az előző évhez képest.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Szabályoznák a bankközi jutalékokat

Mi az az interchange díj?
Az interchange díj (bankközi jutalék) egy olyan díj, amelyet a kereskedő bankja (elfogadó bank) fizet a kártyabirtokos bankjának (kibocsátó bank) a bankkártyás vásárlások után, mely díj fedezi a kibocsátó bank adott vásárláshoz kapcsolódó kockázatainak és számlafenntartási költségeinek egy részét.


A minisztérium a helyzet kezelésének egyik legfontosabb elemét látja az interchange-díjak, azaz a bankközi jutalékok további szabályozásában, a Gazdasági Versenyhivattalal és a Magyar Nemzeti Bankkal összhangban. A szabályozás megváltoztatásától azt várják, hogy több kereskedő fogadjon el bankkártyát, ez pedig végső soron a feketegazdaság visszaszorításában is komoly szerepet játszhat.

Problémaként jelentkezik, hogy a belföldi bankközi jutalékok jóval magasabbak, mint a határon átnyúló jutalékok. A magas költségekre még a nagyobb kereskedők is panaszkodnak.

Címkék:
öngondoskodás, bankkártya,